A 365letszikrán már bemutattunk Nektek dizájnereket, tehetséges fotóst, tervezőt, de valahogy a zene eddig kimaradt. Pedig ha már dobozon kívüliségről beszélünk és kreativitásról gondolkodunk, akkor a zenének is helye van. Inspirál akkor is, ha csak hallgatjuk és inspirál ha benne vagyunk. A jazz-nek mindig is volt helye a magyar zenei életben, ráadásul évről évre egyre több tehetséges fiatal választja ezt az irányvonalat. Ludányi Tamással a Ludányi Tamás Quartet alapítójával beszélgettem zenéről, sikerről és lehetőségekről.
A jazz nem egy könnyű műfaj, mégis emellett tetted le a voksodat. Hogyan kezdődött?
Szüleim zenetanárok, így már 8 évesen elkezdtem hangszeren játszani, természetesen a furulya volt az első. Aztán később a klarinétot választottam, hiszen édesapám is ezen a hangszeren játszik, így ez nem volt nagy kérdés. A klasszikus klarinét tudásom megszerzésében rengeteget köszönhetek neki. Természetesen a zeneművészetire is klasszikus klarinét szakra jelentkeztem elsősorban, de akkor már volt egy másik irányvonal az életemben, méghozzá a jazz.
A jazz-el már tizenéves koromban találkoztam egy táborban. Azonnal beleszerettem, alt szaxofonnal kezdtem, Mente Vilmosnál. Később, a középiskolai évek alatt kértem a szüleimet, hogy hadd foglalkozzak még komolyabban a szaxofonnal és ezzel az irányvonallal. Kollmann Gáborhoz jártam különórákra és igen, klasszikus klarinétra nem vettek fel, de a szaxofonnal a jazz tanszak sikerült. Ekkor már egyértelmű volt, hogy ezen az úton szeretnék továbbmenni.
2010-ben kezdtem az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Borbély Mihály és Elek István szaxofontanároknál. A 3 alapév alatt Graz-ban is tanultam, a mesterképzést pedig egyéni tanrenddel végeztem Nürnbergben és Budapesten párhuzamosan. 2015-ben diplomáztam, azóta a zenélés mellett tanítok is.
A zenekaroddal, a Ludányi Tamás Quartettel már díjakat is nyertetek és ha jól tudom, elég komoly felkéréseitek vannak.
A Quartettel, amelyben Tálas Áron zongorázik, Bögöthy Ádám bőgőzik, Czirják Tamás dobol, februárban nyertük meg a Jazz Showcase rendezvényt. Ez egy tehetségkutató, amelyet minden évben a MÜPA szervez. Itt nem csak hatalmas közönség előtt léphetünk fel, hanem igen komoly zsűri előtt mutathatjuk be tudásunkat. Az, hogy ezt megnyertük, komoly szakmai siker az életünkben. Nyárra már elég sok felkérésünk van, ráadásul nem csak Magyarországon, hanem Németországba és talán Erdélybe is el tudunk menni.
A Quartett mellett a Syrius Legacy és a Budapest Jazz Orchestra tagja is vagyok. Ezek a nagyobb zenekarok, amelyekben folyamatosan játszom, emellett kisebb formációkban is előfordulok. Lényegében minden hétvégén van fellépésem és már azt is tudom, hogy novemberben Londonban koncertezünk. További videók itt és itt.
Említetted, hogy tanítasz is. Hogyan fér ennyi elfoglaltság az életedbe?
Most nekem a zene áll az első helyen. Vannak napok, amikor valóban délutánonként tanítok, 8-15 év közötti fiatalokat. A tanítás nem csak egy biztosabb megélhetést jelent számomra, hanem
fontosnak tartom, hogy azt a tudást, amelyet én kaptam, tovább tudjam adni. Bízom benne, hogy idővel lesz utódom is a pályán.
Délelőttönként gyakorlok, improvizálok készülök a fellépésekre. Esténként pedig a formációkkal vannak próbák, hol intenzívebb, hol kevésbé intenzívebb időszakok váltják egymást. Sokat kell utaznom, mert Budapesten próbálok általában, azonban Tatabányán tanítok. Néha ez az, ami igazán sok energiát vesz el tőlem.
Hogyan inspirálódsz?
A zene felszabadít, kitölti az életemet. Alig van olyan nap, hogy ne vennék hangszert a kezembe. Nagyon szeretem a közös próbáinkat, de amikor egyedül gyakorlok, az is fantasztikus tud lenni. Olykor már a skálázás is feldob, ez után azonban improvizálni szoktam. Vannak kész zenei alapok és azok segítségével gyakorlok, így sokszor egészen új dallamok születnek. Nagy példaképeim John Coltrane és Kenny Garrett, mindketten feketék, mindketten amerikaiak és szaxofonon játszanak. Utóbbi még él, zenéjük nagyon nagy hatással van rám.
Szerinted érteni kell a jazz-hez, hogy valakiből jó hallgatóság legyen?
Sokan azt gondolják, hogy igen. Szerintem azonban csak hallgatni kell és hagyni, hogy kiváltson belőled valamilyen hatást. Nem feltétlenül kell tudni, hogy ott, akkor az a hangsor, dallam miért úgy épül fel. Ha tetszik, akkor úgyis magával ragad függetlenül attól, hogy érted a hátterét vagy sem. Érdemes a könnyedebbekkel kezdeni, és szépen lassan haladni előre. Kezdetnek én a nagy klasszikust, a sokak által ismert Miles Davis-t ajánlanám.
Tervek a jövőre?
Vannak természetesen. A közeljövőben a saját zenekaromat, a Quartettet szeretném fellendíteni. Emellett a Syrius Legacyval tavasszal lesz lemezünk és én külföldi turnéban is gondolkodom. Nekem az a legfontosabb, hogy játszhassak!
Ha téged is inspirál a zene, akkor nagyszerű segítség az alapok összegzéséhez és a zeneelmélet összefoglalásához a „Zene lépésről lépésre – a kottaolvasástól a zeneszerzésig” című könyv. Bár a címben az szerepel, hogy gyermekeinknek tudunk segíteni ezzel a könyvvel, ez cseppet se tévesszen meg. Tényleg klassz összefoglaló jól érthető magyarázatokkal, kicsit sem gyermeki nyelven.
Leadfotó: fidelio.hu
[sgmb id=”2″]
HA TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY, TE IS A DOBOZON KÍVÜL SZEMLÉLED A VILÁGOT, CSATLAKOZZ A FACEBOOK VAGY AZ INSTAGRAM OLDALHOZ VAGY IRATKOZZ FEL AZ ÖTLETSZIKRÁKRA!