Boldogságatlasz Dániától Indiáig – 5 ország 5 fogalma, ami boldoggá tesz

Szerző: Szlafkai Éva
Boldogságatlasz Dániától Indiáig - 5 ország 5 fogalma, ami boldoggá tesz

Hogyan találjuk meg a boldogságot? Erre minden nemzetnek megvan a megfelelő kifejezése. Lássuk, mit takar a japán vabi szabi, a dán arbejdsglaede, az olasz dolce far niente, a thai mai pen rai vagy épp az indiai dzsugád. Helen Russell Boldogságatlasz című könyvéből 30 országot ismerhetsz meg, hogy felfedezd a helyiek boldogságának titkát, a fenti 5 boldogságfogalmat pedig most én is bemutatom neked.

Japán – Vabi szabi

Vabi szabi kifejezés részei a vabi (egyszerűség) és szabi (a kor és elmúlás szépsége), és egy olyan világnézetet takar, amely az elmúlás és a tökéletlenség elfogadására összpontosít. A vabi szabi leszámol minden olyan esztétikai ideállal, amely „tökéletességet” követel, úgy fogad el mindent, ahogy van, a való élet sűrűségében és összetettségében, valamint a tökéletlenség szépségében leli örömét. Gondoljunk az asszimetrikus arcokra, göcsörtös zöldségekre vagy a repedt edényekre!

Copyright HVG Könyvek

A meghatározásban is említett repedt edényekről egyből beugrik Julie Burstein TED-előadása, amelyben említ egy japán teás edényt – úgynevezett rakut -, amely több, mint száz éves, de amelyen még látszanak a fazekasmester keze nyomai, és amely egyszer eltörött a története folyamán. A sztoriban szereplő múzeum restaurátora ahelyett, hogy eltüntette volna a repedések nyomait a ragasztás során, inkább kiemelte ezeket arany festékkel. Ez az edény sokkal szebb így törötten, mint eredetileg, amikor készült. Láthatjuk ezeket a repedéseket, mert történetet mesélnek az életünkről, az alkotás és a megsemmisülés váltakozásáról, az irányításról és a “történni hagyásról”, és arról, hogy a töredékekből új dolgok születnek.

A törött dolgok az igazán értékesek az életben, nem a tökéletesek; a repedések teszik őket teljessé.

Mi mindannyian küzdünk tapasztalatokkal, kihívásokkal, korlátokkal és veszteségekkel, így a kreativitás, a mindennapi kreativitás mindannyiunk számára létfontosságú, legyünk akár tanárok, művészek, szülők, vagy vállalkozók. Nem érdemes a tökéletességet hajszolnunk, mert a tanulságainkat, az átadható bölcsességeket a repedéseinkben hordozzuk…

Én nem vagyok sem perfekcionista, sem maximalista, így nagyon élem azt a mondanivalót, amit a vabi szabi tanít, hogy úgy fogadjuk el a dolgokat, ahogy vannak és elégedjünk meg az elég jóval, hiszen nem kell senkinek bizonyítanunk semmit, azt sem, hogy okosak, ügyesek, szépek, tehetségesek vagyunk, mi legyünk elégedettek magunkkal, a teljesítményünkkel, a döntéseinkkel, az életünkkel. Nagyjából erről szól a kreatív szemléletmód is, amiről a könyvemben olvashatsz. Viszont a Boldogságatlaszban van egy paradoxon ezzel kapcsolatban, miszerint a japánok nem tudnak hibázni, nem fogadják el a hibákat, számukra ez nem perfekcionizmus, hanem az alap. Én ezt kreativitásgyilkosnak vélem, hiszen a hibák a folyamat része, hiba nélkül nincs semmi, nem jön létre új, semmi innováció, nem mindig sikerülnek elsőre dolgok és ez rendben van.

De akkor hol található meg a kultúrájukban mégis a vabi szabi filozófiája? Az apró örömökben. Melóznak mint az állat, néhányan meghalnak közben – a karósi, avagy „túlhajtás miatti halál” Japánban valóban létező munkahelyi kockázat -, de aki túléli a napot, a természetben lazít és élvezi annak minden rezdülését. Lazítja az elmét, elűzi a stresszt, egy kis békeoázis. Tőlük ered a sinrin joku, vagyis az erdőfürdőzés is.

A szerző tanácsai:

Hogyan éld át a vabi szabit?

  1. Értékeld a régit, a lelakottat, a szeretettet. Legyen az személy vagy edény.
  2. Teremts új értéket valami régiből, és használd! Javítsd meg azt a törött tálat kincugival. Hasznosíts újra egy régi bútort! Barátkozz meg a fenntarthatósággal vabi szabi módra!
  3. Találd meg azt a helyet, ami feltölt! Az erdőben, a parkban, a folyónál vagy bárhol megélheted a természet asszimmetriáját és csodáit.
  4. Hangolódj a természet szépségeire, a kikeletre éppúgy, mint az elmúlásra – akkor is, ha abban merül ki, hogy van egy virág az ablakpárkányodon. Figyeld meg a levelek színeváltozását, ahogy egyesével lehullnak a szirmok

Dánia – Arbejdsglaede

Az arbejdsglaede (ejtsd: ábájtsz-glú) főnév egy olyan szó, amely a dánok munkához való hozzáállását jeleníti meg. A dán arbejde azt jelenti,„munka”, a glaede pedig azt, hogy „boldogság”, együtt pedig szó szerint annyit tesz: „boldogság a munkában” – ami alapvető fontosságú a skandinávok számára a jó élethez. A szó kizárólag a skandináv nyelvekben létezik, és maga a fogalom sem jellemző másutt a világon.

Copyright HVG Könyvek

Az egyik legkedveltebb cikk a szikrán nem véletlenül a dán boldogságról szól, tudnak valamit, ha évtizedekig vezették a világ legboldogabb országainak a listáját. Bár az arbejdsglaede szót Norvégiában és Svédországban is ismerik, Dánia rendre a munkahelyi boldogságfelmérések élén végez. 2016-ban a globális mukaerő boldogság indexe szerint Dánia volt a legjobb ország a dolgozók elégedettsége szempontjából, ráadásul az ország az 1800-as évek óta az élethosszig tartó tanulásra fókuszál, és többet költ szakképzésre, mint bármely más OECD-ország.

A boldog munkavégzés fogalma az Élj kreatívan! könyvben is megjelenik. Nagyon nem mindegy, hogy milyen tevékenységgel töltöd azt a 8-12 munkaórát per nap. Ha szereted, amivel foglalkozol, néha elkap a flow, értékeled a belefektetett energiát, kellő szabadságot és autoritást biztosít és látod outputként kijönni az értékes eredményt, motiváltan veted bele magad akár hétfőn is, akkor sokkal nagyobb elégedettséggel élheted az életedet. Ennyi.

Ahogy Helen is írja, a borzasztóan magas adók miatt a dánok többségét nem a pénz motiválja, ezért olyan munkát választanak, amit tényleg szeretnek. Bár a hivatalos munkahét 37 óra, a friss OECD-adatok azt mutatják, hogy egy átlag dán csak harminchárom órát dolgozik egy héten. A dán „szabadságtörvény” évi öt hét fizetett szabadságot biztosít az alkalmazottaknak, és további végtelen számú szabadnap jár például piros betűs ünnepekre, tanulmányi szünetre, nemzeti ünnepekre és nagyjából bármilyen kedves dologra, ami csak a dánok eszébe jut. Azért ez irigylésre méltó, nem? Nem is emlékszem, voltam e már valaha egybefüggő 2 hétig szabin… hm, lehet, ki kellene próbálnom.

A legtöbb dán munkahelyen nem kell megszakadnod, kellemes, kúl hely, a hierarchia jelenléte minimális, mindenki együtt, partnerként dolgozik a közös cél érdekében, laza a dress kód is (én pl. sosem szerettem business suit-ban dolgozni). Nem jellemző rájuk a túlhajtás sem, mint mondjuk a japánokra (vagy ránk), ha valaki este 7-ig dolgozik, előbb kap kioktatást a hatékonyságról és az időbeosztásról, mint vállveregetést, szóval 4-kor lelépnek és mindenki mehet a dolgára, a családjához, barátaihoz, sportolni, lazítani, amit szeretne. A dánok elvárják, hogy a munka rugalmas, kielégítő és élvezetes legyen, és ha kezdenek belefáradni, akkor kapnak 6 hónap szabit, aztán feltöltődve várják vissza őket.

Skandináviát még ma is nagyrészt Jante törvénye irányítja, amiről, illetve az egész skandináv kultúráról Tóth Villő Skandináv nézőpont cikkeiben bővebben olvashatsz.

A tanárok kiemelten figyelnek arra, hogy a gyereket ne csak tanítsák, de megértsék hogyan éreznek, gondolkodnak, párbeszédet kezdeményezve és próbára téve a gondolkodásukat… a tanárokat ráadásul tegezzük, a keresztnevükön szólítjuk. A tanárok gyakran adnak visszajelzést, mi pedig bármikor kérdezhetünk, sőt megkérnek, hogy legyünk aktívak és kérdőjelezzük meg azt amit ők mondanak.

Tóth Villő – Oktatás és tanulás másképp cikk

A szerző tanácsai:

Hogyan törekedj arbejdsglaede-ra az életedben?

  1. Beszélj a főnököddel! Lehet, hogy nem tudjuk teljesen megváltoztatni a munkahelyünk infrastruktúráját vagy az országunk kultúráját, de megpróbálhatjuk. „Mondd meg neki, hogy többre vagy képes, ha a munkahelyed rugalmasabb”
  2. Ha te vagy a főnök, beszélj az alkalmazottaiddal! Lépj a tettek mezejére, csempéssz több glaede-t a mindennapi arbejde-jába.
  3. Gondold újra a munkádat! Bármilyen élethelyzetben is vagyunk, mind azért dolgozunk, hogy hozzájáruljunk a saját vagy mások jólétéhez. Lehet, hogy nem mindennap jó élmény, de van értelme és értéke is. Emlékeztesd magad erre!
  4. Hozd ki a legtöbbet a munkatársaidból! Barátok közt gyorsabban telik az idő, és jókedvre derítenek a kevésbé kedvelt munkák alatt is. Ha ráadásul még sütit is hoznak, felér egy bónusszal.
  5. Tényleg nem szereted a munkádat? Képezd át magad! Sosem késő tanulni.

Olaszország – Dolce far niente

Dolce far niente (ejtsd: dolcse fár niente) – avagy „édes semmittevés” – a latin dulcis (édes), facere (csinálni) és nec entem (nem lenni) kifejezésekből ered. Bár nehéz eldönteni, mikor használták először, a kifejezés nyomtatásban először Casanova, a híres, 18. századi olasz kalandor emlékirataiban szerepelt és napjainkban (is) meglehetősen kedvelt fogalom.

Copyright HVG Könyvek

Azt mondják, egyik nép sem űzi klasszabbul a semmittevést, mint az olaszok, szent és sérthetetlen is számukra a szieszta és egy igen gyakori kifejezésük a chissenefrega, ami annyit jelent: „kit érdekel?”. Ez a hozzáállásuk számos dologból ered, nem bíznak a politikusokban és úgy általában a honfitársaikban, a törvényekben, a szabályokban – lásd a tavaszi járványhullám esetében is -, rettentő lassan lábalt ki a gazdasági válságokból, magas a munkanélküliség, közben pedig magas fokon ég a szenvedély, a család összetartása és az élet szeretete. Az olaszok nem igazán tartják a határidőket, igen laza a munkatempójuk és a munkamoráljuk is, ám az élet élvezete és a jelen pillanat megélése viszont annál fontosabb számukra. Nem sietnek sehova, rettentő ráérősen esznek, náluk nem abból áll egy étkezés, hogy gyorsan bekapnak valamit a hűtőből és már pörögnek tovább, hiszen egy családi vacsora 4-5 órán keresztül is tarthat. A pillanatnyi élvezetet gyakran fontosabbnak tartják a hosszú távú jólétnél, bottal sem piszkálnák meg a minimalizmust, annál inkább szeretnek “páváskodni”, csillogni.

A dolce far niente kifejezésről nekem eszembe jut az inkubálódás, ami a kreatív folyamat egy fontos szakasza. Tehát van mit tanulnunk az olaszoktól, ami a termékeny énidőt jelenti. Engedjük el egy kicsit gyakrabban a gyeplőt, és figyeljük meg, mit érzünk a lazítások közben/után… biztos vagyok benne, hogy addiktív lesz, ha ráérzel az ízére.

Jelenleg 294 ezer Instagram-posztban szerepel a #dolcefarniente hashtag. Használd te is, ha át tudod élni, érezni.

A szerző tanácsai:

Hogyan éld át a dolce far niente-t?

  1. Vegyél ki hét közepén egy szabadnapot, és ne csinálj semmit! Ne szólj senkinek, nehogy programot (vagy ami még rosszabb: feladatokat) szervezzenek neked, és élvezd a dolce far nientét!
  2. Na és a hétköznapokban? Ahelyett, hogy szabad perceidben az e-mailjeidet ellenőrzöd, vagy a Facebookon görgetsz, hogy megtudd, Sally az értékesítésről mit csinált a szabadságán, próbálj meg semmit sem csinálni. Szó szerint semmit. Estére és hétvégére jelentkezz ki!
  3. Szundíts egyet! Manapság, ha nyaralni megyünk, a családi alvásokat várom a legjobban. Komolyan mondom: áldás.
  4. Nem bírsz nyugton maradni? Elmúlt dél, és nincs semmi komolyabb egészségügyi problémád? Valahol biztos épp koktélidő van már. Miért nem iszol egyet? Vagy eszel egy kis pastát? Vagy mindkettőt? Chissenefrega!

Thaiföld – Mai pen rai

Thaiföld egyik leggyakrabban használt kifejezése, a mai pen rai (ejtsd „máj-pen-ráj”), amit gyakran fordítanak úgy, hogy „semmi baj”, „ne aggódj”,„nem számít”. Célja, hogy minimalizálja a konfliktust, és amikor csak lehet, oldja a feszültséget, ugyanakkor a thai kultúra sarokköve is, életfilozófia, amely az elfogadás fon- tosságára emlékeztet

Ez a kifejezés nem a közömbösségről szól, inkább az elfogadásról, hogy nem lehet mindenre ráhatásunk. Az ilyen témákkal kapcsolatban mindig eszembe jut Edith Eva Eager és Viktor Frankl álláspontja a szabadságról, hogy ha a körülményeken nem is változtathatunk, a hozzáállásunkon nagyon is, hogy miként szemléljük az adott helyzetet.

„Ha számítok valamire, de nem kapom meg, azt mondom magamnak, mai pen rai, vagyis »semmi baj, nem jött el az ideje, csinálok valami mást« – magyarázza Parini, a szerző egyik bankoki ismerőse – El kell engedned. Ez a thai filozófia.”

Thaiföld 65 millió lakosának körülbelül 90 százaléka buddhistának vallja magát, akik igen jók a fenti fogalom filozófiájában. A japán vabi szabihoz hasonlóan a thai filozófia is azt vallja, hogy a természet rendjét el kell fogadni, és értékelni, nem pedig szembeszegülni vele, ami igen bölcs hozzáállás azért is, mert a lakosság 40 százaléka a mezőgazdaságból él, aminél nagyon kitett a természet kényének kedvének. A mai pei tai egy fenntarthatóságra fókuszáló szellemi hozzáállás, amihez fontos a rugalmasság és az önállóság.

A mosolygást valóságos művészetté fejlesztették, ezért Thaiföldön külön szavak vannak a különböző módozataira, például:
Jim csuncsom – a „gyönyörködöm benned”-mosoly
Jim thak than – a „nem értek egyet, de folytasd az őrült ötletedet”-mosoly
Jim szau – a szomorú mosoly
Jim mai auk – a „próbálok mosolyogni, de nem igazán megy, és a szememen már látni, hogy utállak”-mosoly

Jópofa!

A mai pen rai azt jelenti, ahelyett, hogy mindig többre vágysz, örülsz annak, ahogy most élsz. Azt hiszem, ehhez nem is kell többet hozzátennem. Van mit tanulnunk a nyugati kultúrkörben…

A szerző tanácsai:

Hogyan sajátítsd el a mai pen rai életszemléletet?

  1. Mindent helyezz kontextusba! Elment a wifi? Túléled. Mai pen rai. Nagy a dugó? Előbb-utóbb odaérsz. Vagy nem. Mai pen rai. Késik a járatod? Gondolj inkább bele, hogy képesek vagyunk embereket berakni egy nagy fémcsőbe, és felreptetni őket, mint a madarakat: ez bámulatos! Mai pen rai.
  2. Gondolj az eredményre – legyen az termés, egy kampány vagy tanulmányi munka: tedd meg, amit tudsz, és fogadd el, hogy nem tehetsz többet! Mai pen rai .
  3. Frusztrált vagy? Végy három mély levegőt, ahogy anyukád tanácsolta, és cselekedj hideg szívvel, avagy fejjel!
  4. Mosolyogj, görbítsd inkább felfelé a szád, boldogabb és egészségesebb leszel, akkor is, ha csak tetteted.
  5. Oszd be az erőd: képes vagy fenntartani a hetvenórás munkahetet, jó két végén égetni a gyertyát? Mindezt gyomorfekély nélkül? Nem biztos. Találd meg a középutat!

India – Dzsugád

Dzsugád: főnév vagy ige, elterjedt hindi kifejezés. Azt jelenti: egyszerű találmány, „trükk” vagy hozzáállás, eltökéltség, hogy megcsináld a dolgokat – mindegy, hogyan. A dzsugád azokról a teher- autókról kapta a nevét, amiket szétszedett, régi katonai dzsipek alkatrészeiből raktak össze az 1950-es években, és a zseniális rögtönzés és leleményesség jelképévé váltak. Jellegzetesen indiai filozófia arról, hogy hozd ki a legtöbbet abból, amid van.

Copyright HVG Könyvek

Ez lesz az igazi kreatív hozzáállás. Ha olvastad az Élj kreatívan! könyvben, 5 féle kreativitást különböztetünk meg, ha a végeredményt, a produktumot nézzük. Ebből az egyik a feltaláló kreativitás, amely tele van asszoci­ációs lehetőségekkel. Célja a már meglévő dolgok újszerű fel­ használása, a korábban nem összefüggő részek között újszerű kapcsolatok meglátása, felfedezése. Remek példa rá az újra­ hasznosítás minden formája és persze a szűk korlátok adta újragondolt lehetőségek, mint ahogy Indiában jócskán szűkek a keretek. Népesek és szegények a családok. De nem is kell olyan messzire menni, csak a gyerekkorodra gondolni és a gesztenyeszobrokra, bottal játszható játékokra, általunk kitalált és újragondolt eszközökre.

A dzsugád – vagyis az improvizálás, furfangosság és leleményesség indiai eszménye – azt jelenti, hogy gyors megoldást keresel, és minden tőled telhetőt elkövetsz, hogy elérd a célodat.

„A dzsugád lényege, hogy cselekszel, nem csak várod az ideális körülményeket.”

Helen Russel – Boldogságatlasz

Legyen ez a mondat post it-ként az eszedbe vésve. Ez arról is szól, hogy akik élik ezt az életszemléletet, azok nem esnek pánikba változás vagy egy új helyzet hatására, hanem kitalálnak valamit. Én szerencsésnek tartom magam abból a szempontból, hogy ilyen szemléletben nőttem fel, nálunk nem volt olyan, hogy valamit nem lehet, apukám mindent is megoldó, szorgos, dolgos munkásember volt derűs hozzáállással. Igen, ha az ötös lista alapján belegondolok, apukámtól egy kis dzsugádot, anyukámtól pedig némi vabi szabi hozzáállást hoztam. 🙂

A szerző tanácsai:

Mi kell a duzsgádhoz?

  1. A lehetőségeidhez mérten újíts! Nincs saját szobád, de még egy falad sincs? Keresd meg a problémádnak megfelelő „szekrényedet”.
  2. Hozz ki többet kevesebből! Ha a sors kókuszágat nyújt, készíts belőle krikettütőt!
  3. Légy rugalmas, gondolkodj kreatívan! Kérsz egy tükörtojásos szendvicset? Tervezd meg a saját metaforikus sütőplatnid, és valósítsd meg!
  4. Nem jött be az A terv? Próbál ki a B-t! De sose rágódj! Sose duzzogj! Ez a boldog élet egyik titka, amiben csak reménykedhetünk, hogy sikerül elsajátítanunk.
  5. Képzeld el, mi lenne, ha gyakrabban mondanál igent. Nem tudsz megcsinálni valamit? Lefogadom, hogy ismersz valakit, aki igen. Ne törődj az imposztorszindrómával vagy a félelemmel, tedd meg, amit akarsz!

Arra nem tér ki a könyv, hogy vajon Magyarországon mi a kifejezés, de szeretném bedobni. Szerinted mi a magyarok boldogságfogalma? Nekem vannak tippjeim, de én a tiétekre vagyok kíváncsi, FB-on és a csoportba rákérdezek. 🙂

Helen Russell Boldogságatlasza október 9. éjfélig 40% kedvezménnyel szerezhető be a HVG Könyvektől szikrakupon jóvoltából.

Téged is hajt a kíváncsi tudásvágy, számodra is fontos az önfejlesztés és a kreatív szemléletmód? Ha igen, kövesd a szikrákat a több ezer fejlődni vágyó olvasóval együtt: SZIKRAMAILFB CSOPORT, FBINSTAGRAM, PODCAST, ÉLJ KREATÍVAN KÖNYV ÉS PROGRAM

Ha szikraolvasóként te sem szeretnéd, hogy kihunyjanak a szirkák, TÁMOGASD AZ OLDALT egy kávé árával. Köszönöm!

Ezeket olvastad már?