Oktatás és tanulás másképp – a skandinávok sikertörténete

Szerző: Tóth Villő
Tanulás másképp - a skandináv oktatás sikere

Az iskolai évek és az ott szerzett tudás, alapvetően meghatározza az életünket. Az iskola nemcsak a tudásról szól, hanem a közösségről, kreativitásról és a tehetséggondozásról – jobb esetben. Az oktatás módja és eszköztára azonban nagyon széles spektrumon mozog iskolától és országtól függően. Lássuk, mit tanulhatunk a skandináv országoktól, legalábbis én mit tanultam. Tóth Villő írása.

Közel két Bachelor diplomával és külföldön eltöltött évekkel a hátam mögött, volt szerencsém pár ország oktatási rendszerébe betekintést nyerni, szám szerint ötbe. Kronológiai sorrendben a román, a magyar, a finn, a dán és az osztrák oktatást volt szerencsém kipróbálni. Ezúttal szeretnék Nektek mesélni a híressé vált északi modellről és arról, hogy én személyesen milyen élményekkel gazdagodtam ezen oktatási rendszerekben eltöltött évek alatt.

A skandináv oktatás esszenciája

Cirka két évtizede robbant be Finnország, mint a tradicionális oktatási rendszer innovátora. Olyan elementáris újításokat vezettek be a saját iskoláikban, melyek követendő példává váltak északon. A PISA ( nemzetközi tanulói teljesítménymérés program) felmérésben évek óta Finnország és Skandinávia az élvonalában végeznek. A finn oktatás alapvetően megkérdőjelezte a tradicionális oktatási struktúrát, amely főként a kötelezően megtanulandó tényekre és tantárgyakra alapultak. A finnek szerint ez nem kifejezetten életszerű módja annak, hogy tanítsuk és a való életre felkészítsük a gyerekeket, ugyanis ahhoz sokkal holisztikusabb szemléletmódra van szükség a kategorikus diszciplínák helyett.

Amikor pedig a világ dolgairól, kríziseiről van szó, akkor a tradicionális oktatási rendszer nem igazán nyújt valós eszköztárat a gyerekek számára, mert kizárólagosan a tényekkel nem jutnak sokra. Azonban megtanítani őket tanulni, gondolkozni, megkérdőjelezni dolgokat kreatív formában, problémát megoldani és csapatban dolgozni, sokkal inkább. Ez a skandináv oktatás esszenciája.

Ez a látásmód szerintük olyan eszközökkel vértezik fel a gyerekeket, amelyek segítenek nekik jobban eligazodni a való életben is.

Iskolám értékrendszere


2016 augusztusától kötelezővé vált a finn iskolákban sokkal kollaboratívabb módon tanítani, megengedni a gyerekeknek, hogy olyan témakört válasszanak ami őket érdekel majd azok köré tantárgyakat. A technológia felhasználása, múzeumok és külső szakértők bevonása az oktatásba pedig fontos részét képezik a módszertannak. Mindemellett az osztálytermekben a diákok leveszik a cipőjüket, székek helyett edzőlabdákon ülnek.

Miért csak északon?

Előző írásaimban már említettem, hogy az északi/skandináv jóléti állami modell legfőképp a homogén, erős bizalmi alapú társadalmi szerveződésüknek köszönhető. A bizalom, az egyenjogúság, az individuális felelősségvállalás és a közösség fontossága a kultúrájuk alapja, ami az oktatáshoz való hozzáállásukat is nagyban formálta. Ezzel is magyarázható többek között az is, hogy az északi népeket sorozatosan a legboldogabb népeknek kiáltják ki világszerte és a skandináv oktatás példaértékű világszerte.

Az oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi tanár-diák kapcsolata, ahol arra törekednek, hogy egy kevésbé hierarchikus, de bizalmi alapú kapcsolat alakuljon ki.

A tanárok kiemelten figyelnek arra, hogy a gyereket ne csak tanítsák, de megértsék hogyan éreznek, gondolkodnak, párbeszédet kezdeményezve és próbára téve a gondolkodásukat.

Ahhoz, hogy a gyerekek jól teljesítsenek és sikeres felnőttek legyenek ahhoz nemcsak a teoretikus tudásukat kell fejleszteni, hanem a többi esszenciális soft skilljüket is. “Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltsünk egy vödröt, hanem arról, hogy lángra lobbantsuk a tüzet.“

A kreatív ötletekhez, kreatív tér kell. Iskolám folyosója.

Kierkegaard és a skandináv oktatás

A híres dán filozófus, Kierkegaard által megfogalmazott gondolatok szépen visszaköszönnek a diákokhoz való hozzáállásban, miszerint:

Ahhoz, hogy valakin igazán segíteni tudj, elsősorban alázatosnak kell lenni és egyenlő félként kezelni. Szükséges megérteni mit érez az illető, szem előtt tartva, hogy a segítségnyújtás nem a dominanciáról szól, hanem a szolgálatról. Tehát, ha te segíteni szeretnél valakin, meg kell értened, hogy neked nem elnyomónak kell hozzá lenned, hanem türelmesnek, hogy megértsd mit érez a másik és ő hogyan látja a világot.

Kierkegard – A segítés művészete

Az én tapasztalataim

Én fél évet töltöttem Finnországban Erasmus ösztöndíjjal és igencsak alá tudom támasztani a fent leírtakat. Az első számomra sokkoló dolog az volt, hogy külön megkértek minket a bemutatkozó héten, hogy a tanárokat tegezzük és a keresztnevükön szólítsuk. Nekem – mint aki egy tradicionálisabb és hierarchikusabb oktatási rendszerből jött – nagyon furcsa volt.


A legutóbbi modulon megtanították, hogyan készítsünk újrahasznosított papírt – külön kiemelném a kötény szlogenét (“A tudás egyedül nem elég, készségekre van szükséged”).

A másik szembeötlő különbség az volt, hogy rengeteg projektalapú csapatmunkánk volt ahol külsős cégeket vontak be. Minden digitalizálva volt, a diákok nem papírra jegyzeteltek az órán, mint ahogyan azt otthon megszoktam. Finnország után pedig teljesen elölről kezdtem el egy kommunikáció és marketing alapképzést, Dániában. Az oktatás alapjaiban nem különösebben teoretikus itt sem, nagyobb hangsúlyt fektetnek a projekt alapú kreatív problémamegoldásra. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én úgynevezett business iskolában tanulok és nem egyetemen, amik eleve azért alakultak, hogy a diákoknak sokkal gyakorlatiasabb tudást adjon. Az képzés alatt ugyanis végig valós business case-kkel dolgoztunk, ahogyan azt tennénk egy munkahelyen is. Ezenfelül az órák nagyon interaktívak, workshop szerűek, a feladatokban pedig mindig célirányosan integrálják az órán elhangzott teoretikus tudást, méghozzá azonnal. Az iskolában rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, amiket segítségül hívhatunk az ötleteink megvalósításához.

A tanárok gyakran adnak visszajelzést, mi pedig bármikor kérdezhetünk, sőt megkérnek, hogy legyünk aktívak és kérdőjelezzük meg azt amit ők mondanak.

Összességében, ha a teóriát nézzük, sokkal könnyebbnek érzem az iskolát, mint otthon volt. Nem akarnak terhelni a felesleges információkkal és nem céljuk a képzés végére egy lexikont csinálni az emberből. Helyette olyan képességeinket hivatottak fejleszteni, ami a való életben is nagyon fontosak.

Magyar vs. skandináv rendszer

Nem tudom, hogy az élményem befolyásolta-e azt, hogy én román és magyar oktatási rendszerben töltöttem Dánia előtt 16 évet. Mindenesetre felüdülés itt tanulni és úgy érzem, hogy sokkal jobban megmaradnak a dolgok úgy, hogy egyből gyakorlatba ültetünk mindent.

Persze az oktatás egy összetett téma, nem lehet az egyikről vagy a másikról kijelenteni, hogy a legjobb. Magyarországon vagy Romániában például kiemelkedő az orvos, jogász és mérnökképzés, legalábbis nagyon jó szakemberek kerülnek ki a híres-neves egyetemeinkről. Ez engem büszkeséggel tölt el.

Úgy gondolom azonban, hogy az irány amit az északi országok mutatnak jó. A régi egyetememen csapatmunkát, projektmunkát, interaktív eszközök, vagy a technológia bevonását hírből sem hallottuk. Igaz, ezt egyeteme és szaka válogatja természetesen. Hallottam jó példákat otthonról is. Ami azonban a fundamentális különbség, az nem inkább az eszközökben keresendő – ami még a könnyebbik része lenne talán – hanem a szemléletmódban és a diákokhoz, tanuláshoz való hozzáállásban keresendő. Ezek után, pedig mindenki eldöntheti, hogy szerinte melyik a szimpatikus, követendő példa.

Személy szerint én úgy gondolom, hogy kizárólag az oktatásnak nem lehet tulajdonítani minden sikert, vagy kudarcot, ami a gyereket éri. A család által hozott értékrend és minta nagyon fontos, ami a mai rohanó és zűrzavaros világunkban talán éppen az az összetevője a nagy képnek, amit sokan méltatlanul elfelejtenek, kizárólagosan az oktatástól várva a gyermek formálását. A jó alapanyag fontos, azt pedig csakis egy erős alapokon nyugvó családban formálódhat. Szerintem. De erről majd talán egy másik alkalommal…

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?