Az áhított társadalmi egyenlőség – Hogyan is csinálják a skandinávok?

Szerző: Tóth Villő
Az áhított társadalmi egyenlőség - Hogyan is csinálják a skandinávok?

A skandináv modellt sokszor emlegetik ha jólétről, munka-magánélet egyensúlyáról, életszínvonalról, társadalmi egyenlőségről beszélnek a világ bármely pontján. Hogyan is csinálják az északiak, mi a titok? Ebben a cikkben Dániát veszem górcső alá és mutatom be Nektek, hogy mit is jelent náluk egyenlőnek lenni.

Az egyenlőség kulturális szerepe

“Ne gondold, hogy különleges vagy”, – szól Jante egyik törvénye a tíz közül, melyek nemcsak a dán társadalmi struktúrát alakították, de a számukra oly fontos egyenlőséget is – már amennyire ezt reálisan el lehet érni bármilyen társadalmon belül. Mindenesetre itt olyannyira komolyan veszik a dolgot, hogy külön egyenlőségi miniszterük is van a parlamentben.

Az OECD felmérései szerint Dánia a világ élvonalában jár ami a jövedelmi és nemi egyenlőséget illeti, de itt–a többi északi országgal együtt–az egyik legalacsonyabb a korrupció vagy a szegénység is.

Nemi egyenlőség

A világgazdasági fórum nemi egyenlőségi indexe szerint Dánia szintén élen jár, ugyanis a nők aktív szerepet vállalnak a politikában. Például a dán Nina Bang oktatásügyi miniszter volt a világ első női minisztere. A kormány azonban a férfiakról sem feledkezik meg, akiknek sokkal több idejük van a családjukra.

Világszinten a dán férfiak sokkal több házimunkát végeznek, és aktívabban kiveszik a szerepüket a gyereknevelésből is.

Ez magyarázható azzal is, hogy az állam nagyon bőkezűen bánik mindkét nemmel ami a szülői szabadságot illeti: a nők 4 hét fizetett szabadságot kapnak szülés előtt és 14 hetet utána. A férfiak pedig két hét fizetett szabadságot kapnak születés után, majd a szülők 32 hetet oszthatnak fel egymás között.

Ha a melegjogokat nézzük, a társadalom teljes mértékben elfogadja a másságot, 2012 óta pedig legalizálta az azonos neműek házasságát, ugyanolyan jogokkal felruházva őket, mint a heteroszexuális házasokat.

“Skandináv-életmodell”

Sokszor elmélázom azon, hogy milyen történelmi és kulturális magyarázata van a méltán sikeres “skandináv modellnek”. A válasz leginkább az emberekre és a kultúrára vezethető vissza. Az északi országok kicsik, etnikailag homogén lakossággal, ami nagyban hozzájárult, hogy az emberek közti bizalom és összefogás sokkal erősebb.

Az emberek hajlandóak így sokkal magasabb adót fizetni, a közjó és az egyenlőség érdekében, így megteremtve a jóléti modellt.

Ezen különleges tényezők miatt sem egyszerű az északi modellt exportálni és alkalmazni más országokba. Az tény, hogy a dán társadalom progresszív nagyon sok dologban, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy az ország neutrális maradt mind a két világháború során, illetve nem volt áldozata semmilyen extrém ideológiának, úgy mint a kommunizmus vagy a fasizmus.

Ez hétköznapi szinten hogyan jelenik meg?

Mivel a férfi-női szerepek eltávolodtak a patriarchális rendszertől, a nők sokkal “tökösebbek” és kikérik maguknak, hogy kinyissák előttük az ajtót, vagy hogy a férfiak állják a teljes vacsora árát.

Emlékszem, az első nőnapomra a munkahelyen. Teljes mértékben átlagos nap volt, egyik férfinak sem jutott eszébe semmivel sem kedveskedni, mint ahogyan azt otthon megszoktam. Végül kaptunk virágot, de a román kolléganőmtől, mivel ő tudta, hogy a férfiaktól itt nem számíthatunk rá. Nekem személy szerint ez nagyon szembeötlő volt és furcsa, mivel a magyar kultúrában még élnek ezek a hagyományok, amik szerintem szépek, jól esnek és nem leszünk tőlük mi, nők kevesebbek.

Leadfotó: dribble

TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER FEJLŐDNI VÁGYÓ, KREATÍV NÉZŐPONTRA NYITOTT OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM

Ezeket olvastad már?