IKEA-effektus, avagy miért fontos a saját munkánk

Szerző: Szlafkai Éva
IKEA-effektus | Gondolatébresztő Magazinblog | 365letszikra.hu - Szlafkai Éva cikke

Jobban élvezzük és szívesebben használjuk azokat a dolgokat, amelyet magunknak kell elkészíteni, amihez kellő saját energiabefektetés kell. Hallottál már az IKEA-effektusról? Érdekes gondolat rejlik mögötte az emberek szokásairól. Talán nem is gondolnád, hogy valójában mi ösztönöz munkára bennünket, de a videóból kiderül.

Dan Ariely viselkedéskutató közgazdász rávilágít egy érdekes összefüggésre – amit IKEA effektusnak hív – miközben arra keresi a választ, hogy mi ösztönöz bennünket a munkára.  Több kísérletet is végzett a professzor társaival azt kutatva, hogy az összeszerelés folyamata mennyire befolyásolja a végtermék értékét és végül meglepő dologra mutattak rá.

Origamis kísérlet

A kutatásban szereplők egy része origamit hajtogatott és utána pénzt kellett érte kínálniuk. Teljesen máshogy viselkedtek azok, akik készítették az egyébként rondára sikerült origamikat és máshogy azok, akik kívülállóként szemlélték csak a végterméket. A készítők, akik megszenvedtek az összerakással, úgy gondolták: “Szeretem ezt az origamit és mindenki más is szeretni fogja!” Persze másnak nem tetszett, de a hajtogatók ezt nem így hitték, nekik fontos volt a munkájuk, megdolgoztak az eredményért, közük volt hozzá, magukénak érezték a feladatot, hiába volt külső szem számára csúnya az eredmény.

A dolgok azért olyan értékesek, mert közünk van hozzá. A befektetett idő és a kapcsolat miatt.

Később nehezítettek a feladaton, elvették a hajtogatási utasítást és így kellett a következő origamit összerakni. Nemcsak, hogy nehezebb lett a feladat, az origamik is még rondábbak lettek, ám a keményebb munka miatt a hajtogatóknak az még jobban tetszett. Amikor ránézünk a saját teremtményeinkre, nem látjuk, hogy mások nem úgy látják őket.

Mi ösztönöz bennünket munkára, hogyan leszünk motiváltabbak és elkötelezettebbek?

Fontos, hogy közünk legyen a végeredményhez, hogy magunkénak is érezzük a munkák végtermékét, hogy fontos legyen, legyen benne egy kis kihívás, hogy ne legyen könnyű a belefektetett munka, ami által még értékesebbnek érezhetjük a végeredményt. Attól lesz értékesebb, mert közünk van hozzá. És ezt közvetítjük mások felé is. Így leszünk munkákban kiemelkedőbbek, elégedettebbek és elkötelezettebbek is.

Instant süteményes vagy házi süti?

Tudod, hogy a 40-es években milyen nüansznyi változtatással sikerült a háziasszonyokat rávenni az instant sütemények bukás közeli állapotából a tömeges vásárlására? Az első megoldással elbuktak, miszerint a háziasszonyoknak csak annyi volt a dolguk, hogy kiveszik a port a tasakból, összekeverik vízzel, beteszik a sütőbe és már készen is van erőfeszítés nélkül a süti. Az volt a baj, hogy a háziasszonyok nem érezték magukénak a süteményt, mintha azt boltban vették volna, nem volt benne eléggé a kezük munkája. Bukás. A készítők ezek után annyit változtattak csak a poron, hogy utólag kellett hozzáadni a tojást és kimérni a tejet, tehát plusz munkát adtak még a háziasszonyoknak és ezzel a módosítással óriási sikert ért el a termék.

Kell a saját erőfeszítés, a jelentőségteljesség, hogy igazán értékesnek tartsuk a terméket. Ilyen az IKEA-effektus is, hogy minél több önerőt, saját munkát kell beletennünk, annál jobban fogjuk szeretni a végeredmény.

Szóval mi az az IKEA-effektus?

Az IKEA sikere is abban rejlik, hogy nem szerezzük meg egyből, készen a kívánt terméket, berendezési tárgyat, így apának megmarad az összeállítás “öröme”, amihez használhatja a barkácskészletét és ő alakíthatja végleges formára a család, az otthon terét. Az Ikeában nem kész cuccokat veszünk, hanem feladatot és eszközöket, útmutatót, de szükséges hozzák a kezünk munkája is, hogy a berendezés elnyerje a végeleges alakját. Vagyis a befektetett munkáért, a végeredményért érzett öröm és a dicsőség minket illet. Megcsináltuk, megoldottuk! Érted?

Az olyan munkát tehát, amelyben tevékenyen részt vettünk, sokkal többre becsüljük és aránytalanul magasabbra értékelünk. Erről szól az IKEA-effektus.

Jelenleg a tudás alapú gazdaságban a hatékonyságnál vannak fontosabb dolgok is, amelyek végül hatékonysághoz és jó gazdasági eredményekhez vezetnek. Az alábbi kulcsszavak, vagyis a bennük rejlő jelentés miatt a dolgozók is boldogabbak, elégedettebbek: büszkeség, jelentőség, motiváció, kötődés, felelősség, kihívás, tulajdon, identitás

Erről szól Dan Ariely TED előadása. Engem ma ő inspirált. Nézd meg Te is az előadását.

Leadfotó: baronesso.wordpress.com


TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER KÍVÁNCSI, SZIPORKÁZÓ OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAILFACEBOOKINSTAGRAM.

Ezeket olvastad már?