Tudod mi az a Design Thinking? Kreatív gondolkodás másként! – workshopon jártam

Szerző: Szlafkai Éva
Tudod mi az a Design Thinking? Kreatív gondolkodás másként! | 365letszikra

A neve egy kicsit becsapós, mert nem művészeti tevékenységről van szó, hanem motivációs stratégiáról. Én úgy mondanám, hogy kreatív gondolkodás másként, ötvözve a designerek vizuális érzékenységét az üzleti szemlélettel és mindezt különféle módszertanokkal átitatva. Az egész egy folyamat, vagy inkább egyfajta gondolkodásmód amellyel szuper megoldásokkal állhatsz elő egy (üzleti) problémára viszonylag rövid időn belül. Ráadásul még jól is szórakozol.

Nemrég részt vettem a Google GRUNDON egy meetupos workshopon. A Meetup egyébként klassz eseményszervező portál, amelyen keresztül érdekes előadásokra, eseményekre lehet bejutni és persze kapcsolatokat építeni. Egy csomó esemény ingyenes, de a fizetősök is nagyon kedvezőek. Szóval ajánlom, tematikusan tudsz keresni. Én most a Design Thinking c. workshopon voltam, amelyet a Google Magyarország egyik munkatársa, Boncsér Henrietta tartott, és amely a Freelancer Fesztiválhoz kapcsolódóan került megrendezésre.

Akkor most designul gondolkodjak?!

Ahogy vesszük. Mint mondtam ez egy olyan módszertan, amely több módszerből táplálkozik és a jobb agyféltekének kitüntetett figyelmet szentel. Már írtam a (magyar) oktatási rendszer ismeretkonzerves kudarcáról, amely a bal agyféltekét támogatja és általában csak egy megoldást tekint helyesnek, nem igazán kacsingat ki a dobozból. A design thinking lényege, hogy vegyünk észre minél több megoldást és ötletet egy-egy problémával kapcsolatban, figyeljünk a valós igényekre és mindezt úgy, mintha játszanánk.

Használhatunk benne brainstorming elemeket, időmenedzsment taktikákat, mindmapet, interjú technikákat, grafikai megoldásokat, tervezési- és szervezési módszereket.

A design thinking lényege, hogy legyünk nyitottak az emberek véleményére és kreatív módszerekkel találjunk megoldást a problémákra. Egy termékfejlesztés esetén is az ügyfél legyen a középpontban, az ő valós igényei mentén találjunk megoldást, fejlesszünk terméket, találjunk ki szolgáltatást.

És mi köze a designhoz?

A designerek, grafikusok vizuális érzékenységére épít és hogy ezt a látásmódot miként lehet behozni az üzleti életbe és sikeresebbé tenni projekteket. Egyébként az egész 1960-ben egy londoni konferencián kezdődött, ahol híres designerek értekeztek a designgondolkodás mérnöki, ipari és építészeti ágazatokban betöltött szerepéről.

A módszer leghíresebb szószólója a Szilícium-völgyi tanácsadócég, az IDEO vezetője, Tim Brown , aki a design thinking témában rendszeresen publikál pl. a Harvard Business Review vagy a Wall Street Journal hasábjain. És íme egy szuper TED-es előadása a témáról.

Szóval design, kreatív gondolkodás, üzleti szemlélet: beleszerettem

Én így fogalmaznám meg:

A design thinking végül is a kreatív gondolkodás másként megnevezve, ötvözve a designerek vizuális érzékenységét az üzleti szemlélettel, miközben a problémamegoldás folyamatát különféle módszertanokkal megspékelve jól szórakozunk az ügyfélre szabott megoldás kitalálásáig.

A design thinking abban kínál lehetőséget a cégeknek, hogy tudjanak reagálni a “rohanó világunk” technológiai változásaira, hiszen napról napra új üzleti modellek és új szakmák jönnek létre. Soha nem volt ennyire szükség az ötletekre, mint manapság, hiszen a “dobozon belüli” cégek – amelyek a saját bevált módszereiken, komfortzónán belüli folyamataikon nem tudnak változtatni -, hamar hátrányba kerülhetnek. Íme egy lehetőség, hogy felvegyék a versenyt és innovatívak legyenek!

design-thinking

Az empátia mindenek felett

Figyelnünk kell az ügyfelek valós igényeire, problémáira és nem egocentrikusan, fejünket a saját dobozunkba dugva kell dönteni a megoldásokról. Mutatom, így néz ki egy design thinking folyamat.

Nagy jelentősége van a formának, amely azt mutatja, melyik résznél kell kitágítani a látókörünket és minél több ötletet, megoldást, szemléletet behozni a folyamatba. Az elején meg kell ismerni az ügyfelet (ugyebár most business környezetről beszélünk, de a magánéletben is használható), feltárni a gondolatait, érzéseit, döntéseit (szubjektív és objektív alapon), majd meghatározni egy konkrét problémát, amelyre majd egy rakat ötlettel elkezdünk megoldásokat keresni. A legszimpatikusabb ötletet kiválasztva pedig belefogunk egy prototípus elkészítésébe, amelyet menet közben, visszajelzésekre támaszkodva tökéletesre fejlesztünk. És már mehet is az ügyfél számára, megoldva a problémáját és ezáltal bevételt generálva a cégnek. Nagyjából így néz ki, és ahogy a szivárvány is mutatja, ez egy igen változatos, kreatív és izgalmas folyamat. 🙂

design thinking

Fejleszd magad a Design Thinking-gel, hogy minél kreatívabb legyél

Rengeteg cikket találsz az oldalon a kreatív gondolkodás témakörében, és tervezem ezeket kibővíteni még több és érdekesebb feladattal, workshopokkal, hiszen olyan mély és szerteágazó ez a téma, hogy vétek lenne nem kiaknázni és megmutatni nektek belőle minél több szegletet. Hiszen a felmérésünkből is az derül ki, hogy a KREATÍVAN a legolvasottabb témakör az oldalon. Köszönjük, hogy ennyien fejlődni szeretnétek és nekem is részem lehet benne! 🙂

Ha kíváncsi vagy a Standford Egyetem webináriumára a témában, nézd meg a videót. Az előadás angol nyelvű, viszont annyi segítség van, hogy be tudsz állítani angol feliratot és tele van képpel.

Hogy néz ki egy Design Thinking folyamat?

A tervezői gondolkodás folyamata ezen meghatározott lépésekből áll, de ahogy a problémamegoldás 5 szakaszánál, itt sem kizárt, hogy gyakran vissza-visszatérnek egy korábbi lépéshez.

  1. Megismerés
    A tervezői gondolkodás kiindulópontja a célcsoport megismerése. Ahhoz, hogy sikeresen fejlesszünk terméket, szolgáltatást vagy bármilyen projektet, a legfontosabb az igények és az azok mögött húzódó okok megismerése.
  2. Definiálás
    Amennyiben kellő adat áll rendelkezésre az adott célcsoportról, a következő lépés annak konkrét megfogalmazása, hogy min is akarunk fejleszteni, amivel hozzájárulhatunk a célcsoport igényeihez
  3. Ötletelés
    Ha sikerül a lehető legpontosabb meghatároznunk a problémát, a következő lépés, hogy minél több megoldási lehetőséggel rukkoljunk elő. Itt bukkanhatnak elő dögivel a kreatív ötletek.
  4. Prototípus
    A cél nem a tökéletes verzió megalkotása, hanem a gondolatok valósággá válása, az alkotás tevékenysége. A prototípus a fejlesztett terméktől vagy szolgáltatástól függően szinte bármi lehet, modell, makett, forgatókönyv, szituáció. A lényeg, hogy tegyük a gondolatunkat, ötletünket kézzelfoghatóvá.
  5. Tesztelés
    A tesztelés során kapott visszajelzések teszik lehetővé, hogy ha szükséges, visszatérjünk a prototípus elkészítésének fázisához, és addig finomítsuk, csiszoljuk a végterméket, amíg tökéletessé nem válik.

Na, de mi volt a workshopon?

Miután nagyjából képbe kerültünk a témát illetően, csoportokban kezdtünk dolgozni a feladaton. Feladatnak egy nagyon érdekes és mindenki számára átérezhető témát kaptunk “Gondold újra az utazási élményeket!”. Ennek a témának a keretében kellett feltárnunk egy problémát (utazással kapcsolatban), ötletelni róla és a legszimpatikusabb megoldást kidolgozni, illetve egy “prototípust” összeállítani. Ehhez kaptunk egy rakat színes filcet, post-iteket, tollat, papírokat, magazinokat, flipchart táblát és bármilyen módszert használhattunk.

Nagyjából elmesélem, hiszen ez alapján akár Te is kipróbálhatod a saját élet- vagy munkahelyzetedben.

Interjú

Kiválasztottuk egy csapattársunkat, aki a mi kérdéseink mentén mesélt az utazási élményeiről. Páran kérdeztek, páran jegyzeteltünk. Én most a jegyzetelő szerepben voltam és mindmap technikát használtam…mindenre jó! 🙂

Profilalkotás

Az interjúalanyunk – a továbbiakban usernek nevezem – otthagyott minket, és egy másik asztalnál szállt be a munkába, hogy ő is aktív tag lehessen és hozzánk is más érkezett. Ebben a körben fel kellett húznunk egy personat a usernek. Főként demográfiai tényezők, illetve hobbi, preferenciák stb. A mi userunk: 30-as apuka, aki home officeban dolgozik, a családdal szeret nyaralni, de a kisgyerek miatt stresszes a logisztika.

Empátia-térkép

Erről még nem hallottam, de nagyon tetszett. Egy ELŐTTE és egy UTÁNA oszlopot rajzoltunk a flipchartunkra, majd 3 sort húztunk be: think (gondol), feel (érez), do (csinál). Először az előtte oszlopot kellett a 3 ismérv alapján megtölteni. Ehhez az összes információt használhattuk, amely az interjú során elhangzott. A 3 színű post-iteket felosztottuk a 3 kategóriára és ráirogattuk az infókat. Például a think sorba ilyeneket, hogy “biztonságra törekszik”, “problémákra felkészülni” a feel sorba “aggódik”, “stresszel”, “nem élvezi a nyaralást”, a do sorba pedig “túlszervez”, “tervez”, “autóval utazik”, “barátokkal megosztaná a tapasztalatot”, “tájékozódik” stb.

Majd kitöltöttük az UTÁNA oszlopot is, hogy milyen dolgokat fog gondolni, érezni és tenni, miután megoldást találtunk egy problémájára.

Brainstorming

Ezután kezdődött az ötletelés, amelynek során egy rakat dolgot kellett kitalálni a megismert userünk számára, hogy megoldjuk az általunk kimondott és az empátia térkép által kiderült problémáit. Én itt is mindmap-et javasoltam, hiszen sokkal rendezettebben, témákra szedve és sokkal hatékonyabban tudunk ötletelni.

design-thinking-workshop3

Arany kör, amely elvezet a prototípusig

A sok-sok ötletből végül egyet kellett kiválasztani és a Golden Circle (arany kör) mentén kitalálni a prototípust. Simon Sinek egyébként egy előadásában mesél erről a körről. A lényeg, hogy induljunk ki abból, hogy miért hozzuk létre a terméket, milyen vágyat elégít ki, milyen problémát old meg, majd a kissé nagyobb kör, hogy mindezt hogyan oldja meg, míg végül a legtágasabb kör, hogy mi ez a termék/szolgáltatás, vagyis ez a prototípus.

Az esetünkben egy családosok tapasztalatain alapuló tematikus utazási portált “hoztunk létre”, amelybe bevontunk helyieket és már az adott helyet kipróbált családokat (tapasztalat) illetve cégeket, szolgáltatókat (költséghatékony kuponok, szolgáltatáscsomagok családosoknak). A portálon különböző ismérvek mentén lehet szűrni a nyaralási helyszínek és programok között. Ennek segítségével stresszmentesen, minimális logisztikával és költséggel, tapasztalatokra alapozva tud elutazni egy kisgyermekes család nyaralni.

És végül bemutatva a userünknek megnézzük, mennyire találtunk be. A miénknek nagyon tetszett! 🙂

Íme néhány fotó a workshopról, illetve csak úgy ad hoc a netről.

Leadfotó: hpi.de
Fotók: Cathy Wang slideshare, designschool.canva.com


HA TE IS A DOBOZON KÍVÜL SZEMLÉLED A VILÁGOT, KÖVESD A SZIKRÁKAT! IRATKOZZ FEL A SZIKRAMAILRE VALAMINT CSATLAKOZZ A FACEBOOK ÉS AZ INSTAGRAM O

Ezeket olvastad már?