Most Magyarországon is porondon van a téma, de Nyugat-Európában már évek óta nagyon erősen jelen van a gender-kérdés. Arról azonban keveset olvasni, hogy mi is ez valójában. Cikkemben megpróbálom összefoglalni azokat a kérdéseket, amelyek ezzel kapcsolatban szóba kerülhetnek. Illetve szeretném megvilágítani, hogy vajon mit is jelent a fogalom és (szerintem) miért fontos beszélni róla.
A kezdetek…
A társadalmi nem alapjait Simone de Beauvoir francia feminista és egzisztencialista írónő említi először „A második nem” című művében, amely 1949-ben jelent meg. Ő még a „gender” szót nem használja, azonban az említett műben megalapozza azt az eszmét, amelyet ma is használunk, amikor erről a témakörről beszélünk. Ebben a könyvben nem csak összefoglalja a nők történetét, hanem általában alárendelt helyzetükkel is foglalkozik.
A ’70-es években egyre nagyobb teret nyer a biológiai nem és a társadalmi nem fogalma, ekkor használják először a gender szót is, amely Robert Stoller pszichoanalitikus nevéhez köthető.
Miért fontos a gender-tudatos gondolkodás?
A gender fogalmával kapcsolatban kiemelendő, hogy a szó nem azt jelenti, hogy egyformának kell lennie nőnek és férfinak. Nem arról van szó, hogy a nemi és társadalmi hovatartozást kell egybemosni vagy éppen a biológiai nemet háttérbe szorítani.
A gender lényege az, hogy ne kényszerítsünk bárkire olyan életutat, amely nem önazonos számára, csak azért mert éppen nő vagy férfi.
A gender összefüggésében a nemekhez társított elvárások kerülnek háttérbe pontosan azért, hogy az egyénnek választási lehetőséget biztosítson.
Az elvárások
Életünkben jelentős szerepet játszanak azok az elvárások, amelyeket velünk szemben támasztanak. A nőkkel szemben gyakori, hogy menjen férjhez, szüljön gyermeket, főzzön, mosson, takarítson, szolgálja ki urát. A férfiakkal szemben gyakori, hogy nősüljön meg, legyenek gyermekei, dolgozzon, képes legyen eltartani családját. Ha fájdalma van nem sír, sosem gyenge és elrejti érzelmeit. Ezek sztereotípiák és arra vonatkoznak, hogy hogyan kellene viselkednünk. Mivel alapvetően ezek az elvárások a szocializáció során többé-kevésbé belénk épülnek, sok ember számára megkérdőjelezhetetlenné válnak.
Ezek a belénk épült elvárások, amelyek lehetnek valósak és véltek egyaránt, és ezek azok, amelyek sokszor megnehezítik önértékelésünket és a világgal való kapcsolatunkat.
Leadfotó: autostraddle.com
[sgmb id=”2″]
