Miért fontos a kritikus gondolkodás? Hogy ne csak szubjektív benyomások által hozz döntéseket és kevésbé legyél megvezethető a 21. századba ömlő válogatatlan információ által.
Vekerdy Tamás is megmondta, hogy a 21. században a kreativitás és a kritikus gondolkodás a két legfontosabb készség, amire szükségünk lehet. Nem árt tehát fejleszteni. Még szerencse, hogy megvannak rá a megfelelő módszerek. 😉
Amit mindenképpen érdemes szem előtt tartanod, hogy érvekkel támaszd alá a mondanivalódat, ne általánosíts, ne ítélkezz, ne keverd össze a szubjektív véleményed az objektív tényekkel, több nézőpontból is járd körbe a gondolatodat és tanulj meg kérdezni valamint megkérdőjelezni dolgokat!
Milyen lépések vezetnek tehát a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez?
1.Légy kíváncsi!
Nem győzöm idézni a szakértőket, tudósokat, történelmi zseniket, aki mind a kíváncsiság erejét emelik ki. Nagyon fontos, hogy nyitott szemmel járj, és hogy mindig légy nyitott az új lehetőségekre. Miközben szívod magadba az új információkat és a tudást, ne feledd el az állításokat megkérdőjelezni. Alakítsd ki a saját véleményed is a témában.
2. Összpontosíts!
Ha valamin dolgozol vagy tanulsz, igyekezz minden mást kizárni. A figyelem összpontosítása egyre fontosabb abban a korban, ahol rengeteg zaj próbálja elvonni ezt az értékes erőforrásodat. Érdemes levenni a telefonodról az értesítéseket és a feladataid végzése közben nem ellenőrizni a közösségi életed vagy az e-mailjeidet. Akár még a hívásaidat is korlátozhatod. Vedd vissza a kontrollt az időd és a figyelmed felett! Különféle figyelemösszpontosítási feladatokkal megfelelően edzheted ez a területet. Erről szól a mindfulness is, hiszen a stressz a figyelem fegyelemzavara. Csak néhány példa: 5 percig figyeld a téged körülvevő hangokat. Semmi másra ne figyelj, csak a hangokra (szél, autók, beszélgetés stb), na hagyd elkalandozni a figyelmed. Ahogy ez megtörténne, tereld vissza a légzésedre és ismét figyelj a hangokra. De ugyanezt megteheted egy étkezés alkalmával is, ha az ízekre figyelsz (textúra, színek, ízélmény stb.).
3. Készíts jegyzeteket!
A mikroteendők vagy hirtelen felbukkanó ötletek el tudják venni a fókuszodat. Itt lép életbe a 2 perces szabály, amely azt mondja ki, hogy amit 2 perc alatt meg tudsz tenni, azonnal tedd meg,a mit nem, azt delegáld, iktasd be később, jegyezd fel vagy törölj. Az ötletek feljegyzése segíti, hogy ismét kiürítsd az „eszed tokját” és vissza tudd terelni a fókuszt az adott feladatra, illetve később nagy hasznát veheted annak a bizonyos ötletnek. Legyen nálad notesz, vagy használd valamilyen applikációt. Én simán a telefonom jegyzet részét és az emlékeztető lista funkcióját, valamint a Google Keep-et használom erre a célra. Tökéletesen beváltak.
4. Elemezz!
A megkérdőjelezés egy nagyon fontos funkció a kritikus gondolkodás elsajátítása során. Mindig kérdezd meg magadtól, hogy MIÉRT? Miért akarom pont ezt az idézetet kiemelni? Miért arra az íróra hivatkozom? Miért ezt a szakértőt tartom a témában megfelelőnek? Miért akarom azon a helyen tartani valójában a rendezvényt? És így tovább. Elemezz, ne csak jellemezz!
5. Különféle nézőpontok átgondolása!
Ha eszedbe jut valami, akkor nyugodtan használd az „És még?” vagy a „Milyen más út van?” kérdéseket. Láss minél több variációt és minél több szemszöget, hogy láthass egy nagyobb összképet, ezáltal a legmegfelelőbb úton tudj elindulni. Nagyon szuper erre akár Edward de Bono-nak a hat kalap módszere, amelynek lényege, hogy szimbolikus kalapokat viselve több szempontból is megvizsgáljuk az adott problémát (pl.: ha sárga kalap van rajtam, akkor a pozitív oldalra fókuszálok, ha a fekete, akkor a negatívakra stb.). Vizsgáld meg tehát a témát több lehetséges nézőpontból.
És ami még fontos, hogy a véleményedet objektív tényekkel is támaszd alá. Ne gondold azt, hogy amit állítasz, az abszolút igazság, mert több igazság létezhet, főleg, ha szubjektív véleményekről van szó. Tudd megkülönböztetni a szubjektív magánvéleményt az objektív dolgoktól.
6. Ötletelj!
Kerüld el a csőlátást, vagyis a legelső jónak tűnő gondolat mentén való elindulást. Ötletelj és találj ki alternatívákat is. Minél nagyobb a merítés, annál több a lehetőség, és annál jobb megoldást halászhatsz ki az ötlettengerből. Szuper módszer erre a mindmap elnevezésű kreatív problémamegoldó módszer, amely mindkét agyféltekédet bevonja az ötletelésbe. Ezzel kapcsolatban itt és itt találsz cikket, vagy IG TV videót is.
7. Ne hagyd abba a kérdezést!
A jó kérdések a felszín alá látnak, és a legjobb válaszok általában a jó kérdésekből fakadnak. Igyekezz őket átgondoltan feltenni.
