A siker nemcsak teljesítmény, hanem szerencse kérdése? Ezt bizonyítja J. K. Rowling esete is…

Szerző: Szlafkai Éva
siker J. K. Rowling

Miért nem volt hajlandó több kiadó sem szerződést kötni J. K. Rowlinggal, pedig ő lett az évszázad egyik legsikeresebb írója? A slágerkönyvek, dalok és filmek valóban sokkal minőségibb termékek, mint a társaik vagy a siker véletlenszerűbb, mint gondolnánk? Miért van ránk akkora hatással mások választása? A válasz társadalmi befolyásban kapcsolódásokban keresendő.

Szerintem (és talán Seneca szerint is) a szerencse az, amikor a felkészültség találkozik a lehetőséggel. Egészen addig mélyen hittem ebben, amíg nem olvastam Jonah Berger Láthatatlan befolyás című könyvét, illetve Barabási Albert-László Képlet című könyvét – amit magyar szakemberek is nagyon motiválónak találnak -, amelyekben mindketten a siker faktorait boncolgatják, nagy fókusszal a Cialdini által is megénekelt társadalmi befolyás elvére, amit hívhatunk preferenciális kapcsolódásnak is. Nagyon egyszerűen: azt tesszük, amit már előttünk sokan tettek, mások döntéseire alapozzuk a saját döntéseinket.

Nem mondom, hogy teljesen átalakult a nézetem a szerencséről, viszont kibővül a definícióm egy újabb faktorral, aminek a társas befolyáshoz van köze. A társas befolyás sikerre gyakorolt hatásáról már olvashattál cikket, amelyben Jonah Berger Ragályos c. könyvét boncolgattam, vagy éppen Cialdini ihlette befolyásolás művészetéről írtam, ám most új infókkal bővíteném az eddigi ismereteidet.

Ha J. K. Rowling valóban olyan profi, vajon miért utasították el hosszú ideig a kiadók?

Úgy kezdődött a Harry Potter könyvek szárnyalása, hogy az egyik könyvkiadó, akinek a 90-es években az írónő elküldte a kéziratot, nem foglalkozott vele, ám valahogy a kislánya kezébe kerül, aki elolvasta, és hónapokig nyaggatta az apját, hogy milyen fantasztikus könyv. Apuka nagysokára beadta a derekát, és tett egy próbát. Kiadta, ami sikert hozott neki is és dollármilliomossá tette Rowlingot. De vajon, ha egy mű ennyire kiváló, akkor sok hozzáértő szakértő miért nem tartotta még csak érdemesnek sem a kiadásra, nemhogy kasszasikernek? Talán a siker véletlenszerűbb mint gondolnánk, amire bőven találunk példát Barabás-Albert László Képlet című könyvében is, mondjuk borászoktól, akik több esetben is teljesen mást szakértettek ugyanarról a borról, ha nem kaptak támpontot mondjuk egy címke képében.

Most J. K. Rowlingtól, és egy princetoni szociológustól, Matthew Salganiktől hozok példát a siker véletlenszerűségére.

Matthew Salganik és csapata azt vizsgálta, hogy mitől lesz egyik dal népszerűbb, mint egy másik. Ehhez létrehoztak egy weboldalt, amelyeken ingyen lehetet ismeretlenebb zenekarok zenéit hallgatni és letölteni, amit közel 14 ezren meg is tettek. A meghallgatott zenéket listába rendezték, és többször keverték a lejátszási sorrendet, hogy több dalt lássanak a látogatók. A slágerlista sorrendet az határozta végül meg, hogy hányan töltötték le az adott dalt, illetve a zeneszámok mellett megjelent a letöltések száma is, nemcsak a helyezése. Ez az információ, vagyis pontosabban a mások választásáról kínált információ óriási hatással volt az eredményre. A legnépszerűbb és a kevésbé népszerű dalok közötti szakadék egyre nőtt, a népszerűbbek méginkább népszerűbbek lettek, a kevésbé népszerűek pedig alig kaptak figyelmet.

Bizonyára a kevésbé népszerű dalok azért voltak a lista végén, mert valóban rosszabbak voltak. Nem is olyan biztos.

Ha egy alternatív világban újrakezdhetnénk, akkor újra ugyanazok lennének a sikertermékek?

Salganik tovább árnyalta a képet és 8 különböző “mi lett volna, ha” világot alkotott, vagyis le akarta modellezni, mi történik akkor, ha mégsem ezek a befutó dalok egy párhuzamos világban. Ha újrakezdenék a letöltést az emberek, vajon ugyanez lenne a sorrend? A véletlen szerepét akarta befogni.

Salganik létrehozott 8 weboldalt: mindegyik ugyanúgy nézett ki, ugyanúgy szerepeltek rajta a letölthető dalok, mindenkinek ugyanaz az infó állt a rendelkezésére és kezdetben mindenhol 0 letöltés szerepelt. Véletlenszerűen sorsolták a résztvevőket a “különféle világokba”, tehát elkezdték újraszimulálni a kísérletet.

Ha a sikert kizárólag csak a minőség határozza meg, akkor mind a 8 világban ugyanazoknak az eredményeknek kellett volna kijönniük, vagyis mind a 8 weboldalon ugyanolyan slágerlistáknak kellett volna születniük. De nem így történt.

Az egyes dalok népszerűsége teljesen eltért a különféle “világokban”. Míg az egyikben egy sláger kimagaslóan az első lett, addig ugyanez a dal egy másik “világban”, vagyis egy másik weboldalon hátul kullogott. Ugyanazok a kezdeti feltételek, de mások a végeredmények. Miért? A társas befolyás miatt!

Az emberek hajlamosak mások döntései alapján dönteni, ezzel is energiát spórolnak meg maguknak, hogy egy csomó szempontot végig kelljen gondolniuk, ami alapján dönthetnek. Azt hisszük, ha előttünk már elég sokan döntöttek egyöntetűen, akkor az csakis jó döntés lehet, megy is a voksunk.

De akkor most bármilyen silány mű slágertermék lehet?

Nem, dehogy. A produktumba belefektetett minőségi munka nagyon is fontos. Salganik kísérletében is a legjobb dalok soha nem szerepeltek nagyon rosszul, és a nagyon rosszak sem kiemelkedően. Csupán arra mutat rá ez az egész, hogy a minőség nem mindig elég, a szerencsefaktor is kell a sikerhez.

A sikertermékeket sok esetben nem a teljesítmény, hanem a szerencse és a tömeg repíti magasba

Jonah Berger, a Wharton Üzleti Iskola marketingprofesszora

És amit a tömeg már egyszer a magasba repített, azt könnyebben ott is tartja, mint hogy mást emeljen fel. Jó példa erre, amikor

J. K. Rowling úgy döntött, leteszteli az írói tehetségét, és kiad egy könyvet álnéven

A Harry Potter sikere után úgy döntött, ír egy detektívregényt Kakukkszó címmel. Azt akarta, hogy az írás magáért beszéljen, és ne a befutott nevének tulajdoníthatóan legyen sikerkönyv, ezért Robert Galbraith álnéven adta ki. Vajon jól vizsgázott a többször bizonyított írói tehetsége? Akik olvasták, azoknak tetszett… csak nem igazán olvasták. Három hónap alatt 1500 példányt adtak el belőle világszerte, miközben a Harry Potter könyvekből több száz millió példány fogy ennyi idő alatt. Az Amazon eladási listájának 4709. helyéről azonban egyik napról a másikra az elsőre ugrott és több százezer példányt kapkodtak el. Mi történt? Hirtelen felismerték a zseniális értékét? Nem. Valaki kiszivárogtatta, hogy ezt a könyvet J. K. Rowling írta. És ha egy írót sokan elismernek, ahogy esetében a több száz milliós példányszámban eladott Potter könyvek is bizonyítanak, az bizony sok milliós jó döntés, ami még többet szül. Amire már egyszer a tömeg azt mondta, hogy jó, arra mi is hamarabb mondunk igent, hiszen előttünk sokan már ezt tették. Hiszünk a többieknek.

Csak gondolj bele, mi alapján választottad a legutóbbi könyvet, amit olvastál, éttermet, ahol ettél, szállodát, ahol pihentél, túraútvonalat, amit bejártál? Ajánlották? Nagy valószínűséggel igen. Ajánlott a blogger, akit olvasol, az egyik Instgrammer, akit követsz vagy valaki a TripAdvisoron. Így működünk. Keressük a társadalmi bizonyítékokat, hogy valami jó, hogy ne kelljen végigböngészni és tippelni az óriási kínálatot.

Adj nagyobb esélyt a szerencsének

Több ezer könyv, film és dal verseng a kollektív figyelemért. Senkinek nincs azonban ideje rengeteg könyvborítót megnézni, fülszöveget elolvasni, videóklipet megnézni vagy podcastot meghallgatni, nincs annyi szabad kapacitása az embereknek, hogy a kínálat akár csak kis százalékát átnézze. Azokat választja, amiket már sokan mások választottak. Ez a könnyebb és gyorsabb út. Ahogy Berger fogalmaz, “másokat használunk az út lerövidítésére, egyfajta szűrő gyanánt“, illetve Barabási szerint is “egy bestseller megvétele amolyan biztonságos, társadalmilag megerősített döntés“.

Ha a könyvesboltba betévedve azt látjuk, hogy egy kiemelt polcon 20 bestseller sorakozik, akkor nem állunk neki a boltban kapható több száz könyv fülszövegét elolvasni, hogy kiválasszunk magunknak egy jót. Odamegyünk ahhoz a 20-hoz és azokból csemegézünk, hiszen már bizonyítottak. Ha egy Youtube videó alatt több milliós megtekintést látunk, hamarabb nézzük meg, mint egy pár száz ember által megtekintettet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nekünk is tetszeni fognak, de nagyobb eséllyel nézzük meg, olvassuk el a mások által ajánlott tartalmakat. Így takarítunk mentális energiát. minek bajlódjunk.

Ha a szerencsének is ekkora része van a siker képletében, akkor mit tudsz tenni?

Egy csomó lehetőséget adsz a szerencsének, vagyis sokat próbálkozol és a nagy számok törvénye alapján közelebb kerülhetsz a hőn áhított végeredményhez.

Ne húzódj meg a háttérben az ötleteiddel, ne hagyd a fiókba a kéziratodat, ne szegje kedved, ha elutasítanak egy állásjelentkezésnél! Fuss neki többször! Add be még több céghez, küldd el még több helyre a kéziratodat, mondd el még több embernek az ötletedet, csinálj minél több érdekes podcast adást, írj még több és a témádnak relevánsabb posztot. Add meg az esélyt! Ha igazán jó, amit csinálsz, elkezd érdekelni másokat, és ez bőven elég… ám ha a szerencse is melletted áll, és a tömeg is elkezdi felkapni, akkor nincs megállás.

Mit tehetsz még? Keress korai ajánlókat, olyan embereket, akik megadhatják a kezdőlökést másoknak, hogy értékeljék a munkádat. Elég egyetlen pénzérme egy kalapban, hogy még több csörrenjen benne. Az elismerés még többet vonz, elég kezdetben egyetlen ajánlás, egyetlen támogató, egyetlen hang, aki elismeri. Csak gondolj bele: egy piacon, ahol rengeteg hasonló és feltételezzük ugyanolyan szép és jó minőségű portéka van az asztalokon, hova állsz be szemügyre venni? Ahol nem áll senki, vagy ahol egyre több ember sorakozik? Miért sorakoznak ott? Mert mások is ott állnak… szóval ha szeretnél a siker szerencsefaktorának is adni egy lökést, keress valakit a termékedhez, szolgáltatásodhoz, blogodhoz, könyvedhez, akik már a legelején bizonyítékot szolgáltatnak mások számára, hogy ez a cucc jó, de még jobb, ha csomópontokat keresel, akik majd eljuttatják másokhoz is a hírt, hogy még nagyobb tömeg sorakozzon a “piaci asztalodnál”.

És ha már a szerencse fogalmára hegyeztem ki a cikket, álljon itt bíztatásul A képlet c. könyv írójának egyik végkövetkeztetése, amely visszautal az általam is említett definícióhoz:

A szerencse önmagában nem elég. Hasznát csak akkor vehetjük, ha újra és újra megragadjuk azokat a lehetőségeket, amelyek megnyílnak előttünk.

Barabási Albert-László, hálózatkutató

Persze a téma ennél jóval komplexebb, mintsem egy cikkbe beleférhet, éppen ezért ajánlom, olvasd el az ajánlott könyveket, hogy teljes képet kapj a siker természetéről. Én pillanatok alatt befaltam mindkettőt, nagyon motiváló és gondolatébresztő írások.

Ez a cikk is érdekelhet: MITŐL LESZ VALAMI NÉPSZERŰ? EZEN A 6 ALAPELVEN MÚLIK! cikk segíthet, olvasd el!

Leadfotó: Behance

Élj kreatívan! könyv CTA

Találj rá az egyedi és szabad önmagadra!

A kreatív szemléletmód kinyitja az ajtókat – segít rugalmasabban megoldani a problémákat, felszínre hozni az ötleteket, a saját utadat járni, megragadni a lehetőségeket, hatással lenni másokra, önmegvalósítani, szabadnak, egyedinek érezni magad és kiteljesíteni az életedet. Egyszerűen felvillanyoz! A jó hír, ez a kíváncsi hozzáállás mindannyiunkban fellelhető és fejleszthető. A könyvben nemzetközileg elismert szakértők, hazai szakemberek, inspiráló történetek és elgondolkodtató feladatok segítenek kreatív éned fejlesztésében. Az eljkreativan.hu weboldalról INGYEN LETÖLTHETŐ FÜZETTEL!

Megjelent: június 25. (HVG Könyvek)

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM , FB CSOPORT.

Ezeket olvastad már?