Az egyik leggyakoribb manipulációs gesztusunk a hamis mosoly villantása, amit szinte már ösztönösen, egyfajta alamizsnaként dobunk embertársaink felé, hogy „örüljenek maguknak”. Higgyék azt, hogy együtt érzünk velük és érdekel az, amit mondanak, vagy egyszerűen csak ezzel akarjuk elérni, hogy hagyjanak már végre békén minket.
A következőkben megmutatom neked hogyan ismerd fel az igazi, a hamis és a rejtett mosolyt valamint örömöt.
A mosollyal kapcsolatos legnagyobb tévhit az, hogy
az emberek azt hiszik, hogy a mosolyért a szánk körüli izmok a felelősek. Ha megkérdezed az átlagembert, hogy miből ismeri fel a mosolyt, akkor határozott választ fog adni. Azt fogja válaszolni, hogy a száj mosolyra húzásából, vagyis felfelé kanyarításából. Ezzel tökéletesen leírva a hamis mosolyt.
A szánk körüli izmok csak másodhegedűsök a mosoly kialakításában.
A mosolyért valójában a szem és az arc oldalsó izmai a felelősek, amit a hamis mosoly egyáltalán nem mozgat meg.
Az emberek nem tudják, hogy milyen arcot vágnak
Paul Ekman, Darwin kutatásaira támaszkodva azt szerette volna megtudni, hogy lehetséges-e tudatosan érzelmeket generálni azzal, ha az adott érzelemre jellemző mimikát és gesztusokat erőltetünk az arcunkra vagy a testünkre.
A tesztalanyoktól azt kérte, hogy vágjanak dühös, boldog, undorodó, szomorú és hasonló arckifejezéseket. A kísérlet kezdetben kudarcba fulladt, mert semmilyen változás nem következett be az elméjükben és a testükben. Ekman sokat gondolkodott, hogy mi lehetett a hiba, mire rájött. Az emberek tudatosan képtelenek tényleges érzelmeket erőltetni az arcukra, mert nem tudják, hogy egy-egy ilyen érzelemkitörésnél tudat alatt milyen arcot is vágnak.
Erre a mosoly volt a legszembeötlőbb példa.
Amikor Ekman arra kérte a résztvevőket, hogy mosolyogjanak, akkor mindegyikük mosolyra húzta a száját és ennyi.
Amikor azonban Ekman megnevettette őket, akkor teljesen mást látott. A száj mosolyra húzása mellett megemelkedett az orcájuk, enyhén elpirultak, a szemük összeszűkült, a sarkukban szarkalábak jelentek meg, valamint a szem alatti kis táskák is megduzzadtak. Ez egy igazi mosoly!
Ekman ekkor jött rá, hogy az embereknek segíteni kell, hogy olyan arcot tudjanak vágni tudatosan, amit tudattalanul a másodperc tört része alatt is képesek kialakítani. Instrukcióba adta a tesztalanyoknak a legapróbb részletekig, hogy milyen arcot vágjanak (dühös, szomorú stb.). Ekkor azonnal megindultak az alanyok szervezetében a fiziológiai elváltozások az érzelmeknek megfelelően.
Vagyis Ekman bebizonyította, hogy képesek vagyunk tudatosan gondolatokat és érzelmeket generálni azzal, ha az arcunkra vagy a testünkre erőltetjük az egyes érzelmek jeleit.
Bizonyára rengeteg tudományos lapban olvashattál és számtalan önértékeléssel foglalkozó tanácsadó szájából hallhattál a mosolygás pozitív hatásairól. Például ilyet, ha mosolyt erőltetsz az arcodra, akkor azonnal megindul a szervezetedben az endorfin és a dopamin (boldogsághormon) termelése, és ennek hatására boldog leszel. Ez az állítás nem igaz!
Azzal, hogy mosolyt erőltetsz magadra, nem érsz el semmit!
Csak az igazi mosollyal vagy képes boldogsághormon felszabadulást elérni
Ekman és mások azt tapasztalták, hogy az instrukciók segítségével minden ember képes arra, hogy tudatosan bizonyos érzelmeket erőltessenek az arcukra. Például dühöt, meglepetést, félelmet, undort, szomorúságot, koncentrációt, nemtetszést, azonban igazi mosolyt nem.
Akármennyire is kérte néhány embertől, hogy húzza még jobban mosolyra a száját, hogy ezzel aktiválja a szem körüli izmokat, nem voltak képesek rá. Még arra is megkérte őket, hogy ceruzát vagy tollat vegyenek a szájukba, és amennyire csak tudják, húzzák szét a szájukat. Ám így sem aktiválódtak az arc izmai.
Ezt a kísérletet azóta többször megismételték, de nagy általánosságban elmondható, hogy csak minden harmadik ember képes arra, hogy tudatosan aktiválja a „mosolygó” izmait.
Tehát az önértékelési tanácsadók kedvenc témája, miszerint kanyarítsd felfelé a szádat és akkor boldogabb leszel, nem állja meg a helyét a valóságban.
Hamis kontra őszinte mosoly
Míg a hamis mosoly csak a száj mosolyra húzásából áll (bal oldali kép), addig az őszinte mosolynál más történik (jobb oldali kép). Szélesebben kifeszül a száj, megemelkedik és enyhén elpirul az orca, az alsó szemhéj megemelkedik, a szem alatti táskák megduzzadnak, a szem összeszűkül, csillog és megjelennek a szarkalábak.
Te vajon képes vagy tudatosan őszinte mosolyt erőltetni az arcodra?
Próbáld ki! Állj a tükör elé és amennyire csak lehet próbáld meg szétfeszíteni a szádat! Onnan fogod tudni, hogy sikerült aktivizálnod az orcád izmait, ha elkezdenek fájni! (ahogy egy rendes nevetés után szokott).
Így szúrd ki a rejtett mosolyt és a kárörvendőt
Az alábbi képen a Five Finger Death Punch nevű amerikai rock zenekar énekesét látod, aki a számok stílusához illően dühöt és agressziót akar közvetíteni az összeszorított, lefelé kanyarított szájával. Azonban ha jobban megnézed a szemét, akkor az elárulja a valós érzelmeket. Láthatod, hogy csillog, összeszűkül és a szem alatti kis táskák is duzzadtak, tehát valójában boldog, büszke és elérzékenyült látva, hogy mennyien látogatják a koncertjüket és mennyien éneklik vele a dalszövegeket.
Ha még mindig nem látod a boldog büszkeséget, akkor a tenyereddel takard el a száját és úgy nézd meg a szemét!
Ha valaki át akar verni és valójában örül a kínodnak, akkor ugyanezt teszi! A szájával, a hangjával, a testtartásával próbál megtéveszteni, de a valódi érzelmeit nem tudja elrejteni és a szemei „mosolyogni” fognak.
A testbeszéd tudományának első szabálya, hogy ha a kimondott szavak és a testbeszéd ellentmondanak egymásnak, akkor mindig a testbeszédnek kell hinned! A második szabály pedig, hogy a szemeid árulnak el rólad a legtöbbet, és még a mosoly megítélésénél is sokkal mérvadóbbak, mint maga a száj.
Kugler Ádám cikke | innerside.hu
Leadfotó: 7-themes.com
[sgmb id=”2″]