Mit nem látunk a sikersztorik mögött? A valódi válaszokat…

Szerző: Szlafkai Éva
Túlélési torzítás Mit nem látunk a sikersztorik mögött? A valódi válaszokat...

Több oldalról is körbejárod a témát, mielőtt véleményt alkotsz? Feltételek nélkül hiszel a sikersztorikban és azok működésében vagy mered megkérdőjelezni az érvényességét és mögé is nézni? Néha nem árt több útvonalon megközelíteni egy kérdést, mielőtt elhiszed a választ, legalábbis ezt tanítja nekünk a túlélési torzítás…

Túlélési torzítás

Wald Ábrahám zsidó származású matematikust, statisztikust az amerikai légierő kérte fel a II. világháborúban, hogy vizsgálja meg a bombázó repülőgépek biztonságát, strapabíróságát, végezzen minőségellenőrzést. Feladat volt, hogy a gépeket biztonságosabbá tegye a pilóták számára, ám nem lehetett az egész gépet páncélzattal bevonni, így meg kellett határozni azokat a területeket, amik segítik a hazajutási esélyeiket. Azt vették észre, hogy a frontról visszatérő repülőgépek a törzsük közepén, a szárnyon és a farokrészen voltak tele golyónyomokkal, így a parancsnokok arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a területeket érik leggyakrabban találatok, így tehát ezeket a területeket kell megerősíteni.

Valóban jó gondolat volt? Ha felületesen nézünk rá, persze, egyértelmű, azt erősítsük meg, amit a legtöbb támadás ér. Wald Ábrahám viszont nem így gondolta, ő pont fordítva.

Azt mondta, hogy ha a visszatérő bombázókat ezeken a területeken (piros) találták el, azt jelenti, hogy a gép ezeken a területeken elég erős ahhoz, hogy nem zuhant le és a pilóta biztonságban vissza tudott térni a bázisra. Vagyis éppenhogy a többi részt (kék) kell megerősíteni, hiszen akiket máshol találtak el, azok lezuhantak, mert a gyenge pontjain találták el, akik meg visszatértek, azokat az eleve erősebb részeken.

Ezt a logikát és Wald számításait a mai napig használja a hadiipar és rengeteg pilóta életét mentette meg.

Milyen következtetést vonhatunk le? Én azt, hogy legyek bár teljesen bizonyos az igazamban, és legyen bármennyire logikus, ésszerű, amire alapozom a véleményemet, nem árt több nézőpontból is körbejárni. Minél szélesebb körből gyűjtsünk információkat, és győződjünk meg róla, hogy minden tényt ismerünk-e vagyis nem árt a kritikus gondolkodást elsajátítani, illetve olyan információkból is merítkezni, amik nincsenek a szemünk előtt. Különösen igaz ez a sikersztorikat illetően.

Hajlamosak vagyunk túlságosan a túlélőkre fókuszálni

A fenti sztori a “túlélési torzítás” jelenségére egy jó példa, ami gyakori logikai tévedés. Wald elmagyarázta, hogy pont ott a leginkább sérülékenyek a bombázok, ahol a túlélők sértetlenek; a lezuhant gépeket pont ezeken a részeken találták el – innen a neve. A túlélési torzítás miatt hajlamosak vagyunk túlságosan a túlélőkre fókuszálni, a nem túlélőket pedig figyelmen kívül hagyni. Szituációtól függően természetesen a túlélők és nem túlélők mindig mást és mást jelenthetnek, pl. a győztesekre koncentrálunk a vesztesek helyett, vagy a sikeresekre a bukottak helyett. A sztoriban a katonaság azokra a repülőkre koncentrált túlságosan, amelyek visszatértek és figyelmen kívül hagyta a lezuhantakat, hiszen azok láthatatlanok. Pedig azok is szolgáltak hasznos információkkal, sőt, azok még inkább.

Ha a kudarc láthatatlanná tesz, akkor természetes, hogy a sikerre fogunk felfigyelni. Mindemellett könnyű megfeledkezni arról, hogy mi hiányzik; és fontos információt hordozhat az, ami hiányzik. Ha ebbe nem gondolunk bele, akkor azt sem fogjuk felismerni, hogy létezik egyáltalán hiányzó információ. “Biztos minden adatot látok?” vagy “Mi az, amit nem látunk?“.

Torzító sikerreceptek

Igen népszerűek a sikeres emberekről szóló cikkek, hiszen látjuk, hogy valakinek sikerült, meg lehet csinálni. Az ilyen cikkek elolvasásakor arra számítunk, most megtudjuk a siker titkát, amit ha követünk, jó eséllyel mi is sikeresek lehetünk. Ez is a túlélési torzításról szól, ezért olyan vonzóak a szemünkben a szupersztár sportolók, a menő cégvezetők, a befutott énekesek, a fitness guruk és a celeb előadók. Meg akarjuk tudni, mi tette őket sikeressé, hogy mi is csenhessünk a receptjükből. Ki kíváncsi azokra, akiknek (még) nem sikerült, hiszen ezek mi is lehetnénk, így mit is tanulhatnánk azoktól, akiknek nem sikerült?! Sokat!

Ha csak azokra az infókra vagyunk nyitottak, amiket “túlélők” meséltek el, akkor számos tanulságos részlet elveszik, vagyis azok a részek, amelyekből azt tudhatnánk meg, hogy mit ne csináljunk? Hiszen egy sikereket elért ember honnan is tudhatná, hogyan lehet elrontani, ha ő nem rontotta el? Persze, vissza tudja fejteni, döccenőket meg tud állapítani, és ki tudjuk silabizálni a sorok közül, hogy milyen kudarcok szegélyezték az útját, és hogyan ment tovább. Ha nem derül ki, akkor érdemes kiderítenünk, ne elégedjünk meg a csillogó felszínnél. Természetesen a kudarcainkról nem szívesen beszélünk, pedig ez fontos saját magunk számára is, hogy levonjuk a következtetést, valamint mások számára a tanulságokon kívül azt is üzeni, hogy

hahó, ez történt, ez nem sikerült most, én is ember vagyok, hibázok, az én történetemből fakadóan erre és erre a dologra érdemes figyelned, hogy te ne lépj ugyanabba a verembe.

Éppen ezért, ha tanácsot szeretnénk kérni, vagy válaszok után kutatunk valamelyik projektünkhöz, fókuszáljunk arra is, hogy MIT NE CSINÁLJUNK és melyek azok a tényezők, amelyeket nem látunk (jól). Lehet, hogy ott kapjuk meg a legértékesebb válaszokat, amelyek majd a saját sikeres megoldásunkhoz vezetnek.

Leadfotó: Behance

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM , FB CSOPORT.

Ezeket olvastad már?