Future is bike – biciklis kultúra Dániában és a jövő városi közlekedése

Szerző: Tóth Villő
Future is bike - biciklis kultúra Dániában és a jövő városi közlekedése

Miért követendő példa Dánia a közlekedés, vagyis a biciklis kultúra terén is? Mert még időben tettek érte, hogyan kíméljék a Földet, legyen élhető egy város, sportosak a lakói és fenntartható az életmód. Tóth Villő írása.

A biciklis kultúra kezdete – Egy kis történelem

A biciklik a 19-ik század második felében terjedtek el Dániában 1890-ben 3000 bicikli volt a fővárosban, majd 40 évre rá közel fél millió. Nem csoda, hogy újra kellett gondolni a várostervezést és az infrastruktúrát.

A biciklis-infrastruktúra kiépítése több mint 120 évvel ezelőtt vette kezdetét. 1862-ben Koppenhágában lehetett néhány helyen a lovasutak mellett biciklizni ám ekkor még nem voltak elkülönített utak és többnyire a lovaskocsik és autók élveztek előnyt. Majd 1922-ben a Dán Bicikliegyesület 98 újságban követelte rendes bicikliutak kiépítését. A téma olyan sok helyen felvetette a fejét, hogy széles körben tárgyalta a városvezetés. 1930-tól pedig arra a konklúzióra jutottak, hogy ugyan sokkal költségesebb felfestett utak helyett rendesen elszeparált bicikliutakat építeni, de a biciklisták biztonságáért megéri. A bicikliutakat abban a korban kezdték el építeni amikor a várostervezést alapjaiban kellett újragondolni a növekvő autósforgalom miatt. Így mondhatni, hogy időben kezdték alapozni a biciklis kultúra kialakulását, aminek gyümölcseit a modern kor embere élvezi csak igazán.

bicóskultúra

Mindennapok két keréken

Koppenhága többször is a világ egyik legboldogabb és legegészségesebb városának lett kikiáltva. Nem csoda, hiszen az egyik legbringabarátabb város is egyben. A biciklizés a mindennapok alapvető része és itt egy életstílus mintsem bicóőrület vagy aktivizmus.

Fiataltól idősig, vállalatvezetőtől gyerekes anyukákig mindenki a biciklizést választja első számú tömegközlekedési eszköznek.

Többek között azért is élvez ekkora előnyt ez a módja a közlekedésnek, mert ez a legegyszerűbb lévén, hogy az infrastruktúra a biciklistáknak kedvez. Itt a bicóslámpa vált előbb zöldre, az autós előreenged és akkor is megvár a körfogalomban, ha jeleztél merre mennél – mert egyrészt itt az autósok is nagy valószínűséggel bringáznak- másrészt a biciklista mindig előnyt élvez. Számomra a legmeglepőbb az, hogy a cudar, hideg és esős napok sem tántorítanak el senkit a biciklizéstől. Ha esetleg szakadna az eső akkor tetőtől talpig beöltöznek az emberek vízhatlan ruhába és probléma megoldva.

Ahogy mondták nekem anno Finnországban a tél kellős közepén: nincsen rossz időjárás, csak rossz öltözet.

A jövő újragondolása: micromibility, sharing és circular economy

Minden kornak megvan a kihívása, a mostaninak talán a gyors iparosodás és növekvő jólét okozta környezeti károk kiegyensúlyozása. Újra kell gondolni eddigi rendszereinket, életmódunkat és sok esetben világlátásunkat – ami egyértelműen kihívás és kényelmetlen. A növekvő urbanizáció nagy nyomást gyakorol a tömegközlekedésre és alapvetően a rendelkezésre álló terekre.

bicóskultúra

A fenti kép jól szemlélteti azt, hogy mi a probléma a városi autós közlekedéssel – és akkor még a szmogot nem említettük. A téma már nemcsak annyiról szól, hogy biciklizni király dolog ez már egy mélyebb társadalmi kérdést vet fel: a városi közlekedés és élet élhetőbbé tétele, ezzel pedig a városi ember életminőségének javítása a tét. A biciklis kultúra nyerő!

Sharing economy

Mára már rengeteg szolgáltatás épül a közösségi megosztásra ezzel arra ösztönözve az embereket, hogy ahelyett hogy birtokolnának valamit, inkább béreljenek, osztozzanak szolgáltatásokon. Sok cég épít erre a business modellre városi közlekedés terén is: a gombamód szaporodó e-scooter cégek – amiknek hosszútávú létjogosultsága sok kérdést vet fel- de vannak olyanok is akik a jó öreg bringákat szeretnék népszerűsíteni bicikli-megosztó szolgáltatással. Koppenhága utcáin megtalálhatjuk az e-scooterek mint a Voi, Lime vagy Circ, vagy közösségi biciklimegosztó szolgáltatást a dán startup Donkey Republic jóvoltából illetve közösségi elektromosautó kölcsönző szolgáltatásokat is. A fogyasztói szemlélet pedig változni látszik, egyre többen választják ezeket a szolgáltatásokat.

A jövő városi közlekedése – Mit gondolnak a mikromobilitás iparág szakértői

Az egyik legnagyobb dán futurisztikus fesztiválján volt szerencsém szakértőket hallgatni a témában. A konszenzus egy volt: a technológiának az embert kell elsősorban szolgálnia, ugyanakkor hosszútávon kell tervezni és olyan megoldást találni ami legkevésbé szennyezi a környezetet. Bárhogyan is nézem a Dán Bicikliegyesület fejének gondolatai ütöttek szöget a fejemben, amikor a jelenlegi helyzetet boncolgatta:

Az e-scooterekkel a fenntarthatóság és a biztonság a legnagyobb probléma illetve a szabályozás teljes hiánya. Az elektromos autókkal sem vagyunk beljebb, ha a helyhiányt és a dugót nézzük. A biciklizés továbbra is a legjobb alternatíva és legfőképp azért mert mozgunk. Ettől egészségesebbek, ezáltal boldogabbak leszünk.

Az életérzést pedig még nem is említette!

Tehát trendek jöhetnek és mehetnek, de a biciklik maradnak. Lassan, de biztosan egyre többen ismerik fel nemcsak Dániában, hogy az autóknak menniük kell a városi közlekedésből!

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?