Az áhított társadalmi egyenlőség – Hogyan is csinálják a skandinávok?

Szerző: Tóth Villő
Az áhított társadalmi egyenlőség - Hogyan is csinálják a skandinávok?

A skandináv modellt sokszor emlegetik ha jólétről, munka-magánélet egyensúlyáról, életszínvonalról, társadalmi egyenlőségről beszélnek a világ bármely pontján. Hogyan is csinálják az északiak, mi a titok? Ebben a cikkben Dániát veszem górcső alá és mutatom be Nektek, hogy mit is jelent náluk egyenlőnek lenni.

Az egyenlőség kulturális szerepe

“Ne gondold, hogy különleges vagy”, – szól Jante egyik törvénye a tíz közül, melyek nemcsak a dán társadalmi struktúrát alakították, de a számukra oly fontos egyenlőséget is – már amennyire ezt reálisan el lehet érni bármilyen társadalmon belül. Mindenesetre itt olyannyira komolyan veszik a dolgot, hogy külön egyenlőségi miniszterük is van a parlamentben.

Az OECD felmérései szerint Dánia a világ élvonalában jár ami a jövedelmi és nemi egyenlőséget illeti, de itt–a többi északi országgal együtt–az egyik legalacsonyabb a korrupció vagy a szegénység is.

Nemi egyenlőség

A világgazdasági fórum nemi egyenlőségi indexe szerint Dánia szintén élen jár, ugyanis a nők aktív szerepet vállalnak a politikában. Például a dán Nina Bang oktatásügyi miniszter volt a világ első női minisztere. A kormány azonban a férfiakról sem feledkezik meg, akiknek sokkal több idejük van a családjukra.

Világszinten a dán férfiak sokkal több házimunkát végeznek, és aktívabban kiveszik a szerepüket a gyereknevelésből is.

Ez magyarázható azzal is, hogy az állam nagyon bőkezűen bánik mindkét nemmel ami a szülői szabadságot illeti: a nők 4 hét fizetett szabadságot kapnak szülés előtt és 14 hetet utána. A férfiak pedig két hét fizetett szabadságot kapnak születés után, majd a szülők 32 hetet oszthatnak fel egymás között.

Ha a melegjogokat nézzük, a társadalom teljes mértékben elfogadja a másságot, 2012 óta pedig legalizálta az azonos neműek házasságát, ugyanolyan jogokkal felruházva őket, mint a heteroszexuális házasokat.

“Skandináv-életmodell”

Sokszor elmélázom azon, hogy milyen történelmi és kulturális magyarázata van a méltán sikeres “skandináv modellnek”. A válasz leginkább az emberekre és a kultúrára vezethető vissza. Az északi országok kicsik, etnikailag homogén lakossággal, ami nagyban hozzájárult, hogy az emberek közti bizalom és összefogás sokkal erősebb.

Az emberek hajlandóak így sokkal magasabb adót fizetni, a közjó és az egyenlőség érdekében, így megteremtve a jóléti modellt.

Ezen különleges tényezők miatt sem egyszerű az északi modellt exportálni és alkalmazni más országokba. Az tény, hogy a dán társadalom progresszív nagyon sok dologban, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy az ország neutrális maradt mind a két világháború során, illetve nem volt áldozata semmilyen extrém ideológiának, úgy mint a kommunizmus vagy a fasizmus.

Ez hétköznapi szinten hogyan jelenik meg?

Mivel a férfi-női szerepek eltávolodtak a patriarchális rendszertől, a nők sokkal “tökösebbek” és kikérik maguknak, hogy kinyissák előttük az ajtót, vagy hogy a férfiak állják a teljes vacsora árát.

Emlékszem, az első nőnapomra a munkahelyen. Teljes mértékben átlagos nap volt, egyik férfinak sem jutott eszébe semmivel sem kedveskedni, mint ahogyan azt otthon megszoktam. Végül kaptunk virágot, de a román kolléganőmtől, mivel ő tudta, hogy a férfiaktól itt nem számíthatunk rá. Nekem személy szerint ez nagyon szembeötlő volt és furcsa, mivel a magyar kultúrában még élnek ezek a hagyományok, amik szerintem szépek, jól esnek és nem leszünk tőlük mi, nők kevesebbek.

Leadfotó: dribble

Téged is hajt a kíváncsi tudásvágy, számodra is fontos az önfejlesztés és a kreatív szemléletmód? Ha igen, kövesd a szikrákat a több ezer fejlődni vágyó olvasóval együtt: SZIKRAMAILFB CSOPORT, FBINSTAGRAM, PODCAST, ÉLJ KREATÍVAN KÖNYV ÉS PROGRAM, SZIKRA KURZUSOK.

Ha személyre szabottabb segítség kell komplex projektek, kreatív problémamegoldás vagy énmárka építés témában, jelentkezz be egyéni konzultációra.

Ezeket olvastad már?