Mi a kreativitás? Több tucat válasz létezik…

Egy ilyen komplex világban, amelyben élünk, épp egy ilyen komplex fogalomra van szükségünk a túlélésre, mint a kreativitás, nem csoda, hogy a World Economic Fórum egyik tanulmányában a 2020-as évek legfontosabb kézségei közé sorolja. De mi is az a kreativitás? A tévhitekkel ellentétben a kreativitás nem csak kézműves hobbi és nem csak a művészzsenik sajátos világlátása. Annál sokkal több, komplexebb és emberibb…

Képzeld, kö­zel 60-féle definíció létezik a kreativitásra. Az én definíciómat az Élj kreatívan! könyvben 360 oldalban fogalmaztam meg… de a lényege szerintem ez:

“A kreativitáshoz rugalmas hozzáállás és kíváncsiság, tudásvágy kell, hogy olyan nézőpontból lát­hassuk a világot és benne önmagunkat, amely révén kiszé­lesíthetjük az életterünket, bővíthetjük a lehetőségeinket, megnövelhetjük az életenergiánkat, és elégedettebbé tehet­jük mindennapjainkat. A kreativitás egy másik nézőpont képessége. “

Szlafkai Éva – Élj kreatívan! (HVG Könyvek, 2020)

Általánosságban megkülönböztetünk alkotó és tudományos kreativitást. Előbbi alatt a képzeletet, a fantáziát, a realitástól elszakadni tudó gondolkodást értjük, míg utóbbi a probléma­ megoldáshoz, a feltaláláshoz kapcsolódik, amihez az alkotóerőn kívül szükségesek különféle ismeretek és az adott területen való jártasság is. Ennél viszont árnyaltabb és komplexebb a kép. Honnan közelítsünk?

Lássunk az alábbi csoportosítást, hogy jobban megérthessük ezt a komplex fogalmat.

Kreatív alkotás

A kreativitás ugyanakkor a produktum, az alkotómunka eredménye felől is meghatározható. A produktum lehet valami­lyen ötlet, elképzelés, művészi alkotás vagy tudományos elmé­let is. Irving Taylor pszichológus szerint a produktum alapján ötféle kreativitásról beszélhetünk: kifejező, alkotó, feltaláló, újí­tó és teremtő kreativitásról.

1. A kifejező kreativitás lényege a spontaneitás: idetartozhat minden önkifejezési mód, amely spontán – függetlenül attól, hogy milyen minőségű, értékű, eredetiségű. Jó példa rá a gye­rekrajz.
2. Az alkotó kreativitás esetében a hangsúly nem a spontanei­táson, hanem a képességen van. Ismeretekre épül, és hasz­nosítható produktum születik belőle. Ez lehet egy szakdolgo­zat, egy vállalkozási ötlet kidolgozása, művészeti szabályokon nyugvó alkotások stb.
3. A feltaláló kreativitás esetén a tudás birtokában megjele­nő alkotási folyamat kerül előtérbe, amely tele van asszoci­ációs lehetőségekkel. Célja a már meglévő dolgok újszerű fel­ használása, a korábban nem összefüggő részek között újszerű kapcsolatok meglátása, felfedezése. Remek példa rá az újra­hasznosítás minden formája.
4. Az újító kreativitás célja az alapelvek, meglévő szabály­ rendszerek módosítása, továbbfejlesztése, megújítása, hogy ezáltal tartományokat (például valamely művészeti vagy tudo­mányos ágat) megváltoztassanak.
5. A teremtő kreativitás a teremtőképesség magas fokú kifejeződése, zsenialitás, amely megváltoztatja, új irány­ba tereli a világunkat vagy világnézetünket. Történelmünk olyan nagy zsenijei tartoznak ide, mint Leonardo da Vinci, Picasso, Freud, vagy éppen a 21. század lángelméi, mint Steve Jobs és Elon Musk.

Kreatív személy

Végül a kreatív személy felől is meghatározhatjuk a krea­tivitást. Ő az a kíváncsi, lelkes, önálló, inspiráló, öntörvényű, paradox személyiségjegyekben bővelkedő személy, aki létre­ hoz valamit. Erről bővebben a Kiket nevezünk kreatívnak? alfe­jezetben írok, de ebben a cikkben is megtalálod a kreatív emberek 10 ellentmondó személyiségjegyét.

A kreatív emberek 10 ellentmondó személyiségjegye

Kreatív környezet

Környezet alatt azt a közeget, helyet vagy helyzetet ért­jük, melyben a kreatív energia felszínre tör. Ideális esetben ez a környezet tele van ingerekkel, felfedezésre bátorító, nyitott, támogató emberekkel, inspiráló gondolatokkal, megvalósítást segítő eszközökkel és lehetőségekkel. A valóság ezzel szem­ben árnyaltabb. Csíkszentmihályi szerint a kreativitás három rendszer összefüggéseként értelmezhető: egyik a tartományé, amely a szabályok rendszere (tartomány például ebben a meg­ közelítésben a matematika vagy a kubista festészet), a másik komponenst a tartományok úgynevezett kapuőrei, vagyis a szakértői kör alkotja, amely eldönti, hogy mi kerülhet be a tar­tományba. A harmadik komponens pedig maga az egyén, aki valamely tartományban létrehoz valami új produktumot.

A posztimpresszionista Van Gogh különleges képeket festett, ez volt az ő produktuma. Vajon alkotásaival zseninek vagy egy fura fickónak tűnt a kortársai, vagyis a művészet akkori kapuőrei szemében? És a mai kor szakértőinek szemében? A kreativitás tehát nem értelmezhető a környezet megítélése nélkül.

Kreatív folyamat

A kreativitást megvizsgálhatjuk az alkotófolyamat felől is, amely során létrejön valami. Lehet ez egy problémamegoldó vagy éppen egy művészi folyamat. A kreatív folyamat egyik leg­egyszerűbb modellje szerint az első lépés az ötlet, a második lépés pedig az ötlet megvalósítása. Ennél részletesebb folyamatot mutat be Wallas modellje, mely szerint először az infor­máció-előkészítés fázisáról beszélhetünk, majd az inkubáció, az ötlet lappangásának ideje következik, azután pedig a megvi­lágosodás, illetve az igazolás.

Az én kedvenc kreatív folyamat leírásom azonban Csíkszentmihályitól származik, aki tovább árnyalta és kibővítette még egy lépéssel. Ebben az olvasatban úgy néz ki a kreatív folyamat, hogy

1. van egy probléma, ami foglalkoz­tat (előkészítés),
2. majd nem gondolkodom tovább rajta, hanem pihentetem, hagyom érni a válaszokat tudat alatt (inkubáció),
3. amelynek hatására megérkezik a nagy ötlet (ahaélmény),
4. amit elkezdek megvizsgálni, hogy valóban megvalósítható-e (érté­kelés), és ha igen, akkor
5. gyakorlatba ültetem (megvalósítás).

Biztosan emlékszel te is olyan esetekre, amikor utazás, veze­tés, zuhanyzás, sportolás közben szuper ötleteid támadtak, és segítettek egy probléma megoldásában, ami már egy ideje foglalkoztatott. Mi volt a legutóbbi ilyen helyzet és ötlet? Erről a folyamatról bővebben is szó van az Élj kreatívan! c. könyv Hass, alkoss, fejlődj! című fejezetében.

A kreativitás kulcsa, avagy a külső-belső feltételek megteremtése

Forrás: Szlafkai Éva – Élj kreatívan! c. könyv (HVG Könyvek, 2020)

Kövesd a Szikrákat a több ezer kíváncsi olvasóval: FB CSOPORT, ONLINE KURZUSOK, INSTAGRAM, FACEBOOK OLDAL, SZIKRAMAIL.

Kreativitás a fókuszban – előadások, céges tréningek, online kurzusok, egyéni- és csapatfejlesztés változatos témakörökben, más nézőpontokból. Rendhagyó módszerek, érdekes témák, egyedi önismereti- és fejlesztési technikák.  evaszlafkai.hu