Mit csináljuk, ha kreatívabbak akarunk lenni? 5 izgalmas TED-előadás válaszol!

Szerző: Szlafkai Éva
Mit csináljuk, ha kreatívabbak akarunk lenni? 5 izgalmas TED-előadás válaszol!

Hogyan szolgálja a kreativitásunkat, ha unatkozunk egy kicsit, haszontalan dolgokkal töltjük az időt, hallgatunk az ösztöneinkre, kikapcsoljuk a mentális szundi gombot vagy együtt ötletelünk a gyerekünkkel? Az alábbi inspiráló TED-előadásokból kiderül.

Ne nyomkodjuk állandóan a mentális szundi gombot!

Mindannyian kutatunk olyan ügyes módszerek után, amelyek segítségével új ötletekkel állhatunk elő, ám ha ez megvan, és a kreatív folyamat harmadik állomásaként beköszönt az AHA-pillanat, ott toporgunk és feladjuk a 4. állomás után, mert nem lépünk a megvalósítás irányában semmit. Ezzel mi magunk nyírjuk ki az ötleteinket, mielőtt megvalósítottuk volna.

Mel Robbins előadása arról szól, hogy ahhoz, hogy kiaknázhassuk a kreativitásunkat és klassz ötleteink legyenek, ideje legyőznünk a természeteses ellenállásunkat.

„Tele vagyunk ötletekkel, amelyek megváltoztatnák az életünket, megváltoztatnák a világot, és azt is, ahogy érzünk – mondja. – És mihez kezdünk velük? Semmihez.”

Mel Robbins író, life coach és műsorvezető

Mel Robins TED-előadásában kifejti, hogy a „belső szundi gomb” a hibás. „Kiváló ötleteink támadnak… pattognak, mint a pingponglabdák, de mit teszünk mindig, amikor megszületnek? Megnyomjuk a szundi gombot!” Tehát nem az ötleteinkkel van gond, hanem azzal, hogy nem teszünk velük semmit, hagyjuk porosodni az ötletfiókban vagy egyenesen megy a kukába, mert az értékelés kritikus 4. állomásánál lebeszéljük magunkat.

Hogy miért nem lendülünk akcióba, és kezdjük el megvalósítani az ötleteinket? Mert várunk a megfelelő hangulatra. Ám ez az, ami illúzió – mutat rá Robbins. „Van valami, amiről tudnunk kell – hangsúlyozza.– Soha nem lesz kedvünk hozzá. Soha. Senki nem lesz ott velünk, és nem fog motiválni, és soha nem leszünk olyan hangulatban.”

Ha azt akarjuk tehát, hogy valami megtörténjen, akkor hagyjuk abba a gondolkodást és ideje cselekedni. Bármilyen apró lépés már cselekvésnek számít, ha pedig leírjuk a folyamatot, már akciótervet is kovácsoltunk, szinte megágyaztunk a megvalósításnak. Nekünk kell megtenni az első lépést, mert senki más nem teszi meg helyettünk.

Az egyik kedvenc mondatom ezzel kapcsolatban, amit magamnak is sokszor fel szoktam tenni: Ki, ha nem én, és mikor, ha nem most?

Szikra online kurzusok

Kreatív fókuszú önfejlesztő online kurzusok. Rendhagyó módszerek, izgalmas témák, egyedi önismereti és fejlesztési technikák! Cégeknek is. Kíváncsi vagy?

szikrakurzusok.hu

Alkossunk haszontalan tárgyakat!

Ha a rutin gondolkodás jól ismert útvonalát járjuk, vagyis, kiszámítható és kevésbé eredeti gondolataink születnek. Ezért néha jót tesz, ha kicsit másképp csináljuk a dolgokat. Erre bíztat Simone Giertz is, aki szokatlan eszközöket készít.

Találmányai ritkán válnak sikeressé, de nem is a produktum a lényeg, hanem a megalkotásuk folyamata. Legyen szó akár egy sisakról, amely megmossa a fogunkat, vagy egy gépről, amely egy pohár vizet szolgál fel, a lényeg az, hogy szabadjára engedjük a képzeletünket, és megnézzük, mindez hová vezet.

„A haszontalan tárgyak alkotásának igazi szépsége abban áll, hogy e cselekedet által tulajdonképpen elismerjük, sohasem tudhatjuk, mi a legjobb válasz. Ez a fajta tevékenység elnémítja a fejünkben a hangot, amely azt mondja, pontosan tudjuk, hogyan működik a világ.

Simone Giertz

És senki sem tudhatja, végül mi kerekedik ki az ötletből, mint ahogy sok olyan ötletnél, amelyek megalkotásában a véletlen is óriási szerephez jutott.

Felnőttként is tanul­junk a gyerekektől!

Tudjuk, hogy a gyerekek képzelete határtalan és a Nasa kreativitás tesztjéből azt is, hogy gyerekkorban 98%-os a kreativitás szint. Miért nem húzunk hasznot ebből, és kérjük meg őket arra, hogy segítsenek a kreatív folyamatainkban? Adora Svitak író és blogger az alábbi TED-előadásában hoz is erre egy példát.

„A tacomai Üvegmúzeumban van egy program Gyerekek Terveznek címmel. Ennek keretében a gyerekek lerajzolják saját ötleteiket – meséli. – Az ott élő művészek elmondásuk szerint a legjobb ötleteiket e program révén nyerték, mivel a gyerekek nem gondolnak a korlátokra, arra, […], hogy nehéz az üvegből bizonyos formákat nyerni. […] Az üveg szóról talán a színes Chihuly üvegre gondol az ember, vagy az olasz vázákra, a gyerekek azonban ösztönözték a művészeket […], és elvezették őket a tö­rött szívű kígyókhoz és a Szalonnafiúhoz.”

Miért nem gyakoribb az ilyesfajta ötlet­ csere? Azért, mert a felnőttek alábecsülik
a gyerekek képességeit, pedig manapság nem furcsa, ha a tizenéves gyerek tanítja szüleit a digitális eszközök használatára és mondjuk simán leprogramoz egy játékot. Szóval ne essünk ebbe a hibába: ta­láljunk rá módot, hogy felhasználjuk a gye­rekek ötleteit, tanuljunk egymástól, illetve találjuk meg saját magunkban is a gyermeket a játék segítségével.

Ne agyaljuk túl a dolgokat – hagyjuk, hogy az ösztöneink irányítsanak!

Amikor friss ötletekkel kellene előállni, gyakran jobb nem túlgondolni a dolgokat. Sőt, egyáltalán nem gondolkodni– mondja Jay Silver, az Intel Labs maker- mozgalmat kutató tudósa.

Silver a „Törj fel egy banánt, készíts billentyűzetet!” című előadásában mesél egy tinédzserekkel töltött közös táborozásáról. Egy folyóhoz mentek, az erdőbe, azzal a céllal, hogy csak úgy random rakjanak össze dolgokat, készítsenek bármit, kombináljanak bármit bármivel, amit a természetben találnak. Nem kell, hogy célja legyen, a lényeg, hogy álljunk neki és majd az ösztöneink vezetnek. Nem sokkal később érdekes és összetett műalkotások születtek.

Az egyik résztvevőt megkérdezték, hogyan helyezett el botokat úgy egy fán, hogy ne essenek le. A fiú azt válaszolta: „Nem tudom, de meg tudom mutatni.” Ez a mondat felnyitotta Silver szemét.

„A kezei tudták, és az intuíciója tudta” – mutat rá Silver. És a fiatal srác ezáltal képes volt valami olyat alkotni, amivel meghaladta a saját korlátait, mert „néha éppen az áll az útjában annak, ami létrejöhetne, amit tudunk.”

Később Silver tesztelte is ezt a megközelítést a saját fián. Nem hagyományos, hanem kaktusz alakú építőkockákat adott neki, de nem mutatta meg, hogyan kell azokat használni. A kicsi pedig úgy gondolta, „hát jó, akkor elszórakozom velük… Rövid időn belül rájött, hogyan tud lövöldözni és katapultálni a kockákkal.”

A tanulság? Ha nem tervezzük meg túlságosan, vagy nem értünk túl sokat abból, amit csinálunk, az eredmény bámulatos lehet. Persze nem arról van szó, hogy dilettáns módjára működjünk a világban, pusztán arról, hogy néha a kevesebb tudás és több ösztön (vagy kevesebb ész, több szív) érdekesebb útra vihetik az ötleteink megvalósítását.

Unatkozz egy kicsit a jobb ötletekért!

Ne hajtsuk állandóan az ötleteket, tudjunk pihenni és elengedni is. Például menjünk el sétálni, fussunk egy jót, merüljünk el egy kád vízben, vezessünk céltalanul, vagy tartsunk egy rövid digitális detoxot. Kapcsoljuk ki egy kicsit a telefonunkat, és meglátjuk, a kreativitásunk újra szárnyalni fog.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy valamilyen rutinfeladat, például vezetés, mosogatás, vasalás, vagy futás közben támadt egy jó ötletünk.

Manoush Zomorodi podcastelőadó „Hogyan vezet az unalom a legjobb ötleteinkhez?” című előadása szerint ennek az az oka, hogy miközben a testünk robotpilóta üzemmódban működik, az agyunk új idegi kapcsolódásokat alkot. Én azt szoktam mondani, hogy amíg agyunk logikus fele cukorkát kap egy automatikusan végezhető tevékenységgel, addig a kreativitásért felelős jobb agyfélteke szabadon szárnyal. Bizonyára ismered azt az érzést, amikor csak bámulsz az ablakon mondjuk vezetés közben és hirtelen a semmiből megjelenik egy isteni szikra. Hello, ez az inkubáció eredménye.

Sajnos a digitális technikából eredő folyamatos figyelemelterelés miatt egyre kevesebbet töltünk ebben a természetes üzemmódban, így kevesebb ötletünk is születik. Zomorodi azon gondolkodott, „mi történne, ha megszakítanánk ezt az ördögi kört”. Megkérte a hallgatóit, hogy töltsenek kevesebb időt az okostelefonjukkal, és meséljék el, mit tapasztaltak. „Azonnal észrevehető volt, hogy a kreativitás „beütött”. Erről mesél az előadásában.

Egyszerű elképzelés, de bizonyítható: ha félretesszük a telefonunkat, máris több ötletünk születik. Zomorodi szerint ha kreatívabbak akarunk lenni, „tartsunk szünetet, bámuljunk ki az ablakon, és legyünk vele tisztában, hogy a semmittevés előhozza a legtermelékenyebb és legkreatívabb énünket”.

Inspirálódj te is TED-előadásokból!

A fenti TED-előadásokra az alábbi kötetekben bukkantam, amelyek egy különleges díszdobozban kaptak helyet (Kreativitás, Innováció és Vezetés), amelyben egy gondolatébresztő, önismeretet mélyítő gyakorlataival a hozzájuk kapcsolódó Motivációs napló is helyet kapott. Az inspiráló idézetek, frappáns grafikák és interaktív gyakorlatok amellett, hogy cselekvésre ösztönöznek, elősegítik készségeink fejlesztését, alkotóerőnk kiteljesedését, gondolkodásmódunk meghaladását, hogy maximálisan kihasználhassuk a bennünk rejlő határtalan lehetőségeket.

Lead: Gratisography

Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.

Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból.  evaszlafkai.hu

Ezeket olvastad már?