Egy ilyen komplex világban, amelyben élünk, épp egy ilyen komplex fogalomra van szükségünk a túlélésre, mint a kreativitás, nem csoda, hogy a World Economic Fórum egyik tanulmányában a 2020-as évek legfontosabb kézségei közé sorolja. De mi is az a kreativitás? A tévhitekkel ellentétben a kreativitás nem csak kézműves hobbi és nem csak a művészzsenik sajátos világlátása. Annál sokkal több, komplexebb és emberibb…
Képzeld, közel 60-féle definíció létezik a kreativitásra. Az én definíciómat az Élj kreatívan! könyvben 360 oldalban fogalmaztam meg… de a lényege szerintem ez:
“A kreativitáshoz rugalmas hozzáállás és kíváncsiság, tudásvágy kell, hogy olyan nézőpontból láthassuk a világot és benne önmagunkat, amely révén kiszélesíthetjük az életterünket, bővíthetjük a lehetőségeinket, megnövelhetjük az életenergiánkat, és elégedettebbé tehetjük mindennapjainkat. A kreativitás egy másik nézőpont képessége. “
Szlafkai Éva – Élj kreatívan! (HVG Könyvek, 2020)
Általánosságban megkülönböztetünk alkotó és tudományos kreativitást. Előbbi alatt a képzeletet, a fantáziát, a realitástól elszakadni tudó gondolkodást értjük, míg utóbbi a probléma megoldáshoz, a feltaláláshoz kapcsolódik, amihez az alkotóerőn kívül szükségesek különféle ismeretek és az adott területen való jártasság is. Ennél viszont árnyaltabb és komplexebb a kép. Honnan közelítsünk?
Lássunk az alábbi csoportosítást, hogy jobban megérthessük ezt a komplex fogalmat.
Kreatív alkotás
A kreativitás ugyanakkor a produktum, az alkotómunka eredménye felől is meghatározható. A produktum lehet valamilyen ötlet, elképzelés, művészi alkotás vagy tudományos elmélet is. Irving Taylor pszichológus szerint a produktum alapján ötféle kreativitásról beszélhetünk: kifejező, alkotó, feltaláló, újító és teremtő kreativitásról.
- A kifejező kreativitás lényege a spontaneitás: idetartozhat minden önkifejezési mód, amely spontán – függetlenül attól, hogy milyen minőségű, értékű, eredetiségű. Jó példa rá a gyerekrajz.
- Az alkotó kreativitás esetében a hangsúly nem a spontaneitáson, hanem a képességen van. Ismeretekre épül, és hasznosítható produktum születik belőle. Ez lehet egy szakdolgozat, egy vállalkozási ötlet kidolgozása, művészeti szabályokon nyugvó alkotások stb.
- A feltaláló kreativitás esetén a tudás birtokában megjelenő alkotási folyamat kerül előtérbe, amely tele van asszociációs lehetőségekkel. Célja a már meglévő dolgok újszerű fel használása, a korábban nem összefüggő részek között újszerű kapcsolatok meglátása, felfedezése. Remek példa rá az újrahasznosítás minden formája.
- Az újító kreativitás célja az alapelvek, meglévő szabály rendszerek módosítása, továbbfejlesztése, megújítása, hogy ezáltal tartományokat (például valamely művészeti vagy tudományos ágat) megváltoztassanak.
- A teremtő kreativitás a teremtőképesség magas fokú kifejeződése, zsenialitás, amely megváltoztatja, új irányba tereli a világunkat vagy világnézetünket. Történelmünk olyan nagy zsenijei tartoznak ide, mint Leonardo da Vinci, Picasso, Freud, vagy éppen a 21. század lángelméi, mint Steve Jobs és Elon Musk.
Kreatív személy
Végül a kreatív személy felől is meghatározhatjuk a kreativitást. Ő az a kíváncsi, lelkes, önálló, inspiráló, öntörvényű, paradox személyiségjegyekben bővelkedő személy, aki létre hoz valamit. Erről bővebben a Kiket nevezünk kreatívnak? alfejezetben írok, de ebben a cikkben is megtalálod a kreatív emberek 10 ellentmondó személyiségjegyét.
Kreatív környezet
Környezet alatt azt a közeget, helyet vagy helyzetet értjük, melyben a kreatív energia felszínre tör. Ideális esetben ez a környezet tele van ingerekkel, felfedezésre bátorító, nyitott, támogató emberekkel, inspiráló gondolatokkal, megvalósítást segítő eszközökkel és lehetőségekkel. A valóság ezzel szemben árnyaltabb. Csíkszentmihályi szerint a kreativitás három rendszer összefüggéseként értelmezhető: egyik a tartományé, amely a szabályok rendszere (tartomány például ebben a meg közelítésben a matematika vagy a kubista festészet), a másik komponenst a tartományok úgynevezett kapuőrei, vagyis a szakértői kör alkotja, amely eldönti, hogy mi kerülhet be a tartományba. A harmadik komponens pedig maga az egyén, aki valamely tartományban létrehoz valami új produktumot.
A posztimpresszionista Van Gogh különleges képeket festett, ez volt az ő produktuma. Vajon alkotásaival zseninek vagy egy fura fickónak tűnt a kortársai, vagyis a művészet akkori kapuőrei szemében? És a mai kor szakértőinek szemében? A kreativitás tehát nem értelmezhető a környezet megítélése nélkül.
A teljes cikket tananyaggá átdolgozva a Szikra Hub tudásanyagai között találod.
Csatlakozz a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú önfejlesztő klub. Célja, hogy kreatívan megközelített témákkal és folyamatosan bővülő tudástárral segítse az önfejlesztésedet számos területen, miközben a POWER SKILL-jeidet is fejleszted. Mentoranyagok, tervezők, kihívások, könyvek tudásanyagai, workshopok, coaching alkalmak és mindez kreatív köntösben, ráadásul közösségben. Kíváncsi vagy? Nézz körül a www.szikrahub.hu oldalon!
Forrás: Szlafkai Éva – Élj kreatívan! c. könyv (HVG Könyvek, 2020)
Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.
Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból. evaszlafkai.hu
