Ez csalás! 10 dolog, amellyel becsapjuk magunkat és másokat

Szerző: Szlafkai Éva

Kíváncsi vagy, hogy miként csalsz, miközben megőrzöd az önmagadról alkotott pozitív képet? Ez a tulajdonságunk csalások egész sorozatára tesz képessé minket. Még akkor is így van, ha nem gondolnád. Tudat alatt “tudatosan” naponta képesek vagyunk csalni, miközben ideológiát gyártunk a tetteink alátámasztásához és végül szinte hősként jövök ki belőle. Nem hiszed, hogy Te is csaló vagy? Rögtön bebizonyítom.

Misike egyik nap egy értesítővel jön haza, amit a tanárnénijétől kapott. Ez áll benne: “Misike ellopta a padtársa ceruzáját”. A kissrác apja tajtékzik a dühtől, még hogy az ő kisfia ilyen aljas, lopós. Kis is oktatja csemetéjét a helyes viselkedésről és közben nem titkolja a feldúltságát. A büntetés 2 hét szobafogság. “Majd figyeld csak meg, anyád mit fog hozzá szólni, nagyon csalódott lesz – mondja a papa, majd hozzáteszi: – Különben is kisfiam, ha ceruzára volt szükséged, miért nem szóltál nekem? Tudod, hogy az irodából akár több tucatot is hozhatok neked!”

Elmosolyodtál rajta cinkosul? Akkor érzed a tisztességtelenséggel kapcsolatos felismerést, amely mindannyiunkban benne van. Mérgesek vagyunk a gyerekre, aki csenni akart, miközben lelkiismeret furdalás nélkül hozunk ezt-azt az irodából. De hát ez apróság és egyébként is fizetéskiegészítésnek is vehetjük, úgysem fizetnek túl – mentjük fel magunkat.

10 dolog, amit jó, ha tudsz a saját tisztességtelenségedről

Szóval komplex rendszer a csalással kapcsolatos gondolkodásmódunk és a legtöbb dologgal nem is vagyunk tisztában. Viszont most Dan Ariely érdekes kutatásinak köszönhetően (Az őszinte igazság a hazugságról c. könyv) kiderül néhány ezzel kapcsolatos mozgatórugónk.

Növeli a tisztességtelenségünket:

  • érdekütközés
  • kreativitás
  • kimerültség
  • egyetlen erkölcstelen cselekedet
  • mások tisztességtelenségének látványa
  • stb.

Nincs hatása:

  • megszerezhető pénz mennyisége
  • lebukás valószínüsége

Növeli a becsületességünket:

  • fogadalom
  • aláírások
  • felügyelet
  • stb.

Lássuk némelyiket részletesebben.

1.Becsületes vagyok, de előnyt akarok

A viselkedésünket két ellentétes irányú motiváció hajtja. Egyrészt becsületesnek akarjuk gondolni magunkat és nyugodt lelkiismerettel akarunk tükörbe nézni (önbecsülésre való motiváció). Másrészről előnyhöz és pénzhez akarunk jutni csalás révén (standard anyagi motiváció).  A kettő rugalmas összehangolása pedig a kozmetikázási tényező miatt valósulhat meg.

Ennek az emberi készségnek hála, amennyiben csak keveset csalunk, egyszerre élvezhetjük a belőle származó előnyöket és láthatjuk magunkat tiszteletre méltó emberi lénynek.

2. Többet hazudunk, ha eltávolodunk a pénztől

Több kísérlet is bebizonyította, hogyha a jutalom egy kicsit is eltávolodik a pénztől, akkor hajlamosabbak vagyunk tisztességtelenebbek lenni. Jóval nagyobb arányban. Vagyis ha a jutalom nem közvetlen pénz, hanem zseton, ceruza, bankkártya, vagyis amely nem készpénz, akkor nem érezzük olyan nagynak a csalás mértékét. Tehát fizikailag el kell távolodni tőle.

Például az egyik kísérletben, ha alkalmuk nyílt a résztvevőknek csalniuk egy kis pénznyeremény fejében, jóval többet hazudtak azok, akiknek a jutalmuk nem készpénz volt, hanem zseton vagy egyéb játékpénz. Hiszen nem érezték olyan nagynak a csalás mértékét, tétjét.

giphy

És hogy mi ebben a legdurvább? Az, hogy minél inkább kikopik a társadalmunkból a készpénz használat, annál jobban “kileng az erkölcsi iránytűnk.” Ha a pénztől való egyetlen lépésnyi távolság tisztességtelenebbé tesz bennünket, mi történik akkor, ha egyre több pénzügyi tranzakciót hajtunk végre online…

3. Szabályokra van szükségünk

Ahhoz, hogy becsületesek maradjunk, szabályok kellenek, amelyek nagyjából kontrollálnak bennünket. Egy nagyon klassz eszmefuttatást olvastam róla, amelyből csak egy részt emelnék ide:

Az ajtókon lévő zár senkit nem véd meg a tolvajoktól, akik ha akarnak, úgyis könnyedén bejutnak a házba. Csupán a többnyire becsületesek ellen ad biztonságot, akiket esetleg elfogna a kísértés, ha az ajtó tárva-nyitva volna.

4. A szívességek rejtett költsége

Ha egy személy vagy cég szívességet tesz nekünk (pl. ajándékoz, pénzt fizet, szponzorál stb.), akkor könnyen elfogulttá válunk az adakozó féllel kapcsolatban. Hiszen ez is egy emberi tulajdonság, hogy ha megajándékoznak bennünket, hajlamosak vagyunk lekötelezettnek érezni magunkat. Ez az érzés pedig elhomályosíthatja a tisztánlátásunkat. Ariely könyvében számos megdöbbentő példát olvashatsz többek között az orvoslátogatók módszereiről.

5. Fáradtan jobban elcsábulunk

Szintén kutatások garmada állítja, hogy ha agyunk fáradt, akkor hajlamosabbak vagyunk csalni, legyen szó most a legalapabb dologról, a fogyókúrák sikertelenségéről. Egész nap motiváltan bírtuk és ellenálltunk a kísértésnek, ám este, amikor hazazuhanunk, nehezen mondunk nemet a csábító falatokra. Az agy jutalmazni akar és elege van az egész napos logikus tartózkodásból. Szóval nagy akarat és kitartás kell a sikeres fogyókúrához.

Sokan ezért stresszevők, hiszen kompenzálni akarnak az evéssel. Jópofa példa a Sex és New York sorozatból. A mindig ledér Samantha elkötelezte magát végre egy kapcsolatban, amelyben egyre gyarapszik a súlya és evésrohamok törnek rá. Sam rájön, hogy akkor kezdődtek ezek a falások, amikor egy jóképű pasi költözött a szomszédba. Az evést fedőpajzsként használja a csábítás ellen, tehát azt a kompromisszumot hozza, hogy inkább eszik és nem félreszexel. Így fogalmaz:

Azért eszem, hogy ne csaljam meg a pasimat.

Az ösztöneinket néha nehéz legyőzni, ezért érdemes a fogyókúrát sem túl szigorúra venni, mert még a végén több szalad vissza ránk, mint ami előtte volt.

giphy (2)

6. Utánzatot viselve többet csalunk

Egy kísérlet során 3 csoportba sorolták a részvevőket: eredeti terméket viselők, utánzatot viselők és kontrollcsoport. A feladat most nem is lényeges, hiszen a mögöttes tényezőket vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy az eredeti csoport 30%-a csalt, a kontroll csoport 42%-a, az utánzatot viselő részvevők pedig 74%-a csalt. A csalás minden kísérletben alap, viszont ekkora különbség mutatkozott a gagyit viselők esetében. A tisztességtelen holmi tisztességtelen magatartással is párosult.

A több oldalról elvégzett vizsgálat arra figyelmeztet, hogy legyünk óvatosak, ha akár mi, akár valamelyik barátunk hamisított terméket kezd el viselni, mert nincs messze a tisztességtelen viselkedés következő lépése.

7.  Felbosszantva elégtételt szolgáltatunk

Ha valamilyen inzultus ér minket, valaki felbosszant, akkor elégtételt követelünk. Legtöbbször úgy egyenlítjük a számlát, hogy csalunk.

Adva van két csoport, akikkel elvégeztetnek egy feladatot és az érte járó díj 5 dollár. A kísérletvezető mindenkinek 9 dollárt ad (nem 5-öt) és arra kíváncsi, hogy vajon ki tartja meg a visszajárót. Az a különbség az említett két csoport között, hogy a kísérletvezető egyiknél kedves és türelmes, a másiknál idegesítő (pl.: mobilozik beszélgetés közben stb.). A kedves csoportban az emberek fele visszaadja, míg a bosszantásos csoportban csak 12% adja vissza. Szóval ne bosszantsunk fel másokat, mert valamilyen módon megkárosíthatnak. 🙂

8. A kreatívabb emberek többet csalnak

A kreativitás fokozódásával emelkedik a tisztességtelenség szintje is.

A kreativitás az új megközelítésmódok és megoldások felé vezető ajtók kinyitásával javítja a problémamegoldó képességet.

Tehát a kreativitás segítségével látjuk meg az új megoldásokat a problémákra, viszont ez a szemléletmód ugyanúgy a szabályok rugalmas értelmezését is maga után vonja. Vagyis az infók öncélú értelmezését is lehetővé teszi.

Képzeld el, hogy a tanulmányok szerint az erkölcsi rugalmasság-skála tetején a grafikusok és a szövegírók vannak, az alján pedig a könyvelők. Szóval ha a munkaköri leírásunkban szerepel a kreativitás szó, nagyobb valószínűséggel hangzik el a szánkból, hogy “Vágjunk bele!”.

9. A csalás fertőz

Ha tudjuk, hogy mások csalnak, hamarabb fogunk mi is csalni, hiszen valamelyest felmentjük magunkat a bűn alól. “Ha ők megtehették, akkor mi is”. Persze ez nem egyből következik be.

Látjuk, hogy a kollégák tollakat visznek haza állandóan. Rosszaljuk, de már elültetődik a mag a mi fejünkben is. Majd másokat is látunk tollakat hazavinni. Ilyenkor már a mi erkölcsi nadrágszíjunk is lazul, végül is ha ez a viselkedés itt “elfogadott”, akkor nem gáz. A következő tollas rajtakapás után pedig mi magunk is elrakunk véletlenül egyet. Így kezdődik a fertőzés.

betortablakelve_365letszikra

Ehhez kapcsolódik a betört ablak elve is, amely George Kelling és James Wilson ’82-es cikkéből ered.

Ha a város lezüllött területein az ott lakók meglátnak egy régi épületet néhány betört ablakkal, akkor ott a kísértés, hogy még többet törjenek be és elindul a vandalizmus. Az elv alapján addig kellene megoldani a problémát, amíg az kicsi. Vagyis azonnal meg kell javítani az ablakokat és ezzel elérhető a több potenciális elkövető magatartásának mérséklése és csökkenthető a bűncselekmények száma is.

Tehát nem szabad hagyni, hogy eluralkodjanak a rossz minták, mert a példa fertőző. Ám ugyanúgy a jó példák is hatványozódnak.

10. Az erkölcsi emlékeztetők

Vannak módszerek, amelyekkel elejét lehet venni a nagyobb mértékű csalásnak. Ilyenek például az eskük. Ha vizsga előtt megkérik a diákokat, hogy mondják el, nem csalnak a vizsgán, akkor a kutatások szerint nagy mértékben csökken a csalások száma. Ugyanez vonatkozik az írásbeli emlékeztetőkre is. Ha aláíratják a diákokkal a dolgozatot a lap tetején (nem utólag, hanem előre), és az aláírás arra vonatkozik, hogy becsületes lesz, akkor ez az erkölcsi figyelmeztető ráirányítja a figyelmünket a közös etikai szabályra és a saját tisztességünkbe vetett hitünkre. Néha ennyi is elég.

Szóval érdekes fajzat vagyunk mi emberek.

Egyrészt előnyt akarunk kovácsolni a csalásból (gazdasági motiváció), másrészt remek és becsületes embernek szeretnénk látni magunkat (pszichológiai motiváció), vagyis azt szeretnénk, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.

És végül is képesek vagyunk rá. A lényeg, hogy csak kicsit csaljunk, így haszonra is szert tehetünk, és nem sérül az önmagunkról gondolt pozitív kép sem. Vannak erők, amelyek nagyobb hatással vannak erre a folyamatra (kimerülés, pénztől való eltávolodás, mások példái stb.), és vannak, amelyek kevésbé (pl. a lebukás valószínűsége), ám a lényeg, hogy legyünk résen, nehogy átessünk a ló másik oldalára.

Te lefülelted már magad csalás közben?

Leadfotó: boysguidebooks.blogspot.hu
Gif: giphy.com, popsugar.com

[sgmb id=”2″]


HA TE IS A DOBOZON KÍVÜL SZEMLÉLED A VILÁGOT, KÖVESD A SZIKRÁKAT! IRATKOZZ FEL A SZIKRAMAILRE VALAMINT CSATLAKOZZ A FACEBOOK ÉS AZ INSTAGRAM OLDALUNKHOZ!

Ezeket olvastad már?