Az ötlet az ötlet. Valakinek sok van belőle, valakinek kevesebb, de az biztos, hogy mindenkinek van. Ráadásul soha nem tudhatod, hogy melyik ötleted vezet egy érdekes, profitábilis vagy egyszerűen csak egy örömteli eredményhez. Egy rossznak tűnő ötlet is tartogathat óriási lehetőségeket. Csak maradj kíváncsi és légy kreatív!
A történelem során rengetegszer volt példa arra, hogy a kemény munka végül nem a várt eredményt hozta…hanem annál egy sokkal jobbat!
Madame Curienek volt egy „rossz” ötlete, amiről kiderült, hogy nem volt más, mint a rádium. Alexander Graham Bell hallókészüleket szeretett volna, és a telefon lett belőle. Charles Goodyear véletlenül fedezte fel a gumiabroncsot.
Joseph Priestley a levegőt tanulmányozta, és közben felfedezte a szódavizet.
A véletlen ereje vezet a befutó rossz ötlethez?
Sok nagy felfedezés úgy született meg, hogy a kitalálói nem erre az eredményre számítottak. Akkor a véletlen szólt közbe, vagy szerencséjük volt? Én inkább úgy mondanám, hogy a felkészültség végül találkozott a megfelelő idővel, hiszen nem hagyták abba a kérdésfeltevést a rossznak tűnő válaszok után. Mégis kikre gondolok még?
- Luigi Galvani véletlenül fedezte fel az elektromosságot.
- George Clum a burgonyaszirmot. Luis Pasterur az immunológiát.
- Wilhelm Roentgen a röntgensugarat.
- Hans Lippershey a teleszkópot.
- L.J.M.Daguerre a fényképezés technikáját.
- John Walker a gyufát.
- Percy Spencer a mikróhullámú sütőt.
- Harry Coover a pillanatragasztót (azért erre a sztorira kíváncsi lennék. :))
- Alexander Fleming a penicillint (ezt a sztorit viszont ismerem)….no és persze Colombus Amerikát.
Szóval ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy szeretnéd, kár miatta keseregni, mert lehet, hogy végül sokkal jobb dolog lesz belőle. Vedd észre a lehetőségeket! De ne a kihagyottakat, hanem az ötletedben rejlőket!
A történelmi „rossz” ötletek a HVG kiadásában megjelenő Ötletek című könyvből származnak. (Jack Foster)
