Az igen ereje – 3 meggyőzési stratégia, hogy igent mondjanak nekünk

Szerző: Szlafkai Éva
Az igen ereje - 3 meggyőzési stratégia, hogy igent mondjanak nekünk

Igen. Egyszerű, mégis milyen kifejező szó. Cselekvésre késztet. Szeretjük adni és kapni is. Lássunk 3 meggyőzési stratégiát, aminek hatására még több igent kaphatunk.

Az igen szó lehetőségek tárházát nyitja meg számunkra. Beleegyezést, kapcsolódást, hajlandóságot, energiát, nyitottságot jelent. Az igen azt jelenti, hogy valami zöld utat kap: egy projekt, egy kapcsolat, egy kérés, egy terv, egy állásajánlat stb. Az igenhez pozitív jelzőket társítunk, a nemhez pedig negatívakat, pedig a határidőnaplónk túlzsúfolásának elkerülése végett érdemes megtanulnunk a nemet mondás képességét is.

De most az igenen van a lényeg. A világhírű pszichológus, Robert Cialdini és szerzőtársai a legújabb, Igen! című könyvükben 21 meggyőzési stratégiát vonultatnak fel, amelyek segítségével könnyen tudunk igeneket bezsebelni. Ezekből hoztam most hármat.

Beismerés – a hibáink emberré tesznek

A vabi-szabi filozófia azt mondja, hogy a tökéletlenségünk tesz széppé bennünket, a hiányosságaink és hibáink a személyiségfejlődésünk részei, amelyeket nem kell szégyenfoltként takargatnunk. Jelentéktelen hibáink javíthatnak is a megítélésünkön, persze csak akkor, ha kijavíthatóak, és nem rontanak túlságosan a renoménkon. Pszichológiai kutatások feltárták, hogy vannak olyan helyzetek, amikor célravezető megmutatni a negatív tulajdonságainkat, mert javíthat a megítélésünkön. Persze a kép árnyaltabb: semmiképpen ne temessük magunkat a hibáink sorolgatásával, de ha hozzáértő és hiteles embernek/szakembernek tartjuk magunkat és mások is minket, akkor néhány apróbb hiányosságunk említése emberileg közelebb hozhat bennünket másokhoz. Tehát ne féljünk beismerni néhány hibát vagy rossz szokást – hisz emberek vagyunk -, de ne teregessünk ki mindent.

Hitelesebbek leszünk, ha nem akarunk tökéletesnek látszani.

Idézzünk fel egy olyan helyzetet, amikor legutóbb beismertük egy rossz szokásunkat vagy megmutattuk tökéletlenségünket, és ezt pozitív visszajelzés fogadta! Hogyan tudnánk becsempészni a különféle helyzetekbe, hogy ezáltal jobb színben tűnjünk fel és igent mondjanak ránk?

Összehasonlítás – mindig legyen kihez hasonlítani

Emlékszel, hogy hányadiknak szerettél bemenni egy vizsgára? Nagyon izgultál és inkább letudtad az elején, esetleg a nagy átlaggal középen vagy inkább kivártad a legutolsó pillanatot, hogy még átnézhesd a tételeket (és mindent elfelejts)? Én nem voltam izgulós, így kihagytam az első kört, és inkább a közepe-vége tájékán mentem be (ezt mondjuk a vezetéknevem is előirányozta). Azt gondoltam, hogy addigra már vannak tapasztalatok előttem, mások beszámolnak a vizsgáztatók hangulatáról, ítélő-módszertanukról, és felhívják a figyelmemet néhány dologra, így én már némi munícióval – és persze magabiztos kiállással – felvértezve mentem be. Általában jól is szerepeltem, amihez talán köze lehetett az alábbi hatásnak is: “mindig legyen mihez hasonlítani”.

Az emberek nem ítélnek csak úgy, szeretnek valamihez hasonlítani, szükségünk van támpontokra, hogy jobban döntsünk. Ez is nézőpont kérdése ám. Gondolj egy borra, amelyik 2500 Ft. Soknak tűnik? Kevésnek? Mihez képest? És ez itt a kulcs! Ha általában 1000 Ft alatt vásárolsz bort, akkor soknak tűnik, viszont ha egy vinotékában válogatva néhány ötezres bor mellett sorakozik, akkor egyből kedvezőbb az ára számunkra. Érted? Erre alapoz egyébként a referencia ár is. Ha egy állásinterjún vagy vizsgán elsőnek mész be, akkor is van kihez hasonlítani, méghozzá a tökéletes jelölt, a tökéletes vizsgázó képéhez. Ezt nem szeretnénk, ugye? 🙂

Az igen ereje - 3 meggyőzési stratégia, hogy igent mondjanak nekünk
Dribbble

Ha versenyhelyzet van, fontos végiggondolni, hogy kikkel fognak összehasonlítani akár minket, akár a termékünket/szolgáltatásunkat és minden számunkra előnyös összehasonlítás növelni fogja az esélyeinket.

Nem mindegy, kihez hasonlítanak bennünket – legyen kedvező összehasonlítási alapunk és legyünk mi a kedvezőbb alternatíva.

Legutóbb milyen hasonló szituációban voltál és hogyan szerepeltél? Igyekezz feltárni az infókat és a konklúziót építsd be a következő megmérettetésnél.

Kezdeményezés – adjunk, hogy kapjunk

Ahogy ebben a jó első benyomás cikkben is olvashattad, a kezdeményezés fontos, vagyis ajándékozzunk meg másokat a figyelmünkkel, az időnkkel, a segítségünkkel, és lekötelezetté tehetjük. A viselkedéskutató pszichológusok is ezt javasolják, hogy legyünk mások hasznára, és biztos, hogy win-win helyzet kerekedik. Persze, ne azért tegyünk meg valamit, mert mindenképpen viszonzást várunk, de ahogy a mondás is tartja, jó tett helyébe, jót várj.

Szívesebben fognak velünk együttműködni, vagyis igent mondani kérésünkre, ha előtte már mi tettünk egy lépést.

Soha ne manipuláljunk, ne verjünk át másokat és ne kényszerítsünk együttműködésre, illetve ne osszuk össze-vissza a segítségünket, óvatosan bánjunk a szívességtankunkkal. Ne azért adjunk másoknak, hogy biztosan megtérüljön számunkra, hiszen emögött érződik a hátsó szándék, viszont bátran kezdeményezzünk, tegyük meg az első lépést.

A kölcsönösség törvénye a Cialdini-féle meggyőzés 6 alapelvének az egyike. Ennek köszönhető, hogy a kezdeményező hatására a többiek kötelességüknek érzik, hogy ők is így tegyenek. Ez egyébként nem tudatos, inkább egy tudat alatt belénk rögzült minta.

Ha el szeretnénk érni valakinél valamit, először gondoljuk át, miben tudnánk a hasznára lenni.

Ha legközelebb el szeretnél valamit érni valakinél, akkor ne azt kérdezd, hogy “Mit segíthetne nekem?”, hanem azt, hogy “Mit segíthetnék neki?”.

Leadfotó

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?