Skandináv mindennapok. Mi jut eszünkbe először? Hygge, lagom, minimalizmus, „jó élet”, design vagy esetleg a hideg? Amikor az ember külföldre költözik, hajlamos néha azt gondolni, hogy most egy 180 fokos fordulattal az élete a feje tetejére áll, és minden sokkal jobb lesz, mert olyan új, szép és fényes minden külföldön. Látszólag. Tóth Villő személyes hangvételű írása.
Szeretném nektek bemutatni milyenek itt, Dániában a hétköznapok és azok az apró kultúrsokk pillanatok, amiket már ugyan megszoktam, de az elején igencsak meghökkentő volt.
„Mintha a semmi közepén lebegnék.”
Augusztusban lesz immár három éve, hogy Dániába költöztem. Tanulni. Hogy repül az idő! Ha visszatekintek akkor szinte felfoghatatlan, hogy honnan jutottam hova, mennyi küzdelmen és viszontagságon küzdöttem át magam. Mert itt sincs kolbászból a kerítés ám. Magyarként élek Dániában, magyar az anyanyelvem és habár megszoktam, könnyen adaptálódok az új dolgokhoz, de valahol mindig úgy írom le a külföldi életet, mintha a semmi közepén lebegnék.
Nem vagyok otthon, mégis itt élem a mindennapjaim. Ha pedig hazamegyek, akkor ott ugyan otthon vagyok, de már elszoktam nagyon sok mindentől. Furcsa egy kettősség ez.
A nyár egy nagyon másfajta Skandinávia képét mutatja. Júniusban északon igazán szép a természet, ha mázlista vagy és meleg a nyár. A nap nagyon korán kel és későn nyugszik, este 10-kor még olyan érzésed van, mintha délután 5 óra lenne. Ez némiképp megnehezíti az alvási ciklust, de gondoljatok bele, ha még északabbra mennénk, ott már egyáltalán nem megy le a nap, vagy csak pár órára. Nagyon pezsgő és életvidám a város, ha meleg van, az emberek kicserélődnek és leöltik kissé fagyos északi mivoltukat. Én ilyenkor nagyon jól érzem magam!
Nyüzsgés, piknik, Friday bárok, hobbitelkek, fesztiválok
Koppenhága ugyan főváros, mégis itt tökéletes a nyüzsgés és a kisvárosias nyugalom elegye. Gyorsan körbeérnek a szálak, és ha aktívan jössz-mész és hasonszőrűekkel ismerkedsz, akkor 3 év kint lét után, már elég gyakran egymásba ütköztök.
A városban nagy hangsúlyt kapnak a zöld oázisok, nagy parkok és sok a víz mindenfelé. Amit a legjobban szeretek ilyenkor, az az, hogy a belvárosban bárhol tudsz úszni, külön kiépített részek vannak, ahol fejest lehet ugrani az akár több méteres vízbe. Ha az idő jó, akkor tényleg mindenki kint élvezi a napsütést. A parkban grilleznek, a tengerparton vagy a városi fürdőhelyek mellett napoznak, kertipartiznak és természetesen sokat söröznek jó dánokhoz méltóan.
Péntek, szombat és vasárnap pezseg az élet. Amikor pénteken 5 órát üt az óra – vagy még előbb talán – akkor a munkahelyeken a közkedvelt Friday bárok keretében ülnek össze a munkatársak és egy, két vagy három sör társaságában engedik ki a gőzt.
Majd a legtöbben biciklire pattannak és indulnak haza a családhoz. Dániában legendás módon jó a munka magánélet aránya állítólag. Ezt én egy bankban dolgozva nem feltétlenül látom, de azt tudom, hogy a startup kultúrában – ami itt igencsak pörög – az emberek sokkal flexibilisebben dolgoznak.
Hétvégén mindenféle szabadtéri koncert, program és rengetegféle mini fesztivál várja a lakókat és a látogatókat. Rengeteg jazz bár van itt, és az utóbbi években Európa jazz fővárosává nőtte ki magát Koppenhága.
Az is nagyon elterjedt, hogy az embereknek mini, hobbit-szerű házikóik vannak a város különböző pontjain, ami hétvégi házként funkcionál, és ha dekorációról van szó, akkor igazán szabadon engedik a fantáziájukat – a legkülönfélébb színes, mintás, hippi és bohó módon díszítik fel őket.
Egy magyar mindennapjai és dolgok, amik kicsit „dánabbak” lettek
Ha végignézem a napjaim, az életmódom, az, ahogyan töltöm a szabadidőm, azt hiszem, sokat változtak a dolgok. Jó irányba. Attól még fényévekre járok, hogy echte dánná „váljak”, de azt úgysem lehet. A dánok zárkózottabbak, én nyitottabb és impulzívabb vagyok. Míg velük nehéz szóba elegyedni és barátkozni, addig én könnyen barátkozom és szeretek beszélgetni, kivesézni a dolgokat, az érzéseimnek hangot adni. A magyar virtus azért magyar virtus!
Kultúrsokk: a sport és az egészséges életmód mindent áthat
Itt teljes mértékben alapvető, hogy sportolnak az emberek és ha a boltok kínálatait nézem, nem roskadoznak a cukros, zsíros, egészségtelen dolgoktól. A kenyerük alapvetően nem a fehér kenyér, hanem a sokmagvas fekete kenyér, e mellett pedig rengeteg egészséges élelmiszer van a boltban, de tényleg. Mandula, szója vagy zabtej alapvető minden kávézóban.
Mivel mindenki bringázik, ezért alapvetően sokat mozognak, de rengeteg embert látok a munkaidő előtt vagy után futni. Mióta itt élek sikerült leszámolnom a péksüti szenvedélyemmel és ex sajtos pogácsa és túrós batyu függőként most már inkább zöldségre, gyümölcsre és jó minőségű húsokra, olajokra cseréltem az otthoni kedvenceim.
A menzákon kivétel nélkül rengeteg a zöldség, amit érdekes kombinációkban tálalnak és nagyon gyakran nyersen, legyen szó cékláról, répáról, cukkiniről, gombáról stb. A tévhitekkel ellentétben, a dán konyhában nagyon kevésféle halfajta fordul elő, amit rengeteget esznek, az viszont a hering.
Kultúrsokk: fúziós konyha, profi nyelvhasználat, ateizmus
Ami szerintem szuper, és örülnék, ha én megengedhetném magamnak – de jelenleg mások a prioritások -, hogy az esti órákban és a hétköznapokban is a jó hangulatú fúziós bárok, éttermek teli vannak. Ugyan egy dán simán megengedheti magának, de az átszámolva 5-6000 forintos egy fogás még borsos a diák zsebnek, és hát én még mindig ahhoz vagyok hozzászokva, hogy otthon főzök, amit továbbra is nagyon szeretek.
Ami még meghökkentő, hogy itt mindenki, de tényleg mindenki beszél angolul. Igen, a 80 éves nagymama is, bár az idősebb generáció kevésbé nyitott az angol társalgásra
A pincérkedős korszakomban nagyon sokat szóvá tették, hogy én miért nem beszélek ugyan dánul. A dánok nagyon hazafiak, imádják Dániát és a neves alkalmakkor teleraknak mindent a saját zászlójukkal, legyen szó karácsonyról, ünnepnapokról, reptéri várakozásról, születésnapról.
Ami egy kisebb kultúrsokk volt még az az, hogy a vallás és az Istenhit az nem része annyira a kultúrának, mint otthon. Úgy nagyjából semennyire sem. A dánok többsége ugyanis ateista. Papokból nagy hiány van, így léteznek olyan teológiát végzett „papok”, akik nem is hisznek Istenben. Számomra ez egy furcsa koncepció volt, de ez tényleg egy létező dolog.
Ha végignézem a napom, akkor az mindenképpen kitűnő, hogy sokat mozgok, rengeteget biciklizem és találok időt a szenvedélyeimnek, mint a tánc, a sport és a közösségépítés.
A természetbe is gyakrabban járok, ami nagyon feltölt, és nem érzem feltétlenül, hogy az életem egy merő rohanás volna. Az a balansz, amit a dánok a mindennapokban fontosnak tartanak, átragadt rám is.
A dánok nem a legboldogabbak, hanem a legelégedettebbek
Van azonban egy nagy tévhit, amit szeretnék eloszlatni. Táncon ismertem meg egy nagyon jófej dán cégtulajdonost, Alexet, aki egy olyan céget alapított, ahol nagyvállalatoknak tart világszerte képzéseket és előadásokat a munkahelyi boldogságról. Mert ha az ember boldognak érzi magát a munkahelyén, akkor nemcsak a személyes élete jó, de a cég is előre halad.
Alex arról mesélt nekem, hogy ez egy nagy tévhit, hogy a dánok a legboldogabb nemzet a Földön. Nem a legboldogabbak, inkább a leghálásabbak és legelégedettebbek. Azt hiszem a hála és elégedettség témakörét érdemes ízlelgetni, mert én is úgy gondolom, hogy a boldogság kultusza nagyon túl van értékelve a mai társadalmunkban. Fontos a mindennapi apró-cseprő egyszerű dolgoknak örülni és hálát adni, és akkor az életünk sokkal örömtelibbé válik, éljünk bárhol is a világban.
Villő további cikkeit a Skandináv nézőpont menüpontban találod.
Leadfotó | Villő Instagram oldala
Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.
Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból. evaszlafkai.hu
