A célkitűzés kreatívabb módja: félelemkitűzés

Szerző: Szlafkai Éva
A célkitűzés kreatívabb módja: félelem-kitűzés

Le szoktad írni a céljaidat? Megtervezed a lépéseidet? És mi van a félelmeiddel, azoknak hol van a helye? A fejedben? Ha ott tartod, és nem nézel rá más szemszögből, lehet, hogy irreálisan nagyobbak, mint a valóságban és a félelmek miatt meg nem hozott döntéseidnek nagyobb ára van, mint a kockázatnak. Ismerd meg a félelemkitűzést, amivel egy szuper eszközt kapsz a kezedbe, hogy bátrabban hozhass döntéseket. LETÖLTHETŐ TERVEZŐT is kapsz a félelemkitűzésedhez.

A cikkben egy TED-előadással is találkozol, amelyben az alábbi mondat is elhangzik, és minél többet forgatom a fejemben, annál inkább igaznak vélem, mégha vitatkozni is tudnék vele, hiszen nem hiszek a fekete-fehér válaszokban, jól hangzó bölcsességekben. Mégis sok igazságtartalma van, majd meglátod.

“Könnyű döntések, nehéz élet. Nehéz döntések, könnyű élet”

A cikkben szemléltetett módszer egy részéről korábban már írtam, Élveboncolás-módszernek nevezik, amikor előre felméred, mit tehetsz, ha a legnagyobb félelmeid megvalósulnak egy döntés kapcsán. A vállalkozó, befektető, TED-előadó Tim Ferriss szerint sokszor hamis, félelmekben gyökeredző elképzelések és leellenőrizetlen feltételezések cikáznak a gondolatainkban, amitől pedig földbe gyökerezhetünk és inkább nem is mozdulunk – pedig szikraolvasóként tudod, hogy a kreativitást, az ihletet, az ötletet is a mozgásban levés vonzza. Tim azt mondja, mindezekre a legjobb stratégia, ha a szorongást okozó helyzetekben mindig azokra a tényezőkre koncentrálunk, amelyekre hatással tudunk lenni – erre bíztat Hesna is – és szembe nézünk velük. Sőt, megfordítjuk.

Az erre megalkotott módszere, a fear-setting („félelemkitűzés”, célkitűzés helyett) a következő lépésekből áll:

  1. a félelmek megfogalmazása, a negatív következmények megelőzésére, kijavítására vonatkozó terv felállítása,
  2. a kockáztatásból származó lehetséges előnyök felsorolása,
  3. majd az alternatív költségek felmérése.

Letölthető tervező a cikkhez » LETÖLTÉS

1. FÉLELMEK – A félelemkitűzés első lépése

1. lépés: Félelmek azonosítása | Illusztráció Bella Leyn

A félelemkitűzés során az első lapon találod annak a platformját, amely helyet ad a félelmeid felvázolásának. ide kipanaszkodhatod magad, leírhatod a legrosszab forgatókönyveket, kiírhatod a mumusokat a fejedből és rájuk nézhetsz egy másik perspektívából. Vajon tényleg olyan félelmetesek? Ideje megvizsgálni a félelmeidet és racinonális megoldásokat javasolni magadnak.

“Mi lenne, ha…?”

A fenti kérdésről tudod, hogy az egyik kedvenc kérdésem, nem véletlenül kapott helyet az Élj kreatívan! könyvben is. Ez a kérdés szerepel az első oldalon, hiszen most erre kell koncentrálnod. Mivel egy példán mindig könnyű elindulni, így most legyen a példánk, az, hogy “Mi lenne, ha megvennék egy lakást kiadásra?”

A félelemkitűzés első lépéseként a kérdést 3 kategóriába, három oszlopba bontsuk ki.

Meghatározás – határozzuk meg, mitől félünk!

Ehhez írjuk le, soroljuk fel a félelmeinket, a legrosszabb dolgokat, amelyek történhetnek, ha megteszem, vagyis megvalósul a “Mi lenne, ha…?” kérdésre adott válasz, és belevágok. A példában a lakásvásárlás volt. Ide mehetnek olyan válaszok, hogy “Attól félek, hogy nem tudom fizetni a hitelt”, “Attól félek, hogy most rosszabb áron tudok venni lakást, és többet kell fizetnem, mintha várnék”, “Attól félek, hogy olyan feltételeket is támasztanak a hiteligénylésnél, aminek nehezen tudok megfelelni”, “Attól félek, hogy nem jó helyen veszek lakást és nehezen tudom kiadni” stb.

Megelőzés – mit tehetek, hogy ezek ne történjenek meg?

A következő oszlopba soroljuk fel az előzőekre adott válaszainkat cselekvésközpontúan, vagyis, hogy mit tehetünk, hogy a félelmeink, a felsorolt forgatókönyvek ne történjenek meg vagy legalábbis kisebb valószínűséggel. A példánál maradva a hitelfizetési félelemnél átnézem a megtakarításaimat, a havi elbírható összegeket és meghatározok egy maximumot és ha belefér bőven, megnyugszom. Ingatlanosokat megkérdezek, hol érdemes lakást venni, melyik városrész bővülése várható. Az is lehetőség, hogy a legrosszabb esetben eladom a lakást, talán még jobb áron, mint megvettem.

Megjavítás – mit tudok tenni, ha megtörténik?

A harmadik oszlop az önnyugtatás és felkészülés oszlopa. Itt arra a kérdésre keressük a válaszokat, hogy ha a legrosszabb eshetőség valósul meg, mit tudok tenni a kár enyhítéséért, vagy kitől kérhetek segítséget? A példa esetében egy megbízható pénzügyi szakember segítségével átbeszélhetem a reális kockázatokat, és megfontoltabban dönthetek, illetve ahogy az előbb is írtam, végülis legrosszabb esetben eladom a lakást, ha nem tudom fizetni.

2. ELŐNYÖK – A félelemkitűzés második lépése

2. lépés: Előnyök felvázolása | Illusztráció Bella Leyn

Ha a félelmeinket már papírra vetettük, vagyis szembenéztünk, most vegyük fel Edward de Bono sárga kalapját, és nézzünk rá az előnyökre, vagyis arra, mi történik, ha bejönnek a számításaink és sikeres lesz a projekt. Ezen a lapon annyi a dolgod, hogy minél több előnyt felsorolsz, ami a döntésed meghozatalának pozitív aspektusaira koncentrál.

Nézzük a példát! Ha megveszem a lakást, lesz egy olyan hosszútávú megtakarításom, amelynek az évek során csak növekszik az értéke, időközben pedig kiadva nem én fizetem vissza a hitelt, hiszen az albérleti díj fedezi a törlesztőt. Sőt, ha több pénzért adom ki, akkor még havi szinten is profitálok. A gyerekemre is hagyhatom, így egy lakással indítom el az életben. Mindezek tudatában a magabiztosságom is növekszik, hiszen tudom, egy olyan dologba fektettem a pénzemet, ami bőven megtérül.

3. ALTERNATÍV KÖLTSÉG – A félelemkitűzés harmadik lépése

Ez bizony az elszalasztott lehetősége ára.

A közgazdaságtanban alternatív költségnek hívjuk azt, ami a nem megvalósult álmok megfizetése, vagyis egy másik lehetőség feláldozott haszna.

3. lépés: Az alternatív költség felmérése | Illusztráció Bella Leyn

Talán a húsbavágóbb, ha így fogalmazom meg:

Mit áldozunk fel annak érdekében, ha nem változik semmi?

A harmadik oldalon tehát azt bontsd ki, hogy milyen hatással lesz az életedre, ha nem döntesz a kérdéses ügyben, ha minden változatlan marad. Hiszen ilyenkor is döntesz, ha nem döntesz. A status quót, a fennálló rendet, a változatlanságot választod. Itt is jól jön a vizualizáció – mint a kreativitásod kiaknázása során mindig -, vagyis KÉPZELD EL, hogy milyen lesz az életed fél év, 1 év és 5 év múlva, ha most nem döntesz a kérdéseddel kapcsolatban. Térj ki az életed több aspektusára is, ezt a komplex áttekinthetőséget segíti a letölthető tervezőben a mind map struktúra. A példát előhozva, ha nem döntök, akkor egy év múlva nem biztos, hogy bele tudok vágni, mert elszállnak a lakásárak, vagy nem keresek annyi pénzt, hogy kapjak hitelt, 5 év múlva pedig már rég kifizette volna az albérlő a hitel felét és egy nagyobb vagyonon ülnék. Arról nem is beszélve, hogy a havi törlesztőt – ha rossz esetben nekem kellene fizetnem – elköltöm más, talán haszontalanabb dolgokra. A nem döntésért az idősebb énem pénzügyi függetlenségére való lehetőséget (pl. nyugdíj) áldoznám fel. Mindezek fényében már így is látszik, hogy bánnám, hogy nem vágtam bele, mert nagyobb a nyereség, mint a negatív kockázat.

Elő a papírral és írd ki magadból!

Töltsd le a tervezőt a cikk elején, és vágj bele!

Milyen érzés most ránézni erre a 3 oldalra, miután készen vagy? Milyen érzések és gondolatok kavarognak benned, milyen végkövetkeztetést tudsz leírni? Az izgatottságod inkább negatív előjelű (stresszes) vagy inkább pozitív (lelkes)? Stresszes vagy lelkes lettél a feladat végén? Érdemes belevágni, kockáztatni, vagy inkább a passzivitás mellett maradsz, esetleg át kell fogalmaznod a kérdést és egy teljesen más oldalról megközelítened? Bármi is legyen a válasz, biztos vagyok benne, hogy ezzel a módszerrel egy másik oldalról sikerült ránézned a helyzetedre és hasznos fél-1 órát töltöttél el vele.

Hogy még közelebb kerülj a döntéshez, skálázz. Mindegyik oldal alján skálázd 1-10-ig a döntés életedre gyakorolt hatását (1= semmilyen hatással nincs, 10= óriási hatással van, nagyon megváltoztatja). Az első oldalon a félelmek, rossz forgatókönyvek fókuszával, a második oldalon a nyereség fókuszával, a harmadik oldalon pedig a konklúzió vár rád, a teljes kép birtokában a valós skála. Te hány pontot adsz magadnak, a te életedre milyen hatással lesz a döntés és ennek milyen előjele van, pozitívan vagy negatívan fogja inkább befolyásolni?

Ragadd meg a félelmeidet és változtasd olyan eszközzé, ami passzivitás helyett előrébb visz!

Érdemes megnézned Tim előadását, elég brutál sztorival nyitja, majd töltsd le a cikk elején található félelemtervezőt.

Kíváncsi vagy még ilyen témákra? Kövesd a szikrákat!

Leadfotó: Bella Leyn – Behance

Téged is hajt a kíváncsi tudásvágy, számodra is fontos az önfejlesztés és a kreatív szemléletmód? Ha igen, kövesd a szikrákat a több ezer fejlődni vágyó olvasóval együtt: SZIKRAMAILFB CSOPORT, FBINSTAGRAM, PODCAST, ÉLJ KREATÍVAN KÖNYV ÉS PROGRAM.

Ha személyre szabottabb segítség kell komplex projektek, kreatív problémamegoldás vagy énmárka építés témában, jelentkezz be egyéni konzultációra.

Ezeket olvastad már?