„A kreatív gondolkodás jóval több energiába kerül, mint a megszokott, rutinszerű gondolkodás”

Szerző: Szlafkai Éva
"A kreatív gondolkodás jóval több energiába kerül, mint a megszokott, rutinszerű gondolkodás"

A kreativitás, kreatív gondolkodás a haladás motorja, ehhez pedig szükség van arra, hogy az új kérdésekre új válaszokat adjunk, az új problémákra eddig ismeretlen megoldásokat keressünk, elvonatkoztassunk a sémáktól, és átlépjük a gondolkodási határainkat. De vajon hol húzódnak ezek a határok?

Ha a kreativitásról van szó, nem érdemes IQ oldalról közelítenünk, mivel rendben, hogy egy alap intelligenciaszint szükséges a képlethez, viszont mivel az IQ tesztek konvergensek, vagyis egyirányúak (egy kérdés és egy jó válasz) a kreativitás pedig divergens (többirányú, szerteágazó)… de erről mindjárt. Akkor hogyan tekintsük át, milyen gondolkodási határok korlátoznak bennünket, hogy felpezsdítsük magunkban a kreatív potenciált?

Milyen a kényelmi zónánk?

Van egy személyes zónánk, amelyet jól ismerünk, kényelmes, minden a megszokott mederben zajlik benne, mindennek megvan a maga helye és rendje. Ebbe a biztonságos közegbe semmilyen változás és újdonság nem férkőzik be. Ahhoz tehát, hogy nyitottak legyünk az élet kihívásaira, az új dolgokra és befogadjuk a változást, érdemes kimozdulni belőle.

Ha kreatív életet szeretnénk élni, akkor el kell tudni szakadnunk attól, amit állandónak, megkérdőjelezhetetlennek, megszokottnak gondolunk azért, hogy meglássuk a lehetőségeket és befogadjuk ezt az izgalmas világot.

A kulcsszó itt is a nézőpontváltás.

Rutingondolkodás vs. kreatív gondolkodás

A kreatív problémamegoldó gondolkodás célja, hogy eredeti megoldást találjunk egy feladatra vagy problémára, ezzel szemben rutingondolkodás esetén a jól bevált eszköztárunkból válogatunk. Rutingondolkodáskor azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyek már korábban bizonyítottak, és úgy véljük, minden alkalommal tuti recept, nem keresünk új módszereket, és nem bíráljuk felül a régieket, abban bízunk, ami már bevált.

Ezzel szemben, ha kreatívan gondolkodunk, akkor újrafogalmazzuk a problémát, több irányból közelítünk hozzá, törekszünk az újszerű, egyedi megoldások meglelésére, felülbíráljuk a korábban bevált módszereket, és ha kell, módosítunk rajtuk. Mérlegeljünk, hogy milyen helyzetben járunk jobban a rutingondolkodással (pl. defektes kerék javítása), és mikor a kreatív megközelítésekkel (programtervezés, marketingötletek, projektmunka, tanulás stb.).

A jobb és a bal agyfélteke szerepe

Az emberi agy két részből áll, egy jobb és egy bal agyféltekéből, amelyek jó esetben szinkronban dolgoznak, küldik egymásnak a jeleket, az agyunk ezáltal analizál, vizualizál, értelmez, feldolgoz stb. A bal agyfélteke felelős a logikus gondolkodásért, a számokért, szavakért, elemzésért, a jobb pedig a színek, a képek, az érzelmek és a fantázia birodalma. A kreatív problémamegoldó technikák segítik az agy jobb kapacitásának kihasználását, és a két agyfélteke összehangolt működését.

A dominánsan bal agyféltekés emberek nagyon logikusan gondolkodnak, remekül vonnak le következtetéseket, viszont hajlamosak merevebben gondolkodni azokhoz képest, akik részletekben gondolkodnak. A kreatív gondolkodás jellemzően jobb agyféltekés folyamat és az innovatív megoldások terén valamint a párhuzamos tevékenységek végzésénél vesszük nagy hasznát. Érdemes gyakorlással nagyobb fókuszt fektetni olyan tevékenységekre, amelyek a kevésbé domináns agyféltekénket mozgósítják, így komplexebben tudunk majd gondolkodni és problémákat megoldani.  Ehhez ajánlok egy könyvet, amely hamarosan szikrakuponként is megjelenik az oldalon: Joel Levy – Fejleszd az agyad (HVG Kiadó), valamint olvashatsz cikket a memóriafejlesztésről is > Íme 3 kreatív memóriafejlesztő gyakorlat.

A kreatív gondolkodás lényege, hogy kapcsolatokat keresünk meglévő gondolataink között. | Dribbble

Hogyan jön az ötlet?

Amikor egy ötleten gondolkodunk (kreatív folyamat 1. szakasz), a kívülről jövő impulzusok az agyunkban mintákba rendeződnek (inkubációs fázis), és a kreatív szikra akkor jön létre, amikor néhány ilyen minta összekapcsolódik a tudatunkban (AHA-élmény), majd együtt új jelentést hoznak létre. Minél több az elraktározott mintánk, annál több a variációs lehetőségünk. A kreatív gondolkodás kulcsa tehát nem az, hogy már egy létező ötlet után kutatunk, hanem kapcsolatokat keresünk az agyunkban már meglévő gondolatok, ötletek között. A kreatív élethez tehát töltsük fel az agyunkat potenciális variációs lehetőségekkel, legyünk nyitottak és kalandvágyóak, gyűjtsük az inputokat, élményeket, tudást. Erről több szikracikkben is olvashattál, mondjuk ebben: Kreatív folyamat 5 állomás, avagy így lesz az ötletből megvalósulás

Laterális és vertikális gondolkodás

A laterális gondolkodás az elme működésének rendhagyó, kreatívabb módja, célja pedig az új ötletek létrehozása. Biztosan találkoztunk már olyan problémával, amely megoldhatatlannak tűnt egészen addig, amíg fel nem bukkant egy kézenfekvőnek tűnő megoldás. Ilyenkor nem is értjük, hogy nem jutott hamarabb eszünkbe (Kolombusz tojása sztori). Az efféle problémákat vertikális módszerrel valóban nehéz megoldani, viszont a laterális gondolkodás tökéletes példája annak, hogy új szemszögből tekintsünk a világra.

„Több mint 30 éve tanítok kreatív gondolkodást különféle embereknek 4-90 évesekig, Down-kórosoktól Nobel-díjasokig, afrikai írástudatlan bányászoktól felsővezetőkig, szóval sokaknak. A laterális gondolkodás egyetlen technikájának alkalmazásával egy délután alatt például 21 000 ötletet sikerült felvetni egy acéliparú cég megbízásából.” 

Edward De Bono, a laterális gondolkodás szaktekintélye

Konvergens illetve divergens gondolkodás

A gondolkodás a megismerésen (információk összegyűjtése), az értékelésen (a lényeges és lényegtelen dolgok elkülönítése, rendszerezése), valamint a produktivitáson (a tényleges gondolkodási folyamat) alapszik, amely lehet konvergens vagy divergens. J.P.Guilford pszichológus nevezte el divergensnek illetve konvergensnek ezt a fajta gondolkodást, amelyet az irányok alapján határoz meg. Az egyszerű problémamegoldással és memóriával kapcsolatos kérdések konvergens (egyirányú) gondolkodással válaszolhatók meg, vagyis egyetlen helyes válasz megadásával (lásd IQ teszt). A kreatív megoldást igénylő problémák viszont divergens (többirányú) gondolkodással oldhatóak meg, vagyis számos ötlet és válasz felfedezésével.

A divergens gondolkodás több jellemzővel leírható, vagyis a kreatív gondolkodás az alábbi képességeken alapszik (FREKÚP):

  • Fluencia, vagyis könnyedség – a szellemi termékenység könnyedsége, gyorsasága, folyékonysága, ha csak úgy szórjuk magunkból az ötleteket, sziporkázunk egy témával kapcsolatban.
  • Rugalmasság – a változáshoz való gyors és hajlékony alkalmazkodás.
  • Egyediség – váratlan, szokatlan, újszerű ötletek, gondolkodási irány.
  • Kidolgozottság – részletekbe menő kidolgozás, komplexitás iránti igény és annak átlátása.
  • Újrafogalmazás – az ötletek, gondolatok átértelmezése, átértékelése, átalakítása, szabad játék a gondolatokkal, szavakkal, fogalmakkal, formákkal, színekkel.
  • Problémaérzékenység – amikor észreveszünk egy problémát, meg akarjuk érteni és meg akarjuk oldani, egyfajta felfedezőkedv.

A kreatív gondolkodás jóval több energiába kerül, mint a megszokott, rutinszerű gondolkodás, hiszen utóbbi esetében csupán egy irányvonalat követünk. Ilyenkor feltételezünk valamit, majd elindulunk logikus úton a lehetőségek egyetlen megoldásra való szűkítésének irányába. A divergens (széttartó) gondolkodásmód eredeti, hiszen altér a nyilvánvalótól annak érdekében, hogy egy adott problémára több lehetséges megoldást találjon.

A valóságban ez a két gondolkodásmód ügyesen kiegészíti egymást. Hasznos módszer, ha szemben állunk egy problémával, azt divergens módon újrafogalmazzuk, vagyis először minél több és eredetibb ötletet gyűjtünk össze, majd a sokkal következetesebb, konvergens módszert alkalmazva elindulunk egy-egy lehetséges megoldás irányába.

Tehát hol húzódnak a gondolkodási határaink? Nagyon komplexen gondolkodunk, így nem lehet egyértelmű határokat húzni, hiszen folyamatosan változunk. Ám ha kreatív életet szeretnénk élni, akkor nem árt csak ceruzával meghúzni ezeket a vonalakat, hogy könnyen kiradírozhassuk őket. A gondolkodási határaink átlépésének kulcsa a nyitottság.

Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.

Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból.  evaszlafkai.hu

Élj kreatívan! könyv CTA

Találj rá az egyedi és szabad önmagadra!

A kreatív szemléletmód kinyitja az ajtókat – segít rugalmasabban megoldani a problémákat, felszínre hozni az ötleteket, a saját utadat járni, megragadni a lehetőségeket, hatással lenni másokra, önmegvalósítani, szabadnak, egyedinek érezni magad és kiteljesíteni az életedet. Egyszerűen felvillanyoz! A jó hír, ez a kíváncsi hozzáállás mindannyiunkban fellelhető és fejleszthető. A könyvben nemzetközileg elismert szakértők, hazai szakemberek, inspiráló történetek és elgondolkodtató feladatok segítenek kreatív éned fejlesztésében. Az eljkreativan.hu weboldalról INGYEN LETÖLTHETŐ FÜZETTEL!

Kíváncsi vagy?

Ezeket olvastad már?