Tudod, hogy miért veszítjük el a kreativitásunk nagy részét, mialatt felnövünk? És azt tudod, hogyan lehet visszaszerezni? És mi köze mindehhez a flow-nak? Ez a cikk az előbbi kérdésekre adja meg a választ, miközben a NASA berkeibe is elkalauzol.
Az Élj kreatívan! könyvben is meséltem róla, hogy a kreativitás velünk született, és a kreativitáshoz szükséges készségek, képességek fejleszthetőek. Most ezt igyekszem egy újabb oldalról is kifejteni.
90%-kal csökken a kreativitásunk, ahogy felnövünk
Egy korábbi szikracikkben már találkozhattál George Land-féle NASA kreativitásteszttel, amit egy évtizedet átölelve végzett gyerekekkel, majd felnőttekkel. Eredetileg azért kérte fel a NASA a kreativitáskutató Landet, hogy dolgozzon ki egy olyan tesztet, amivel nemcsak okos, hanem kreatív mérnököket tudnak kiválasztani a többi tehetséges jelölt közül.
Land kidolgozott egy olyan divergens, széttartó, keretekből kilépő gondolkodást mérő módszert, amellyel ez sikerült is. A teszt nem volt más, mint a mai napig a divergens gondolkodás elemeit (fluencia, flexibilitás, eredetiség, részletek kidolgozottsága) vizsgáló szokatlan használat teszt. Többek között ilyen kérdések hangzottak el, hogy mire használnának egy kiürült M&M’s-es dobozt, és akik konvergens gondolkodásra valló tipikus válaszokat adtak (cukortárolásra, tolltartónak, aprópénznek stb.), azok kiestek a pikszisből, ellenben azokkal, akik szokatlan megoldásokat javasoltak (rosszul szigetelt űrhajós sisak, egércsapda stb.).
Te milyen különféle módon használnál egy kiürült M&M’s-es dobozt?
Szóval a teszt bevált, ám rögtön felvetetett egy újabb kérdést, amely miatt gyerekeket vontak be egy hosszútávú kísérletbe, hogy vizsgálni tudják, vajon velük született kreativitásuk fejlődik-e az évek során.
A kérdés így hangzott:
A kreativitás velünk született vagy tanult képesség?
A korábban kidolgozott NASA kreativitás tesztet megoldatta 1600 4-5 éves gyerekkel is. A gyerekek 98%-a magasan kreatívnak bizonyult, bőven kreatívabbnak, mint egy NASA mérnök. A tesztet pár évvel később ismét megoldatta az akkorra már 10 éves gyerekekkel, akik addigra már csak 30%-os eredményt értek el. Ez majdnem 70%-os csökkenés. Újabb öt év múlva, amikor a gyerekek 15 évesek lettek, már csak 12%-os volt a kreativitás szintjük.
De itt még nem ér véget a történet, mert Land több mint egymillió 30-as éveiben járó felnőttel is elvégeztette a tesztet ezután. Az eredmény? 2%. Ismétlem 2%!
Kreatív fókuszú önfejlesztő online kurzusok. Rendhagyó módszerek, izgalmas témák, egyedi önismereti és fejlesztési technikák! Cégeknek is. Kíváncsi vagy?
Land azt a következtetést vonta le, hogy a kreativitásunk velünk született és visszafejlődik, aminek nem kedvez az oktatási rendszer bedobozolása sem. A magyarázat azonban nem teljesen helytálló, amire a teljesítmény-szakértő, Steven Kotler mutat rá A lehetetlen művészete című könyvében.
Nem is az oktatás öli meg a kreativitást?
Részben nem. Hanem a kor.
Az első fontos infó, hogy a figyelmirányítási hálózatunk felel a konvergens gondolkodásért, amikor mérlegelünk, döntünk, kritizálunk, a divergens gondolkodásért pedig a lehetőségek után kutató, ötleteken merengő, álmodozó nyugalmi hálózatunk. A figyelemirányítás a prefrontális kéregben van (ami a döntésekért felelős Neocortex része), ami a teljes fejlettségét kb. 25 éves korunkra éri el, és hát emiatt a fiatalabbak kevésbé fejlett figyelemirányítási képességekkel rendelkeznek, bizonyára te is találkoztál ennek az alátámasztásával (kevésbé bírnak uralkodni magukon és ötleteiken, gondolataikon).
Ráadásul képzeld el, hogy amikor megszületünk, rengeteg kapcsolat van az idegsejtjeink között, de sajnos ezek a kapcsolatok csökkennek, ahogy egyre idősebbek leszünk. Ugyebár olvashattad a Biológiai ötletgyár cikkben, hogy a kreativitásunk alapja a mintafelismerés, a gondolatok közötti kapcsolatképzés, és mivel a gyerekeknek több kapcsolat van az agyukban, így több mintát is ismernek fel, vagyis jóval találékonyabbak. Tádám. Ezért kreatívabbak az óvodás gyerekek, mint a felnőttek és nem hiába bíztatlak arra, hogy fedezd fel a benned élő gyermeket! Tehát nem feltétlenül a dobozokba záró oktatás öli meg a kreativitást. Sok hibát elkövet, és lehetne sokkal jobban csinálni – lásd Kreatív iskolák cikk -, de nemcsak az oktatás a felelős a kreativitásunk hanyatlásáért, hanem a biológiánk.
És itt jön be a képbe a flow.
A flow a kreativitás bölcsője
Mit tehetünk, ha szeretnénk ezt a folyamatot mégis visszafordítani, vagy fejleszteni a kreativitásunkat? Erről szól az egész magazin, pláne a Kreatív szemlélet kategóriában olvasható cikkek. Szerencsére nagyon sok lehetőségünk van. Az egyik legizgalmasabb módja a flow-állapot megélése, mert ilyenkor nemcsak az örömhormonok pezsegnek bennünk, de az agyi hálózatok is a kezünkre játszanak.
A flow utánozza a négyévesekre jellemző találékonyságot a kisgyerekek agyára jellemző hátrányok nélkül.
Steven Kotler – A lehetetlen művészete
Flow-élmény közben szokatlan módon dolgozik össze a kreatív folyamatért felelős három fő agyi hálózat.
A figyelmi hálózat lazán aktív, a feladatra fókuszáló figyelem hiperaktív, csak arra koncentrál, amilyen tevékenységet végzel, éppen ezért a nyugalmi hálózat (amit képzeleti hálózatnak is hívnak) máris kreatív lehetőség után kutathat, ábrándozhat anélkül, hogy megszólalna a belső kritikus. Azt is szoktam mondani a kreatív sprintes futásnál, hogy ha a bal agyféltekénknek az automatikus mozdulatsorokkal (ami pl. a futás folyamata) dobunk egy csontot és akkor a jobb szabadon szárnyalhat – erről bővebben olvashatsz a flow-ciklus cikkben.
A nyugalmi hálózat nagyon aktív, méghozzá a flow során olyan módon, hogy az ACC (a hibajavításért fele, a szokatlan mintákat veszi észre) hiperaktív, az amigdala pedig (a félelemért felel) nyugiban van, nem szorong, nem stresszel, nem fél.
Eközben a szalenicia-hálózat (a kreativitás kapcsolója) aktívan lesi, hogy mi zajlik a nyugalmi hálózat által irányított belső ingerekkel, élményekkel és a figyelemirányítást igénylő külső jelzésekkel. Ha valami érdekesre talál, akkor jelzi az ACC, és máris odairányul a figyelem. Jönnek az ötletek, indul a dopamin, még több ötlet jön. És indul a hurok.
Nagyjából erről van szó.
A mintafelismerés, a távoli asszociációs képességek csúcsra vannak járatva. Ezért mondják, hogy a flow a kreativitás bölcsője*.
Ez a különleges állapot mindenhol jelen van, bárhol, bárkivel megtörténhet bizonyos előfeltételek teljesülése esetén. Működik, nemhiába az agyunk úgy fejlődött az evulóciók során, hogy támogassa a kialakulását. Mindnyájan nagy teljesítményre születtünk és fogékonyak vagyunk a flow-kapcsolókra. Építsük hát be életünk területeire. Kapcsolgassuk!
Még több flow…
Hogyan juthatunk minél gyakrabban és még több flow-hoz? Min megyünk keresztül előtte és utána? Lesz még róla szó egy másik cikkben, ráadásul fókuszban az inkubációval… addig pedig böngészd a már meglévő cikkeket:
- ILYEN A FLOW-RA HAJLAMOS SZEMÉLYISÉG – BENNED MEGVAN A 10 JELLEMZŐ?
- HOGYAN TUDUNK GYORSABBAN FEJLŐDNI? IRÁNY A FLOW-CSATORNA!
- FLOW-ÉLMÉNY 9 ELEME – ÍGY ÉLHETED ÁT!
- ÉLD ÁT A FLOW-ÁLLAPOTOT!
- CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY, A FLOW ATYJA
*BTC Institute: „The Neuroscience of Creativity, Flow, and Openness to Experience – Scott Barry Kaufman, Ph.D..” Youtube, 2014
Lead: Catalina Vásquez Behance.net
