Mi a kreativitás? Több tucat válasz létezik…

Szerző: Szlafkai Éva

Egy ilyen komplex világban, amelyben élünk, épp egy ilyen komplex fogalomra van szükségünk a túlélésre, mint a kreativitás, nem csoda, hogy a World Economic Fórum egyik tanulmányában a 2020-as évek legfontosabb kézségei közé sorolja. De mi is az a kreativitás? A tévhitekkel ellentétben a kreativitás nem csak kézműves hobbi és nem csak a művészzsenik sajátos világlátása. Annál sokkal több, komplexebb és emberibb…

Képzeld, kö­zel 60-féle definíció létezik a kreativitásra. Az én definíciómat az Élj kreatívan! könyvben 360 oldalban fogalmaztam meg… de a lényege szerintem ez:

“A kreativitáshoz rugalmas hozzáállás és kíváncsiság, tudásvágy kell, hogy olyan nézőpontból lát­hassuk a világot és benne önmagunkat, amely révén kiszé­lesíthetjük az életterünket, bővíthetjük a lehetőségeinket, megnövelhetjük az életenergiánkat, és elégedettebbé tehet­jük mindennapjainkat. A kreativitás egy másik nézőpont képessége. “

Szlafkai Éva – Élj kreatívan! (HVG Könyvek, 2020)

Általánosságban megkülönböztetünk alkotó és tudományos kreativitást. Előbbi alatt a képzeletet, a fantáziát, a realitástól elszakadni tudó gondolkodást értjük, míg utóbbi a probléma­ megoldáshoz, a feltaláláshoz kapcsolódik, amihez az alkotóerőn kívül szükségesek különféle ismeretek és az adott területen való jártasság is. Ennél viszont árnyaltabb és komplexebb a kép. Honnan közelítsünk?

Lássunk az alábbi csoportosítást, hogy jobban megérthessük ezt a komplex fogalmat.

Kreatív alkotás

A kreativitás ugyanakkor a produktum, az alkotómunka eredménye felől is meghatározható. A produktum lehet valami­lyen ötlet, elképzelés, művészi alkotás vagy tudományos elmé­let is. Irving Taylor pszichológus szerint a produktum alapján ötféle kreativitásról beszélhetünk: kifejező, alkotó, feltaláló, újí­tó és teremtő kreativitásról.

  1. A kifejező kreativitás lényege a spontaneitás: idetartozhat minden önkifejezési mód, amely spontán – függetlenül attól, hogy milyen minőségű, értékű, eredetiségű. Jó példa rá a gye­rekrajz.
  2. Az alkotó kreativitás esetében a hangsúly nem a spontanei­táson, hanem a képességen van. Ismeretekre épül, és hasz­nosítható produktum születik belőle. Ez lehet egy szakdolgo­zat, egy vállalkozási ötlet kidolgozása, művészeti szabályokon nyugvó alkotások stb.
  3. A feltaláló kreativitás esetén a tudás birtokában megjele­nő alkotási folyamat kerül előtérbe, amely tele van asszoci­ációs lehetőségekkel. Célja a már meglévő dolgok újszerű fel­ használása, a korábban nem összefüggő részek között újszerű kapcsolatok meglátása, felfedezése. Remek példa rá az újra­hasznosítás minden formája.
  4. Az újító kreativitás célja az alapelvek, meglévő szabály­ rendszerek módosítása, továbbfejlesztése, megújítása, hogy ezáltal tartományokat (például valamely művészeti vagy tudo­mányos ágat) megváltoztassanak.
  5. A teremtő kreativitás a teremtőképesség magas fokú kifejeződése, zsenialitás, amely megváltoztatja, új irány­ba tereli a világunkat vagy világnézetünket. Történelmünk olyan nagy zsenijei tartoznak ide, mint Leonardo da Vinci, Picasso, Freud, vagy éppen a 21. század lángelméi, mint Steve Jobs és Elon Musk.

Kreatív személy

Végül a kreatív személy felől is meghatározhatjuk a krea­tivitást. Ő az a kíváncsi, lelkes, önálló, inspiráló, öntörvényű, paradox személyiségjegyekben bővelkedő személy, aki létre­ hoz valamit. Erről bővebben a Kiket nevezünk kreatívnak? alfe­jezetben írok, de ebben a cikkben is megtalálod a kreatív emberek 10 ellentmondó személyiségjegyét.

Kreatív környezet

Környezet alatt azt a közeget, helyet vagy helyzetet ért­jük, melyben a kreatív energia felszínre tör. Ideális esetben ez a környezet tele van ingerekkel, felfedezésre bátorító, nyitott, támogató emberekkel, inspiráló gondolatokkal, megvalósítást segítő eszközökkel és lehetőségekkel. A valóság ezzel szem­ben árnyaltabb. Csíkszentmihályi szerint a kreativitás három rendszer összefüggéseként értelmezhető: egyik a tartományé, amely a szabályok rendszere (tartomány például ebben a meg­ közelítésben a matematika vagy a kubista festészet), a másik komponenst a tartományok úgynevezett kapuőrei, vagyis a szakértői kör alkotja, amely eldönti, hogy mi kerülhet be a tar­tományba. A harmadik komponens pedig maga az egyén, aki valamely tartományban létrehoz valami új produktumot.

A posztimpresszionista Van Gogh különleges képeket festett, ez volt az ő produktuma. Vajon alkotásaival zseninek vagy egy fura fickónak tűnt a kortársai, vagyis a művészet akkori kapuőrei szemében? És a mai kor szakértőinek szemében? A kreativitás tehát nem értelmezhető a környezet megítélése nélkül.

A teljes cikket tananyaggá átdolgozva a Szikra Hub tudásanyagai között találod.

Csatlakozz a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú önfejlesztő klub. Célja, hogy kreatívan megközelített témákkal és folyamatosan bővülő tudástárral segítse az önfejlesztésedet számos területen.  Mentoranyagok, tervezők, kihívások, könyvek tudásanyagai, workshopok, coaching alkalmak és mindez kreatív köntösben, ráadásul közösségben. Kíváncsi vagy a rendhagyó tartalmakra? Nézz körül a www.szikrahub.hu oldalon!

Forrás: Szlafkai Éva – Élj kreatívan! c. könyv (HVG Könyvek, 2020)

Kövesd a Szikrákat a több ezer önfejlesztő taggal: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK vagy csatlakozz a szikrás közösséghez és meríts a rengeteg kreatívan megközelített tudásanyagból a Szikra HUB-ban.

Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, céges tréningek, online kurzusok, egyéni- és csapatfejlesztés változatos témakörökben, más nézőpontokból.  evaszlafkai.hu

Ezeket olvastad már?