A kreatív gondolkodás bajban van. Így fejleszd!

Szerző: Szlafkai Éva
A kreativitás bajban van | Out of Your Box Magazinblog | 365letszikra.hu

Felnőtt korunkra a belénk kódolt kreativitásunk több, mint 90%-át elveszítjük. Döbbenet! Ez a 10% alatti kreativitásszint azért elég kellemetlen, nem? De tehetünk ellene, hiszen a kreatív gondolkodás fejleszthető.

Úgy javíthatunk az arányokon, hogy trenírozzuk magunkat a módszeres gondolkodásra, komplex látásmódra és növeljük a minket ért kreatív impulzusok számát.

Trenírozzuk magunkat a módszeres gondolkodásra, komplex látásmódra és növeljük a minket ért kreatív impulzusok számát!

Bajban a kreatív gondolkodás?

Tony Buzan (Mr. Mind Map) egy 2006-os előadásában ismertetett egy kutatást, miszerint a kreativitásszintünk folyamatosan és írtó gyorsan csökken a kor előre haladtával:

  • Az óvodások kreativitásszintje 90-95%
  • Az általános iskolásoké 70-75%
  • A gimnazistáké 40-50%
  • Az egyetemistáké 20-25%
  • A felnőtteké pedig átlagosan 10% alatt  van.

kreativitas_365letszikra_blog_SzlafkaiEva

… ez durva!

Amikor először szembesültem ezzel az eredménnyel Kaszás György Gondolkodjunk, mert vagyunk c. könyvében, alig akartam elhinni, főleg, hogy én mindig is kreatívnak tartottam magam, legyen bármilyen elcsépelt ez a szó. De akkor inkább úgy fogalmazok: mindig is szembementem a bejáratott módszerekkel és a saját válaszaimat kerestem és adaptáltam a berögzött mintákkal szemben. Mindent igyekeztem más oldalról (is) megközelíteni és teljesen újszerűen és egyéni látásmódban közreadni.

Szóval akkor most rá kell döbbennem, hogy az óvodás keresztfiam is kreatívabb nálam? Mondjuk ő lehet 🙂

Ezért is tartom fontosnak fejlesztő folyamatok után kutatni, azokat értelmezni, alkalmazni illetve minél több forrásból inspirálódni. Így jutottam el egy klassz HVG-s szemináriumra is pár éve. A kreatív gondolkodásról, kreatív problémamegoldó módszerekről Kaszás György szemináriumán hallottam és tanultam először, aki 18 évig volt a McCann Erickson kreatív igazgatója, ma pedig elismert tréner, coach.

A kreatív problémamegoldás az, amikor tudatosan elkerüljük a jól bejáratott gondolkodási főútvonalat, miközben az ötlethez vezető utat nem ismerjük. – Kaszás György –

Ez a fajta szemléletmód, gondolkodási modell nem csak az alkotások folyamatánál fontosak, hanem magánéletben és a munkahelyen is. Gondolj csak bele!

Kreatívan vagy rutinszerűen gondolkodunk?

Aki rutinszerűen gondolkodik, amikor megtorpan egy problémánál, egyből az lesz a felvillanó villanykörtéjében lévő kérdés: “Erről mi a korábbi infóm? “Ezt hogyan is kell megoldani, hogyan szoktam?” …vagyis előveszi a mentális padlásáról a jól bejáratott címkekészletét és választ egyet. Kaszás György szerint ez VÁLASZTÁS, VÁLASZ HELYETT! A múlt tapasztalatain alapuló reproduktív (újragyártó) gondolkodás. Ráadásul az illető rohadt magabiztos az igazában.

Aki kreatívan gondolkodik, sokat vizsgálódik és kérdez. Tele van miértekkel és hogyanokkal. “Hogyan oldható meg a probléma másképpen? “Milyen  oldalról közelíthető meg, hogy lehet oda többféleképpen eljutni? Komplex rendszerátlátás és kíváncsiság jellemzi. VÁLASZT KERES, VÁLASZTÁS HELYETT.

A kreatív agy többet tud, mint amennyit tanult.

Emiatt produktív és nem reproduktív. Emiatt több eredeti, egyedi megoldást képes adni. Csak az a gáz, hogy a jelenlegi oktatási rendszerünk nem díjazza az eredeti gondolkodást. Teljes mértékben egyet értek a Gondolkodjunk, mert vagyunk című könyvben felvázoltakkal, miszerint az oktatás nem a két-féltekés tanítási módszertanra van berendezkedve.

A társadalom diszkriminálja a jobb agyféltekét

Ugye a bal agyféltekénk a racionális felünk, amely felelős a számokért, logikáért, beszélt és írott nyelvért, adatokért, rendszerekért stb. vagyis az unalmasabbik felünk. Míg az élvezetesebb jobb agyfélteke felelős az alkotásért, kreativitásért, humorért, zenéért, képzeletért, érzelmekért, intuícióért stb.
Szóval két agyféltekénk van, és mindkettő egyaránt fontos, hát még az átjárás.

De mit gondolsz, életünk legproduktívabb, legkreatívabb életszakaszában, amit az oktatási rendszer szerinti tanulással töltünk, főleg melyik felének szánnak nagyobb figyelmet?

via GIPHY

Elcsökevényesedik a jobb agyfélteke?

Mike Estep, a lawtoni Cameron Egyetem oktatója a következőket írja: ” A gyerekek 5 éves korukban elkezdik az iskolát, és bal agyféltekéjük napi 6 órát tölt el akadémikus információk elsajátításával. A tanítás heti 5 napot, havi 4 hetet, évi 9 hónapot vesz igénybe.Ez összesen 14.000 órányi bal agyféltekés iskolai elfoglaltság… És ebben nincs benne a házi feladatokkal töltött idő. A kérdésem az, hogy van-e logikus értelme a jobb féltekénket mellőzve 14000 órát kizárólag a bal trenírozásával tölteni, amikor két agyféltekével születtünk. Szerény véleményem szerint ez az eljárás inkorrekt.”

Neked mi a véleményed? Durva megvilágítás, ugye?

Már Rubik Ernő is arra buzdított, hogy nem ismeretkonzerveket kellene átadni, hanem az ismeretek megszerzéséhez szükséges eszköztár használatát megtanítani, illetve fejleszteni a képességeket.

A kreatív gondolkodás atyja, Edward De Bono szerint:

“A Földnek nem a környezetrombolás, a háborúk, nem az éhezés/szomjazás a fő problémája, hanem a kreatív gondolkodás hiánya. Ha ez a probléma eltűnne=megoldódna, akkor a többi automatikusan eltüntethetővé, vagyis megoldhatóvá válna.”

 

Tippek, hogyan trenírozható a kreatív gondolkodás:

  • Mindig lásd az érem másik oldalát is, vagy a harmadikat, vagy a negyvenhetediket. Nincsen kizárólag egyféle látásmód és megoldási helyzet. Annyi van, amennyit  látsz vagy látni akarsz.
  • Legyél nyitott a világra, fogadj el eddig új és ismeretlen helyzeteket.
  • Láss tovább az orrodnál, vagyis a saját igazadnál. A másiknak is igaza van. Tegyétek össze és lesz egy harmadik.
  • Ha eszedbe jut egy ötlet bármilyen célra, hidd el, hogy ha nem állsz meg ennél az egynél (ami egyébként még jónak is tűnik), hamarosan felbukkan ennek a sokszorosa. És lehet a huszonharmadik lesz a bombaötlet. Vagy az első, de legalább láttál számos alternatívát.
  • Látogass el egy oviba vagy vidd el játszótérre az unokaöcsédet/húgodat, amikor ötletválságban szenvedsz. Ott tuti ihletet kapsz, hiszen egy nálad majdnem tízszer kreatívabb agyzsonglőrtől kapod.
  • 1 hónapon keresztül minden nap menj másfele munkába vagy suliba. Mindegy, milyen mini változtatásokat ikatatsz bele, a lényeg, hogy ne a megszokott útvonalat válaszd. Új helyek, új szinapszisok.
  • Tanulj meg valami újat. Bármit. Olyan is lehet, amihez nem gondolnád, hogy van affinitásod. Tök sok új ismeretre teszel szert, amitől nem csak a magabiztosságod fog nőni, hanem szélesedik a látásmódod és gyarapodnak az agyi kapcsolatok. Menj el egy tanfolyamra, vagy minden nap tanulj meg egy idegen vagy külföldi szót.
  • Gyakran olvass. Ne csak híreket, kaja összetevőlistát, recepteket, FB kommenteket, hanem regényeket, szakkönyveket, verseket. Ezáltal mind a szókincsed, mind a képzelőerőd, és a teljes agyi repertoárod gyarapszik.
  • Sorold fel 2 perc alatt milyen felhasználási módjait ismered egy tárgynak (tégla, gémkapocs, kő…)? Ez a játék (kreativitás teszt) J. P. Guilfordtól származik. Gyűjts minél több érdekes, egyedi ötletet, ez által olyan megoldási mechanizmust fejleszthetsz ki, amely merőben eltérhet a megszokott sémáktól. Ebben a cikkben olvashatsz róla.
  • Végezz alkotói tevékenységet: írj, fess, táncolj, mesélj, barkácsolj, játssz…

Kreatívabban gondolkodni többféle úton lehet, a lényeg, hogy hagyd magad mögött a jól bejáratott válaszaidat, módszereket és merj kíváncsi lenni újra, mint egy gyerek. Csak emlékszel a gyermekkorodra, amikor minden egy kicsit varázsvilág volt és tele voltál kérdésekkel és mindig nyitott voltál a válaszokra. Akkor még kevesebb címkével rendelkeztél.

 

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?