Hányféle megoldás létezik egy problémára? Íme, egy Nobel-díjas kreatív válasza…

Szerző: Szlafkai Éva
Hányféle megoldás létezik egy problémára? Íme, egy Nobel-díjas kreatív válasza...

Az, hogy egy kérdésre csak egyféle válasz létezik, hosszú időn át tanultuk az iskolában és vittük tovább a felnőttkorunkba is. Ez az attitűd meghatározhatja, hogyan állunk vagy épp nem neki bárminek is, mert A tökéletes megoldást kutatjuk. Ha viszont nem találjuk, vagy az elsőre kézenfekvőnek tűnő út nem járható, akkor hajlamosak vagyunk feladni. Ezt tanultuk. Pedig nyugodtan taposhatunk új ösvényeket, amennyit csak akarunk, legalábbis ezt üzeni nekünk az fizikai Nobel-díjas, Niels Bohr barométeres története.

Niels Bohr barométeres legendáját először Fredric Harén gondolat.ébresztő! című könyvében olvastam, majd Marinov Iván Urbanlegends cikkében. Utóbbiból átemelem a sztori alapszövegét.

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

– A kérdés így hangzott: “Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!”

Az egyik hallgató válasza:
“Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.”
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.

A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett.

Íme a válaszai:

– Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a “H = 0.5g x t négyzet” képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
– Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
– De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a “T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)” képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
– Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
– De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: “Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!”

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.

Még ha az idők során egy kicsit érdekesebb körítést is kapott a történet, ahogy terjedt, a tanulsága mindenesetre helyt- és időtálló. Számomra azt szemlélteti, hogy minden problémát többféle módon közelíthetünk meg, és a nézőpontunktól függ, meglátjuk-e ezeket a megoldásvariánsokat. Az pedig további kurázsi kérdése, hogy mások előtt is vállaljuk-e a diverzitást, sokszínűséget, másképp gondolkodást, egyediséget, esetleg különcséget.

Ha legközelebb szembesülünk egy problémával, tegyük fel magunknak a kérdést: “Vajon milyen más módokon oldhatjuk meg a dolgot?“. Ne adjuk fel addig, amíg legalább 3-4 válasz nem lesz a tarsolyunkban, amiből majd válogathatunk.

Leadfotó: Behance

Szeretnéd fejleszteni a kreativitásodat? Az Élj kreatívan! FB csoportban olyan feladatok, módszerek, tesztek, érdekességek kerülnek megosztásra, amelyek támogatják a kreativitás, mint szemléletmód fejlesztését. Ha még többre vágysz, szeretnéd felszabadítani a benned lévő egyediséget, kreatív erőforrásokat, vegyél részt a 6 hetes Élj kreatívan! kihívás programban. A második turnus 2020. szeptemberben indul, már lehet jelentkezni.

Élj kreatívan! könyv CTA

Találj rá az egyedi és szabad önmagadra!

A kreatív szemléletmód kinyitja az ajtókat – segít rugalmasabban megoldani a problémákat, felszínre hozni az ötleteket, a saját utadat járni, megragadni a lehetőségeket, hatással lenni másokra, önmegvalósítani, szabadnak, egyedinek érezni magad és kiteljesíteni az életedet. Egyszerűen felvillanyoz! A jó hír, ez a kíváncsi hozzáállás mindannyiunkban fellelhető és fejleszthető. A könyvben nemzetközileg elismert szakértők, hazai szakemberek, inspiráló történetek és elgondolkodtató feladatok segítenek kreatív éned fejlesztésében. Az eljkreativan.hu weboldalról INGYEN LETÖLTHETŐ FÜZETTEL!

Megjelent: június 25. (HVG Könyvek)

Ezeket olvastad már?