“A világ soha többé nem lesz olyan lassú, mint most!” Így alkalmazkodj a változáshoz!

Szerző: Szlafkai Éva

Egyre növekvő feladatmennyiség, halmozódó lehetőségek, szüntelen információdömping, állandó időhiány. Ez jellemző a 21. századi életünkre. A rohamtempóban érkező változások okozta stressz, feszültség kezelése is nagy kihívás. A változást számtalan módon megélhetjük, kezelhetjük, rágódhatunk rajta vagy éppen üdvözölhetjük, egy biztos, mindenkinek dolga van vele. A változás sosem könnyű, de vannak hatékony módszerek, amelyek segíthetnek átvenni az irányítást, ezekből mutatok párat: reziliencia, design thinking, mindfulness, gyökér ok feltárás, szokáscsere.

Letaglóz minket a 21. században megélt változás

A 21. századon változásdömping dübörög át, amelyhez igazán csak kreatív gondolkodással, kíváncsi és nyitott szemlélettel lehet rugalmasan alkalmazkodni. Az egyik legerősebb mondat ezzel kapcsolatban, hogy

a világ soha többé nem lesz olyan lassú, mint most.

De íme, még néhány megdöbbentő megállapítás:

    • Egy heti adag információ a The New York Timesban (2007), megfelel egy teljes élet alatt befogadott információnak a 19. században.
    • A figyelemkapacitásunk egyre csökken. Már az aranyhalak is több időt (10 mp) tudnak figyelni, mint mi, emberek (8 mp.).
    • Képzeld el, hogy másodpercenként 2 billió bit információ bombáz minket, amelyeket 5 érzékszervünkön keresztül szűrünk meg.
    • Exponenciális fejlődésben a világ, ami tegnap még csak 2 lépés volt, az ma már nem négy, hanem 4000 lépés.
    • 5-10 év múlva akár olyan munkánk/szakmánk lesz, amely ma még nem is létezik.
  • A szüleinket 1 év alatt érte annyi inger, amely minket 1 nap alatt.

És mi jár ezzel a tempóval? Teljesítménykényszer, stressz, csökkenő figyelem, romló kapcsolatok, kezelhetetlen időmenedzsment,  és még sorolhatnám. Kiszipolyoz bennünket a sok infó és változás. Persze felköthetjük a gatyánkat, és ahelyett, hogy hagynánk, hogy a változás hullámai nyakon öntsenek és elsodorjanak, szálljunk fel és egyensúlyozzunk ügyesen a “szörfdeszkánkon.”

Ezt elsősorban nyitott, kíváncsi, kreatív szemlélettel tehetjük meg, de hozok még néhány módszert is.

Gyökér okok felderítése a “Miért-módszerrel”

A problémákra való válaszok sokszor nem a jó válaszok, mert nem mélyről zsigerből, az érzelmi szintünkről jönnek. Tehát, ha legközelebb csípőből rávágsz egy választ valamire, tedd fel magadnak a kérdést, hogy “Miért?”. Az erre adott válaszra ismét tedd fel, majd addig haladj, amíg meg nem lesz az igazi válaszod. Ez általában az 5. miért után szokott előfordulni. Kinek köszönhetjük ezt az eredetileg 5W, vagyis 5 miért-módszert? Tojoda Szakicsinek. De Simon Sinekhez is köthető egy hasonló módszer, méghozzá az aranykör.

Lehetőségek és design thinking

Minden egy problémával kezdődött, amire formatervezők megoldást találtak. Két Stanfordi professzor pedig alkalmazni kezdte a formatervezők szemléletmódját az életben való sikeres működéshez. A design thinking lényege, hogy legyünk nyitottak az emberek véleményére és kreatív módszerekkel találjunk megoldást a problémákra. A formatervezőkre jellemző gondolkodásmód pedig erre az 5 pillérre épül: kíváncsiság, folyamatszemlélet, átértelmezés, kipróbálás, együttműködés. Legyél kíváncsi, tervezd meg a folyamatot, bátran vágj bele, próbáld ki az ötleted/a terméked még mielőtt úgy érzed, hogy készen állsz, értelmezd át a problémát, fogalmazd meg másként, miért félsz a változástól és hogy mégis, hogyan lehet a változás a szolgálatodra, valamint ne egyedül akarj mindent megoldani, fontos az  együttműködés.

változás-womenspiration

Womenspiration reggeli életkép

Szokáscsere

JEL + RUTIN + JUTALOM = SZOKÁS
Ez a képlet abban segíthet, ha meg akarsz szabadulni egy rossz szokástól. Fontos, hogy a képletben hagyd meg a JELet és a JUTALMAT, és cseréld le a RUTINT! Nézzük mondjuk azt a példát, a ha le akarsz szokni az esti nasiról. A jel, hogy este hazaérve üresnek és frusztráltnak érzed magad, a rutin, hogy bekapsz pár szelet csokit, a jutalom a felszabaduló endorfin, boldogsághormon, megnyugvás, a szokás pedig az esti nassolás. Ha jön a jel (frusztráltság), gondold át, hogy mit kellene behelyettesítened a rutin helyére, hogy a a jutalmat, vagyis az endorfin löketet megkapd… mondjuk sport, jóga, séta a kutyával, szex, forró wellness fürdő… Ebbe a képletbe bátran behelyettesítheted a saját példádat.

Hogyan osszuk be jól az időnket?

Halogatunk, késünk, elúszunk a feladatokkal vagy éppen frusztrálóan túlszervezettek vagyunk, az biztos, az idő mindenkit érint, így az időbeosztás nagyon fontos témakör mindannyiunk életében, főként, ebben a folyamatosan változó világban. Számos életterületen kell helyt állnunk és közben szeretnénk mindenhol a lehető legjobban teljesíteni, nehezen mondunk nemet, párhuzamosan igyekszünk haladni a feladatainkkal, közben pedig küzdünk az ezzel járó stresszel.

Milyen módszereket használnak a hatékony emberek? Hogy tudnánk mi is a feladatok sűrűjében nem elveszve hatékonyak, sikeresek és közben boldogok is lenni? És hogyan birkózzunk meg a mindeközben ránk nehezedő terhekkel és stresszel? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy mentálisan is megőrizzük épségünket, miközben lavírozunk a feladataink között és harcolunk az idővel?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a 2019. március 30-ai Időmenedzsment workshopon, amelyre számos szakmailag hiteles és kipróbált időtervezési és feladatszervezési módszert hozunk annak érdekében, hogy sikeresen vegyük az akadályokat és elégedettebben éljük meg a hétköznapokat mind a munkánkban, mind a magánéletünkben. Többek között felmérjük majd a reziliencia szintünket is. De mi is az a reziliencia?

Változás

“A világ soha többé nem lesz olyan lassú, mint most.”

Reziliencia szint

A reziliencia egy lelki ellenállóképesség, egyfajta stresszből való regenerálódás. Megküzdés a stresszel és a korábbi állapotba való mihamarabbi, rugalmas visszatérés.  És ugye már szó volt róla ebben a “stresszmajmos” cikkben, hogy a stresszt nem lehet csökkenteni, csak megküzdési stratégiákat lehet elsajátítani.

Ne ellenállj a változásnak, hanem értsd meg és alkalmazkodj!

Mérd fel, hogy az életed mely területein hány százalékosan mozogsz, és figyeld az elbillenéseket, hol lenne érdemes törekedni az egyensúlyra, illetve mely területek befolyásolnak egy másik életterületedet. Például ha idegeskedsz a rád nehezedő munkahelyi feladatnyomáson, az a családi életedre is rányomhatja a bélyegét, ha nem nézel után és kezeld az alap problémát. Az említett workshopon elkészítjük a reziliencia térképedet, vagyis felmérjük a lelki állóképességed, hogy egy jól áttekinthető képet kapj magadról a stresszmechanizmusoddal kapcsolatban, és meglásd, mely területeken kell fejlesztened a stresszel való megküzdési képességedet.

Mindfulness

Minden óránk, napunk, hetünk, hónapunk folyamatos változásból áll: egyik nap jól érezzük magunkat, másik nap nem, egyik órában készen állunk a feladatra, a másikban már elfáradunk, egyik hónapban jól megy a biznisz, a következőben elbizonytalanodunk és váltani akarunk stb. Ráadásul évről évre egyre több kihívással és lehetőséggel kerülünk szembe. Folyamatosan érezzük a ránk nehezedő nyomást, a környezet túl gyorsan változik, agyunk viszont csak lassan. Meg kell tanulnunk kezelni a változás okozta a stresszt, mivel elkerülni sajnos nem tudjuk.  Képzeld, az EU 27 tagállamában a túlzott munkahelyi stressz az aktív dolgozók negyedének egészségét veszélyezteti.

mindfulness az egyik leghatékonyabb lehetőség arra, hogy képesek legyünk megfelelni a kihívásoknak, megtanuljunk kikapcsolni, feltöltődni és arra figyelni, amire mi szeretnénk.

Napi pár perces figyelemgyakorlat óriási pozitív változásokat hozhat létre az életünkben.

  • Álljunk meg néha a rohanásban és éljük meg, élvezzük a jelen pillanatot.
  • Igyekezzünk minden nap relaxálni vagy meditálni, mert a figyelem tudatos terelése csökkentheti a ránk nehezedő nyomást. Ráadásul a rendszeresen meditálóknak fiatalabb az agyuk!
  • Minden tevékenységünk közben vegyük észre a többi érzékszervünket is (mit hallunk, látunk, tapintunk, szagolunk, érzünk), ezáltal kicsit lelassulunk és élvezhetjük a pillanatot.
  • Mozogjunk rendszeresen, akár csak sétáljunk az erdőben (erdőfürdőzés).
  • A gyakori FB használat magasabb stressz-szinthez járul hozzá, tehát iktassunk be néha közösségi média mentes napokat.

Tipp! Vessük be az 5-6-7 légzésmódszert a gyors lenyugodásért. Először 5 másodpercen át szívjuk be a levegőt az orrunkon keresztül, majd 6 másodpercig tartsuk bent, végül 7 mp-en keresztül fújjuk ki a levegőt a szánkon és ismételjük el többször!

Te hogyan kezeled a változást?

Fotók: Petra Pakó Photography

 

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?