A sikeres problémamegoldás szokatlan módjai

Szerző: Szlafkai Éva
problémamegoldás

Amennyiben hatékony megoldásokat szeretnél találni egy-egy problémára, érdemes kitekinteni a dobozodból, azaz más szemszögből is körülnézni, kis időre rövidre zárni a logikát és zászlóba fogni a véletlen ötletek erejét. A problémamegoldásra tekints úgy, mint alkotási folyamatra és máris van egy nagyszerű megoldóképleted, ami mentén jobb és gyorsabb megoldásokkal rukkolhatsz elő.

Az alkotókészség, vagyis a kreativitás fejleszthető – ahogy erről számos cikkünkben olvashattál. Az alábbiakban is ennek alátámasztására hozok négy javaslatot, amivel hatékonyabbá teheted a problémamegodási metódusodat.

1.) Használd a véletlen erejét az alkotáshoz

Ne menj el érdektelenül egy mellékötlet mellett csak azért, mert az nem az, amire bukkanni akartál. Lehet, hogy abból születik az igazán jó megoldás. Sok nagy felfedezés úgy született meg, hogy a kitalálói nem erre az eredményre számítottak:

  • Madame Curienek volt egy “rossz” ötlete, amiről kiderült, hogy nem volt más, mint a rádium.
  • Alexander Graham Bell hallókészüleket szeretett volna, és a telefon lett belőle.
  • Charles Goodyear véletlenül fedezte fel a gumiabroncsot.
  • Joseph Priestley a levegőt tanulmányozta, és közben felfedezte a szódavizet.
  • Luigi Galvani véletlenül fedezte fel az elektromosságot.
  • George Clum a burgonyaszirmot.
  • Luis Pasterur az immunológiát.
  • Wilhelm Roentgen a röntgensugarat.
  • Hans Lippershey a teleszkópot. 
  • L.J.M.Daguerre a fényképezés technikáját.
  • John Walker a gyufát.
  • Percy Spencer a mikróhullámú sütőt.
  • Harry Coover a pillanatragasztót (azért erre a sztorira kíváncsi lennék. :))
  • Alexander Fleming a penicillint (ezt a sztorit viszont ismerem)
  • …no és persze Kolombusz Amerikát.

A véletlen helyzetek ötletgenerálásra szánt játéka az üzleti életben használt brainstorming. Az ötletroham során egy csapat ember ad hoc gondolataiból olyan variációk keletkezhetnek, amelyek egymást megtermékenyítve hasznos végeredményhez vezethetnek.

2.) Dobd néha sutba a logikát!

Vagyis szabadulj meg a vertikális gondolkodás merevségétől. A vertikális gondolkodás a laterális ellentéte, amit Edward De Bono, a kreativitás egyik nemzetközi szaktekintélye agyon boncolgatott már és éppen ezért én is említettem ebben a bejegyzésben.

A logikát követve (vertikális) a megoldáshoz vezető összes lépésnek jónak kell lennie, viszont a kreativitás esetében (laterális gondolkodás) csak a végeredmény számít, vagyis sokszor az új ötletekre irányul.

“Akár mondhatjuk azt is, hogy a laterális gondolkodás igyekszik széttörni a logika béklyóit.”

Edward De Bono

Te tudod miért vennéd hasznát a laterális gondolkodásmódnak? Mert az elsajátítását célzó módszerek segítenek kiszakadni a megrögzött gondolkodási kereteidből és egy új nézőpontból megláttatni számos megoldást bármilyen helyzetben…legyen az munka vagy magánélet.

Sokan vélték úgy, hogy a levegőnél nehezebb tárgyakat képtelenség repülésre bírni, Amerika nem is finanszírozta tovább az ilyen “együgyű” lehetetlen próbálkozásokat. Majd jöttek a Wright fivérek (1903) és hopp, a logikusan lehetetlen mégis lehetségessé vált.

A rádióhullámok nem követik a Föld görbületét, csak egyenesen haladnak – vélték a szakértők anno. Majd jött Marconi (1901) és rádiókapcsolatot létesített az Atlanti-óceánon keresztül.

Kell a logikai rövidzárlat

Ahhoz, hogy egy jó végeredmény szülessen, nem árt néha az alkotási vagy problémamegoldási folyamatban kikapcsolni a logikát. Nem arról van szó, hogy nem szabad figyelembe venni, mert nagyon is szükséges, csupán nem szabad hagyni, hogy csak a logikus gondolatmenet mentén haladjunk korlátok között.

Nem szabad megtorpannunk ott, ahol logikusan azt gondoljuk, hogy valami lehetetlen. Ám ha valaki ezzel nem törődik, és mégis megcsinálja, azt utólag már mindenki totál jó döntésnek tartja. Fantasztikus példa erre a  Kolombusz tojásáról szóló legenda is.

3.)  Ismerd fel a domináns eszméket!

A tapasztalat,  a megszokás, a neveltetés, a gyökerek által belénk ivódott értékrendszertől nehéz szabadulni, valamint a meggyőződéseinktől is. Mindezek együttesen nagyban hozzájárulnak a gondolkodási folyamatainkhoz. Viszont ezek könnyen felismerhető dolgok.

Ennél nehezebb viszont felismerni a domináns eszméket, amikor valaki egy elmélet rabja, amiben vakon hisz és nem tágít. Általában a vertikálisan gondolkodókra igaz ez a fajta elhatárolódás és csak a bizonyított elméletben való vakhit. Az ilyen vertikális (csak logikán alapuló) gondolkodás ellentéte a laterális, amiről itt találsz többek között bejegyzést.

Aki kreatívan szeretne gondolkodni, hatékonyabban szeretne problémát megoldani, fontos, hogy tudatosítsa az esetleges domináns eszméket, amik majdnem, hogy csak tudat alatt hatnak. Muszáj észrevenni és rámutatni, hogy fel lehessen számolni. Íme egy szemléletes példa egy fiúról, akinek az “elmélete” szerint a tücsök a lábával hall.

A srác az elmélete igazolásaként az asztalra tette a tücsköt és rákiáltott, hogy “Ugorj”. Erre a tücsök ugrott. Ezután levágta a tücsök lábait és ismét rákiáltott “Ugorj”. Ezúttal a tücsök nem ugrott. Majd így szólt a büszke tanuló, aki igazolva látta elmélete helyességét: “Láthatjátok, a tücsök a lábával hall, mert miután levágtam, teljesen megsüketült.”

Szóval óvatosan az elméletekben való vak hittel. 🙂

4.) Figyelj különböző nézőpontokból!

Itt a más szemlélettel történő megközelítés a kulcs, ugyebár out-of-the-box mentalitás. Nem biztos, hogy 180 fokos fordulatot kell venni, elég ha akár kicsit másként tekintesz egy problémára. Ha nem ragaszkodsz például domináns eszmékhez, vagy nem hagyod magad a kereteid által gúsba kötni, új megoldásvariációk bontakozhatnak ki a szemed előtt. 

A nézőpontváltás új irányokba viheti el a gondolkodásunkat és sokkal közelebb hozhatja hozzánk a megoldást.

Mondok néhány példát, és közben gondold át, hogy te milyen kihívásodra fogod kipróbálni ezt a módszert, milyen téged éppen foglalkoztató problémára fogsz egy teljesen másik szemszögből, akár ellenkező oldalról ránézni.

Edward Jenner minden idők egyik legnagyobb orvosi felfedezésére, a himlő elleni védekezés úgy jött rá, hogy a figyelmét arról a kérdésről hogy „miért kapják meg az emberek a himlőt?” átirányította arra, hogy „miért nem kapják meg a himlőt a fejőlányok?”.

Az egyik Sherlock Holmes történetben Dr. Watson azt mondja, hogy egy bizonyos kutyának nem lehet jelentősége az esettel kapcsolatban, hiszen nem csinált semmit. Sherlock Holmes viszont éppen ellenkezőleg gondolkodott, azaz nagy jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a kutya nem csinál semmit – mivel a kutyák mindig szoktak csinálni valamit-, és ezen az alapon fejtette meg az esetet.

Wald Ábrahám statisztikust az amerikai légierő kérte fel a II. világháborúban, hogy tegye biztonságosabbá a pilóták számára bombázó repülőgépeket. A frontról visszatérő repülőgépek a törzsük közepén, a szárnyon és a farokrészen voltak tele golyónyomokkal, így a parancsnokok arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a területeket érik leggyakrabban találatok, így tehát ezeket a területeket kell megerősíteni. Wald viszont nem így gondolta, ő pont fordítva… Azt mondta, hogy ha a visszatérő bombázókat ezeken a területeken találták el, azt jelenti, hogy a gép ezeken a területeken elég erős ahhoz, hogy nem zuhant le és a pilóta biztonságban vissza tudott térni a bázisra. Vagyis éppenhogy a többi részt kell megerősíteni, hiszen akiket máshol találtak el, azok lezuhantak, mert a gyenge pontjain találták el, akik meg visszatértek, azokat az eleve erősebb részeken. Az általa használt gondolkodási elvet azóta is alkalmazza a haditengerészet.

A problémák megoldása gyakran egyszerűbb, ha sikerül nézőpontot váltanunk.

Én gyakran alkalmazom egy új projektnél az “élveboncolás” módszerét, amikor eljátszunk a gondolattal, hogy a projekt megbukott és visszafejtjük, hogy vajon miért, majd ezekre a miértekre hozunk megoldásokat. Ez is egyfajta nézőpontváltás és rendhagyó szemszög.

Léteznek különféle technikák a nézőpont váltogatásához egy problémamegoldó helyzetben, mint mondjuk a szavak helyett szimbólumok használata, a fogalmak jelentésének átalakítása, a probléma részekre darabolása, majd eltérő összerakása stb.

“A figyelem irányának szándékos váltogatásával elkerülhető az egyoldalúságból eredő helytelen problémamegoldás állandó veszélye.”

Klein Balázs, Klein Sándor – A kreativitás a 21. század kihívása

Ha tehát hatékony megoldásokat szeretnél találni egy-egy problémára, az előbbiek alapján érdemes résen lenni a domináns eszméket illetően, kitekinteni a dobozunkból, azaz más szemszögből is körülnézni, kis időre rövidre zárni a logikát és zászlóba fogni a véletlen ötletek erejét.

Photo courtesy of Gratisography

Kövesd a szikrákat a több ezer kíváncsi olvasóval: FB CSOPORT, ONLINE KURZUSOK, INSTAGRAM, FACEBOOK OLDAL, SZIKRAMAIL.

Előadások, tréningek, konzultációk kreatív gondolkodás, problémamegoldás témában: evaszlafkai.hu

Ezeket olvastad már?