Azon a reggelen, amikor kipattant az agyamból a kihívás ötlete, egyből éreztem, hogy ez nem egy olyanfajta kihívás, amiben azt kell bizonyítani, hogy képes vagyok rá, hanem egy önismereti utazás, amiben azt tanítom meg újra magamnak, hogy a nőiességet nem lehet feladni csak azért, mert túl sok hárul ránk. Kovács Nóra, vendégszerzőnk klassz kihívása, amelyhez bátran csatlakozhatsz!
Nagyon nadrágos vagyok…
Imádom a nadrágot. Mert formába önt, mert rám simul, mert kényelmes, mert praktikus, mert olyan, mintha egy lenne velem. A teljesen egyszerű farmertől kezdve, a szürke és a fekete majd ötven változata lapul a szekrényemben. Van már strassz kövekkel kihímzett dizájner darabom, amit óriási becsben tartok. Van olyan, amit a laza napokon előkapok, egyszerűen magamra rántom, és már megy is tovább a nap.
Szinte a mindennapi rutin része, hogy reggel kinyitom a szekrényem ajtaját, és gondolkodás nélkül kiveszem azt, amit aznap a legközelebb érzek magamhoz. És már készen is van az aznapi outfit.
Bevallom, eszembe sem jutna egy szoknya vagy egy ruha választása. Ezekre csak különleges alkalmakkor kerül sor, mint egy jelentősebb esemény, egy születésnap, vagy egy randi.
Így novemberben, amikor még nem olyan zord az idő (mert nyáron amúgy túl könnyű lenne), úgy döntöttem, hogy eljött a #NoJeansChallenge időszaka.
#NoJeansChallenge – 1 hónapig semmi farmer
Egy hónapot arra szánok, hogy a nadrágot száműzöm az életemből, és helyette szoknyát, ruhát öltök. Meglátjuk, milyen élményekkel gazdagodom, hogyan élem meg azt, hogy egy nőies darabban kell naphosszat lennem… Miként alakulnak az érzéseim magammal kapcsolatban, és milyen visszajelzések érkeznek nekem, rólam?
Mindennek van háttértörténete is.
Sokszor és sok helyen előjött az életemben a nőiesség kérdése, hogyan élem meg én, a mindennapokban. Hogyan tudok vérbeli nő maradni akkor is, ha gyereket nevelek, ha saját vállalkozást viszek, ha határidőknek kell megfelelnem, és amúgy tiszta rohanás az egész életem.
Könnyű megfeledkezni a finomságról, a lágyságról, az érzékiségről, miközben erősnek, tudatosnak és praktikusnak kell lenni. De most visszacsalogatom a bennem lévő NŐ-t!
És éppen ez a lényeg! Hogy összeegyeztethető! Nem kívülről ránk aggatott elvárásokkal, hanem belülről fakadó igényként. Nálam ez most ért meg. Láttam és érzékeltem, hogy a nagybetűs NŐ kezd távolodni belőlem, így meg szerettem volna csípni és visszacsalogatni, hogy újra egy lehessek vele. Hogy a zsigeremig újra belém ivódjon.
Ez alatt az 1 hónap alatt azt tanítom meg újra magamnak, hogy a nőiességet nem lehet feladni csak azért, mert túl sok hárul ránk. Lehet, hogy lassabban szedem a lábaimat az utcán, lehet, hogy egy pót cipő és egy plusz harisnya is lapul majd a táskámba, de tudom, hogy sokkal többet kapok majd ettől, mint gondolnám.
Persze rengeteg kérdés felmerül, de mindezekről majd később számolok be. Szóval 1 hónap múlva ugyanitt a konklúzióval! 😉
Ha van kedved, Te is tarts velem! Kövess az Instagrammon, ahol mindig beszámolok a napi outfitekről, és oszd meg Te is a sajátodat #NoJeansChallenge hasteggel!
[sgmb id=”2″]
