A flow a kreativitás bölcsője

Szerző: Szlafkai Éva
A flow a kreativitás bölcsője

Tudod, hogy miért veszítjük el a kreativitásunk nagy részét, mialatt felnövünk? És azt tudod, hogyan lehet visszaszerezni? És mi köze mindehhez a flow-nak? Ez a cikk az előbbi kérdésekre adja meg a választ, miközben a NASA berkeibe is elkalauzol.

Az Élj kreatívan! könyvben is meséltem róla, hogy a kreativitás velünk született, és a kreativitáshoz szükséges készségek, képességek fejleszthetőek. Most ezt igyekszem egy újabb oldalról is kifejteni.

90%-kal csökken a kreativitásunk, ahogy felnövünk

Egy korábbi szikracikkben már találkozhattál George Land-féle NASA kreativitásteszttel, amit egy évtizedet átölelve végzett gyerekekkel, majd felnőttekkel. Eredetileg azért kérte fel a NASA a kreativitáskutató Landet, hogy dolgozzon ki egy olyan tesztet, amivel nemcsak okos, hanem kreatív mérnököket tudnak kiválasztani a többi tehetséges jelölt közül.

Land kidolgozott egy olyan divergens, széttartó, keretekből kilépő gondolkodást mérő módszert, amellyel ez sikerült is. A teszt nem volt más, mint a mai napig a divergens gondolkodás elemeit (fluencia, flexibilitás, eredetiség, részletek kidolgozottsága) vizsgáló szokatlan használat teszt. Többek között ilyen kérdések hangzottak el, hogy mire használnának egy kiürült M&M’s-es dobozt, és akik konvergens gondolkodásra valló tipikus válaszokat adtak (cukortárolásra, tolltartónak, aprópénznek stb.), azok kiestek a pikszisből, ellenben azokkal, akik szokatlan megoldásokat javasoltak (rosszul szigetelt űrhajós sisak, egércsapda stb.).

Te milyen különféle módon használnál egy kiürült M&M’s-es dobozt?

Szóval a teszt bevált, ám rögtön felvetetett egy újabb kérdést, amely miatt gyerekeket vontak be egy hosszútávú kísérletbe, hogy vizsgálni tudják, vajon velük született kreativitásuk fejlődik-e az évek során.

A kérdés így hangzott:

A kreativitás velünk született vagy tanult képesség?

A korábban kidolgozott NASA kreativitás tesztet megoldatta 1600 4-5 éves gyerekkel is. A gyerekek 98%-a magasan kreatívnak bizonyult, bőven kreatívabbnak, mint egy NASA mérnök. A tesztet pár évvel később ismét megoldatta az akkorra már 10 éves gyerekekkel, akik addigra már csak 30%-os eredményt értek el. Ez majdnem 70%-os csökkenés. Újabb öt év múlva, amikor a gyerekek 15 évesek lettek, már csak 12%-os volt a kreativitás szintjük.

De itt még nem ér véget a történet, mert Land több mint egymillió 30-as éveiben járó felnőttel is elvégeztette a tesztet ezután. Az eredmény? 2%. Ismétlem 2%!

Szikra online kurzusok

Kreatív fókuszú önfejlesztő online kurzusok. Rendhagyó módszerek, izgalmas témák, egyedi önismereti és fejlesztési technikák! Cégeknek is. Kíváncsi vagy?

szikrakurzusok.hu

Land azt a következtetést vonta le, hogy a kreativitásunk velünk született és visszafejlődik, aminek nem kedvez az oktatási rendszer bedobozolása sem. A magyarázat azonban nem teljesen helytálló, amire a teljesítmény-szakértő, Steven Kotler mutat rá A lehetetlen művészete című könyvében.

Nem is az oktatás öli meg a kreativitást?

Részben nem. Hanem a kor.

Az első fontos infó, hogy a figyelmirányítási hálózatunk felel a konvergens gondolkodásért, amikor mérlegelünk, döntünk, kritizálunk, a divergens gondolkodásért pedig a lehetőségek után kutató, ötleteken merengő, álmodozó nyugalmi hálózatunk. A figyelemirányítás a prefrontális kéregben van (ami a döntésekért felelős Neocortex része), ami a teljes fejlettségét kb. 25 éves korunkra éri el, és hát emiatt a fiatalabbak kevésbé fejlett figyelemirányítási képességekkel rendelkeznek, bizonyára te is találkoztál ennek az alátámasztásával (kevésbé bírnak uralkodni magukon és ötleteiken, gondolataikon).

Nemcsak az oktatás a felelős a kreativitásunk hanyatlásáért, hanem a biológiánk | Kép: Catalina Vásquez

Ráadásul képzeld el, hogy amikor megszületünk, rengeteg kapcsolat van az idegsejtjeink között, de sajnos ezek a kapcsolatok csökkennek, ahogy egyre idősebbek leszünk. Ugyebár olvashattad a Biológiai ötletgyár cikkben, hogy a kreativitásunk alapja a mintafelismerés, a gondolatok közötti kapcsolatképzés, és mivel a gyerekeknek több kapcsolat van az agyukban, így több mintát is ismernek fel, vagyis jóval találékonyabbak. Tádám. Ezért kreatívabbak az óvodás gyerekek, mint a felnőttek és nem hiába bíztatlak arra, hogy fedezd fel a benned élő gyermeket! Tehát nem feltétlenül a dobozokba záró oktatás öli meg a kreativitást. Sok hibát elkövet, és lehetne sokkal jobban csinálni – lásd Kreatív iskolák cikk -, de nemcsak az oktatás a felelős a kreativitásunk hanyatlásáért, hanem a biológiánk.

És itt jön be a képbe a flow.

A flow a kreativitás bölcsője

Mit tehetünk, ha szeretnénk ezt a folyamatot mégis visszafordítani, vagy fejleszteni a kreativitásunkat? Erről szól az egész magazin, pláne a Kreatív szemlélet kategóriában olvasható cikkek. Szerencsére nagyon sok lehetőségünk van. Az egyik legizgalmasabb módja a flow-állapot megélése, mert ilyenkor nemcsak az örömhormonok pezsegnek bennünk, de az agyi hálózatok is a kezünkre játszanak.

A flow utánozza a négyévesekre jellemző találékonyságot a kisgyerekek agyára jellemző hátrányok nélkül.

Steven Kotler – A lehetetlen művészete

Flow-élmény közben szokatlan módon dolgozik össze a kreatív folyamatért felelős három fő agyi hálózat.

A figyelmi hálózat lazán aktív, a feladatra fókuszáló figyelem hiperaktív, csak arra koncentrál, amilyen tevékenységet végzel, éppen ezért a nyugalmi hálózat (amit képzeleti hálózatnak is hívnak) máris kreatív lehetőség után kutathat, ábrándozhat anélkül, hogy megszólalna a belső kritikus. Azt is szoktam mondani a kreatív sprintes futásnál, hogy ha a bal agyféltekénknek az automatikus mozdulatsorokkal (ami pl. a futás folyamata) dobunk egy csontot és akkor a jobb szabadon szárnyalhat – erről bővebben olvashatsz a flow-ciklus cikkben.

A nyugalmi hálózat nagyon aktív, méghozzá a flow során olyan módon, hogy az ACC (a hibajavításért fele, a szokatlan mintákat veszi észre) hiperaktív, az amigdala pedig (a félelemért felel) nyugiban van, nem szorong, nem stresszel, nem fél.

Eközben a szalenicia-hálózat (a kreativitás kapcsolója) aktívan lesi, hogy mi zajlik a nyugalmi hálózat által irányított belső ingerekkel, élményekkel és a figyelemirányítást igénylő külső jelzésekkel. Ha valami érdekesre talál, akkor jelzi az ACC, és máris odairányul a figyelem. Jönnek az ötletek, indul a dopamin, még több ötlet jön. És indul a hurok.

Nagyjából erről van szó.

A mintafelismerés, a távoli asszociációs képességek csúcsra vannak járatva. Ezért mondják, hogy a flow a kreativitás bölcsője*.

Ez a különleges állapot mindenhol jelen van, bárhol, bárkivel megtörténhet bizonyos előfeltételek teljesülése esetén. Működik, nemhiába az agyunk úgy fejlődött az evulóciók során, hogy támogassa a kialakulását. Mindnyájan nagy teljesítményre születtünk és fogékonyak vagyunk a flow-kapcsolókra. Építsük hát be életünk területeire. Kapcsolgassuk!

Még több flow…

Hogyan juthatunk minél gyakrabban és még több flow-hoz? Min megyünk keresztül előtte és utána? Lesz még róla szó egy másik cikkben, ráadásul fókuszban az inkubációval… addig pedig böngészd a már meglévő cikkeket:

*BTC Institute: „The Neuroscience of Creativity, Flow, and Openness to Experience – Scott Barry Kaufman, Ph.D..” Youtube, 2014

Lead: Catalina Vásquez Behance.net

Ezeket olvastad már?