A stressz óriási hatással van az életünkre, amit nem csökkenthetünk, de tőlünk függ, miként birkózunk meg vele, és hogy milyen lelki (ellen)állóképességet, vagyis rezilienciát fejlesztünk ki. A mi kezünkben van a döntés, hogy elvágjuk-e a gyökereinket és más élethelyzetben újranövesztjük-e, mint az ecuadori sétáló pálmák, amelyek akár példaképeink is lehetnek a változással való szembenézés folyamatában.
A „sétáló fák” arrébb mennek, ha változnak az életkörülmények
Az ecuadori esőerdőben olyan, 25 méter magasra is megnövő pálmafákra bukkantak, melyek képesek a gyökerük segítségével akár 20 méter távolságot is vándorolni egy év alatt – írja a BBC. Ha valami veszélyezteti a túlélésüket, egyszerűen „odébbállnak”. Új gyökereket eresztenek és a régieket elvágják, ha változnak az életkörülményeik, ha alkalmazkodniuk kell egy új helyzethez, ha úgy érzik az így bekövetkezett „stressz” veszélyezteti őket (pl: elmocsarasodás, másik fa rádőlése, más növények rajtuk való megtelepedése stb.).
Fotó: Peter Vrsansky
Ugye ismerős metafora? Könnyedén rávetíthető a mi életünkre is. Ha jön egy olyan szituáció, amely már szinte megbetegít, vagy frusztráló, stresszt okoz, akkor tenni kell, nem szabad benne maradni a rosszban és ha a körülmények nem változtathatóak meg, akkor mély levegő és sipirc. Ha ezek a fák képesek változtatni azon, ami zavarja őket, szó szerint hamar túllendülni a zavaró problémán, akkor neked mi a kifogásod? Ismétlem FÁK! Akik arrébb mennek.
Stresszmenedzsment
A héten részt vettem egy Stresszmenedzsment szemináriumon, ahol olyan infók birtokába jutottam, amelyekről már sokat hallottam, de nem árt minél gyakrabban tudatosítani és ezáltal nektek is továbbszikrázni. Hiszen a tudás akkor ér valamit, ha tovább adod, nem igaz? 🙂 Szóval az eseményt a Grow csoport tartotta a HVG szemináriumok&konferenciák szervezésében és az egyik tréner, Pataki Katalin jött ezzel az ecuadori pálmás hasonlattal. Imádtam. Mindamellett, hogy lenyűgözőek ezek a fák, híven szemléltetik a saját helyzetünket és ezek után valóban kidobhatjuk a kifogásainkat a kukába. 😀
Mi az a reziliencia?
A reziliencia egy lelki ellenállóképesség, egyfajta stresszből való regenerálódás. Megküzdés a stresszel és a korábbi állapotba való mihamarabbi, rugalmas visszatérés. És ugye már szó volt róla ebben a „stresszmajmos” cikkben, hogy a stresszt nem lehet csökkenteni, csak megküzdési stratégiákat lehet elsajátítani.
Ne ellenállj a változásnak, hanem értsd meg és alkalmazkodj!
A rezilienciára vonatkozóan több tesztet, kérdőívet kitöltöttünk, persze csak a felszínt kapargatva, hiszen mégiscsak egy pár órás eseményről van szó, nem egy hosszabb kurzusról, de mindenesetre egy jól áttekinthető képet kaptam magamról a stresszmechanizmusommal kapcsolatban.
Előre bocsájtva, tök jó a reziliencia értékem, amire számítottam is. Ezt pedig egy két oldalas tesztből szűrhettem le, ahol különböző állításokat kellett pontoznom és amely pontszámok különböző színekhez tartoztak, a színek pedig különböző reziliencia ismérvhez. Ilyen ismérvek vagy inkább tulajdonságok a személyes jövőkép, problémamegoldás, eltökéltség, érzelmi stabilitás stb. és a kérdőív rávilágít, hogy jelen pillanatban hogy állok ezekkel a jellemzőkkel. Köszönöm jól. Kettő kivételével mind a maxos tartományban van.
Ez a kettő pedig a mérleg másik nyelve, hiszen ha sokat dolgozom és állandóan pörgök, akkor a fizikai energia és az érzelmi stabilitás szintje egy kicsit lecsökken, de szerencsére ezek töltésére is vannak módszereim (pl. a rendszeres sport, pihenőidők, mindfulness, pozitív látásmód). Ráadásul a rezilienciának van fizikai bizonyítéka is – ahogy a futásos cikkben is írtam -, a szívvariabilitás vizsgálat. Ez esetemben azt mutatta, hogy nagyon jól reagál a keringésem a stresszfaktorokra, megfelelően pihenek, jó az alvásom, hamar visszaáll a pulzusom a normál tartományba stb.
„Karojiatsu”, túlmunka, halál. A stressz kihívásai a 21. században
A japánoknak sajnos már saját szavaik vannak a stressz okozta halálra. A túlmunka miatt bekövetkezett öngyilkosság a „Karojiatsu”, illetve ott van a „Karoshi”, a kiégés miatti halál.
De nézzünk néhány egyéb adatot:
- 2011-ben Németországban minden 10. szabadnapot a stressz miatt vettek ki
- 2008-2009 France Télékom: 39 öngyilkosság a stressz miatt (céges átrendeződések)
- Az EU 27 tagállamában a túlzott munkahelyi stressz az aktív dolgozók negyedének egészségét veszélyezteti
- Az USA-ban napi 1 millió ember hiányzik a stressz miatt (ez 150 milliárd USD)
- Magyarországon évi 1.000 milliárd forint esik ki a stressz miatt
Ezek brutális adatok!
A burnout, avagy a kiégés egyre nagyobb probléma
A munkahelyi kiégést biztos sokan tapasztaltátok már, többek között én is. Mondjuk estemben ha valami nem felelt meg, akkor másik karrierlábat (is) növesztettem – maradva a fás hasonlatnál- , ahonnan megvolt a visszatöltekezés, motiváltság, mert enélkül nem is tudom hogyan lehet kibírni hosszú ideig.
Viszont a burnoutnak vannak fázisai, amiből könnyen eldöntheted, hogy téged jelenleg érint-e a probléma.
Burnout 1.fázis
Erre jellemző a túlzott elkötelezettség érzése, a megfelelni akarás, a maximalizmus, saját szükségletek megtagadása stb. Amikor mindent meg akarsz tenni a cég érdekében és nagy szükséged van az elismerésre. Ez a túlzott elkötelezettség már egyfajta előszél.
Burnout 2.fázis
Ebben a szakaszban lecsökken az elköteleződés, negatívan állsz a munkához, elveszted a pozitív megerősítéseket, eltompulsz és a kapcsolatok is a kárát látják a hozzáállásodnak. Ez már egyfajta „belső felmondás”.
Burnout 3.fázis
Itt már a teljesítőképesség abszolút hanyatlása kezdődik. Nem tudsz koncentrálni a munkádra, szervezetlen vagy, szétesel, ellenállsz bármilyen változásnak, és minden fekete vagy fehér, nem színes. Elveszett az önmotiváció, csak előírásra végzed a munkádat.
Burnout 4.fázis
Ha ide eljutsz, az már a kétségbeesés szintje, amikor fokozott tehetetlenségérzetet tapasztalsz, lelki és pszichoszomatikus tünetek jelentkeznek, egzisztenciális szorongás, hiábavalóság érzet. Sajnos itt már fizikai egészségromlás is bekövetkezhet.
Inkább ne juss el a 4. fázisba, vegyél példát az ecuadori fákról, eressz gyökereket máshol és vágd el a régieket!
Téged fenyeget a burnout?
Válaszolj a kérdésekre és szűrd le a megfelelő következtetést:
- Hány szabadnapot nem vettél ki tavaly?
- Felébredsz hajnal 2-5 között és nem tudsz visszaaludni?
- Hogy érzed magad vasárnap, mennyire várod a másnapot?
- Sokan jelzik mostanában, hogy cinikus vagy?
- Elkezdted leépíteni a szociális hálódat?
- Feszültebb vagy mostanában?
Hogyan küzdhetünk meg a stresszel?
Ha érezzük magunkon a burnout jelet vagy a stressz túlságosan felhalmozódott a hétköznapjainkban, akkor számos technikát bevethetünk.
Mindfulness
Többek között van egy csomó mindfulness praktika, mint a meditáció, relaxáció, könyvek. Én mostanában futás közben gyakorlom a jelenben levést, illetve elalvásnál. Talán még munka közben kellene beiktatnom egy kis „jelenszünetet”, ami nem ártana. Már csak azért is, mert az típus vagyok, aki még pisilni sem megy ki, ha valamibe nagyon beleástam magam, és végül keresztbe tett lábakkal kell araszolnom a mosdóba. 😀 Ez egy nagyon rossz dolog, tudom, nem szabad ilyet, tudom, tudom. Igyekszem változtatni. 😉
Hála
A hála gyakorlása egy felettébb hasznos dolog, hiszen ilyenkor azt tudatosítjuk, hogy elégedettek vagyunk. Ez pedig kedvező neurológiai folyamatokat indít be. Nagyon sokaknak bevált praktika ha reggel vagy este végigsorolják, hogy aznap miért voltak hálásak. Ha nem felejtem el, akkor én este szoktam, de egyre gyakrabban tudatosítom napközben is, amikor egy kellemes élmény ér. Ilyenkor hangosan megköszönöm és még hozzáteszek pár dolgot, amiért hálás vagyok. Persze utcán csak magamban, de a kocsiban, vagy ahol egyedül vagyok, ott hangosan ki is mondom. Ez fontos.
Gyors döntés
A halogatás egy stresszfaktor, ezt igyekszem minél gyakrabban mondogatni magamnak, mert képes vagyok két sampon között is hosszú perceket vacillálni. Komolyan. Sőt arra is volt példa, hogy ez a pár perc fél óra volt. Áh, hagyjuk. 😀 Viszont amilyen lassan döntök ilyen csip-csup hétköznapi helyzetekben, annyira hatékonyan és gyorsan tudok üzleti helyzetekben. Persze a halogatás így is fel szokta ütni a fejét, miközben tele vagyok stratégiával vele szemben.
Szóval igyekezzünk gyorsan dönteni, és nem halogatni. Segíthet ez a két cikk:
- Nehezen döntesz? Ezt a 7 kérdést kell feltenned magadnak!
- Miért nehéz a választás és hogyan lehet jól dönteni
Átkeretezés, avagy „szarból is várat egy gombnyomásra”
Ez is egy szuper jó módszer (a vicces elnevezés is elhangzott :D), mert arról van szó, hogy más megvilágításba helyezed a dolgokat. Azt hiszem a 365letszikra maga egy átkeretező magazin, hiszen igyekszünk számos nézőpontot megvilágítani, vagyis a dobozból kitekinteni és fejlődő szemléletmódból tekinteni a helyzetekre. Fület is szúrt az egyik tréner mondata ezzel kapcsolatban:
A reziliens (lelkileg ellenálló) ember szeret kilépni a dobozából!
Szóval a lényeg, ha valami stressz szituációba kerülsz, próbáld a dolog jó oldalát venni. Kérdezd meg magadtól, ha lecsillapodtál (vagy inkább még közben), hogy „Miért jó, hogy ez történt velem?”, „Mit tanulhatok ebből a helyzetből?”, „Hogyan fejleszt engem ez a szituáció?”.
Ugyanez van emberekkel kapcsolatban is.
Ha valakivel konfrontálódsz, vagy bajod van, akkor képzeld azt, hogy ő egy tükör. Vagyis, hogy neked dolgod van vele és ami benne zavar, azzal neked van tennivalód. Így nagyon hamar teljesen más megvilágításba helyeződik a kapcsolatotok. Ezt boncolgatja ez a cikk is: A tanulás közelebb van, mint hinnéd, tőlük tudod a legtöbbet önmagadról.
Mindent egybe véve hasznos szeminárium volt és további érdekes infókkal, nézőpontokkal gazdagodtam. Alig várom már a jövő heti TED-prezentációs technikákat! Majd erről is beszámolok. 😉
Te hogy állsz a rezilianciával, milyen a lelki (ellen)állóképességed?
Leadfotó: shutterstock
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
[sgmb id=”2″]
