Senki nem azt látja, ami van, hanem amit képzel róla. Lehet, hogy ez így elsőre furán hangzik, de ízlelgesd egy kicsit! Talán így egyértelműbb: ha azt gondolod, hogy igazad van, igazad is van, de másnak is. Pont ugyanannyira, mint neked…csak ő másik vetítőgéppel dolgozik.
A véleményalkotásod a saját igazad a dolgokról. Ezért nem érdemes degradálni a másik igazát, mert pont annyira van létjogosultsága, mint a tiédnek. Ami a különbséget indukálja, a különböző filmszalagotok. Tartsd tiszteletben az ő „vetítését”, azáltal hamarabb tudtok egyetértésre jutni.
Hogy mi az a lelki vetítőgép?
Ezt a kifejezést Müller Pétertől kölcsönöztem, méghozzá a Gondviselés című könyvében olvastam. Nagyon találó elnevezés, amely szemléletesen foglal össze egy nagyon szövevényes rendszert.
Képzeld el ezt a vetítési folyamatot:
- Látsz valakit/valamit (SZEM)
Vagyis a szemed befogadja az információt. Kvázi a vevítőgép lencséjeként működik. - Megítéled. Képzelsz róla valamit a saját emlékeid, tapasztalataid, neveltetésed, reményeid, félelmeid alapján. (LÉLEK)
A te saját kis belső világod ott van rajta a filmszalagon, amely benne pörög a vetítőgépben és a lencsén keresztül a külvilágba áramlik, vagyis a példánál maradva a falra kivetül.
A megítélés a saját valóságod, a saját igazad a dolgokról.
Így írja Müller Péter:
Lelked szűrőjén át a saját varázsvilágodban újrateremted a valóságot.
Szép.
Például Te valószínű egészen máshogy látod a kutyámat, mint én.
Mert neked más vetítőgéped van, más benne a filmtekercsed. Te nem éltél át vele kalandokat, nem te dőltél hanyatt a hóban, mert rád ugrott az örömtől, nem eléd hozza minden este a kedvenc játékát egy kis mókára, nem hozzád bújik oda, ha rossz kedve van, nem a te ágyadra ugrik fel egy kis fülpusziért sáros tappanccsal, nem téged piszkál folyamatosan a mancsával, ha még egy kis jutifalatot szeretne, nem neked viszi fel reggel lelkesen az újságot, nem a te kertedet jelölgeti össze-vissza, nem Te látod, ahogy a kispárnáját átölelve alszik el és nem te ápolod, ha beteg.
Te azt látod, hogy ott áll a kertben egy nagy fekete kutya és ugat.
Csak ki ne jöjjön, mert lehet téged már harapott meg kutya és egyébként is arra tanítottak, hogy kutyát nem tartunk lakásban, mert koszos stb. Érted? Ugyanarról a kutyáról van szó, csak más hozzá a viszonyunk. Más a történetünk, a kapcsolatunk a dologgal. Más a filmszalag, amit betöltünk a lelki vetítőgépünkbe és amit kivetítünk a külvilágba, így más lesz a véleményünk, a megítélésünk.
Mindenkinek igaza van, csak máshogy
Amikor legközelebb nagyon kardoskodnál az igazadért gondolj arra, hogy a másik félnek is ugyanúgy igaza lehet. Csak más a viszonya a vita tárgyával, mást gondol róla, más tapasztalatai, érzései, gondolatai vannak róla. Próbáljatok konszenzusra jutni. Ha nem megy, az sem baj, csak jusson eszedbe a saját megnyugtatásodért, hogy neki más a lelki vetítőgépe.
Ennyi.
[sgmb id=”2″]
HA TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY ÉS TE IS A DOBOZON KÍVÜL SZEMLÉLED A VILÁGOT, KÖVESD A SZIKRÁKAT! IRATKOZZ FEL A SZIKRAMAILRE VALAMINT CSATLAKOZZ A FACEBOOK ÉS AZ INSTAGRAM OLDALUNKHOZ!
