Hogyan hódítsuk meg a világot egy jó sztorival, avagy a storytelling 12 aranyszabálya

Szerző: Szlafkai Éva

A történetmesélés világhírű szakértője elárulja a titkot, hogyan kell igazán hatásosan mesélni. Hatásosan mesélni azért, hogy tiéd legyen egy szuper állás, milliós befektetés, azonnali támogatás, kampánysiker, a közönség figyelme és még sorolhatnám, mire képes egy jó történet. Ebben a cikkben megosztom veled a storytelling 12 szabályát, hogy Te magad is hatásos történetmesélő lehess, hiszen arra nem csak születni lehet, hanem azzá is válni! Válj jó mesélővé és hódítsd meg a világot!

Képzeld el, hogy egy meetinget vagy előadást tartasz, netán épp értékesítesz valami terméket, esetleg egy munkainterjún veszel részt.  Mindennap megtörténnek hasonló szituációk és többé kevésbé helyt állsz, izgulsz, de megoldod. Aztán kiderül, hogy sikerült-e elnyerned az állást, megnyerned a közönséget, eladnod a terméked vagy meggyőzni egy befektetőt. Az esetek többségében sikerül, de néhány alkalommal nem megy olyan jól a dolog. Mi történik? Mit rontasz el? Eléggé felkészült vagy egyáltalán? Vajon minden infó a birtokodban van? Valószínűleg igen, talán csak jobb módszert kell alkalmaznod. Egyszerűen csak jobban kell sztoriznod.

“Mesélő elmével születtünk”

Mondja Dan MacAdams professzor. Ha trauma ér minket, agyunk azonnal átvált történetmesélő üzemmódba és a negatívat igyekszik pozitívba változtatni. De nem csak ez a dolog köthető a történetmesélésünk biológiai gyökereihez. Egy nagyszerű történet olyan anyagokat szabadít fel, mint a kortizol, az oxitocin és a dopamin, amely hormonlökettel könnyen meggyőzhetünk bárkit. Agyunk történetekre van hangolva születésünktől fogva. És a jó hír, hogy nagyszerű történetmesélő válhat belőled, hiszen megtanulható, csak figyelj oda néhány szabályra.

A kihívásom keretében olvastam egy könyvet Carmine Gallo-tól, a címe Storytelling, a történetmesélés ereje és szeretném megosztani az AHA-élményeimet veled. 

A storytelling mi magunk vagyunk, és mindnyájunkban ott lakik egy történetmesélő. Történetünk megváltoztathatja a világot. Engedjük hát, hadd kelljen életre!

A könyvben olyan emberek sztorijait olvashatod, akik a lebilincselő történetmesélési képességüknek köszönhetően váltak világhírűvé. Többek között Richard Branson, Steve Jobs, Nelson Mandela, Oprah Winfrey, Winston Churcill, Malala Juszuzfai, Tony Robbins és még sokan mások. A könyvből Te is megismerheted a küzdelmeiket és a történetüket, miképp küzdötték fel magukat szinte a csillagokig és lettek nagy hatással a világra a storytelling segítségével.

A jó történetmesélők ösztönöznek, inspirálnak és elérik, hogy azt érezzük, képesek vagyunk elérni a lehetetlent. De most lássuk, mire érdemes odafigyelned, ha te is ilyen nagyszerű storyteller szeretnél lenni. A könyv segítségével összeállítottam 12 aranyszabályt, amely végigvisz a legfontosabb állomásokon. Hajrá!

A storytelling 12 szabálya, avagy ezekre figyelj, ha hatásos mesélő/előadó szeretnél lenni

1. Találd meg, mitől repes a szíved!

Csak az tud inspirálóan beszélni, akit szenvedély hajt. Aki szenvedéllyel mesél valamiről. Aki tudja, hogy milyen szenvedély hajtja, mire dobban a szíve és ezáltal képes másokat is lebilincselni a téma iránt. A Te szíved miért repes? Ha megvan a válasz, az lesz a történeted alapja!

A siker titka az, hogy találj valamit, amit annyira szeretsz csinálni, hogy alig várod, hogy reggel legyen és megint nekiállhass.

A fenti mondatot Chris Gardner mondta, aki sokáig hajléktalan volt és kisfiával egy San Francisco-i metroállomás mosdójában töltötte az éjszakákat, a nappalokat viszont gyermeke bölcsiben játszotta végig, ő pedig egyetlen öltönyét magára öltve egy ingyenes kurzuson brókernek tanult. Pár éven belül multimilliomos lett. Róla szól A boldogság nyomában című film, amelyben Will Smith felejthetetlenül alakítja Gardnert.

2. A “nem”-ből egyszer “igen” lesz

A sikeres történetmesélők olyannyira magabiztosan hisznek a terveikben, ötleteikben, hogy nem adják fel néhány “nem” után. A nemleges válasz csak lehetőség, hogy egyszer “igen” válhasson belőle. Addig pedig dolgozni kell tovább! Ha el is utasítják őket, nem adják fel, csupán levonják a tanulságot. A magas énhatékonyságú emberek hisznek abban, hogy képesek megvalósítani a terveiket, aktívak, dolgoznak rajta, kérdéseket tesznek fel, gyakorolnak, elrontják, újra próbálják.

Szóval ne add fel, csiszold a történeted addig, amíg valaki meg nem látja benne a gyémántot.

3. Az akadályok legyőzése

A személyes tapasztalatoknak óriási erejük van, és nem szabad elhallgatni a tapasztalatban rejlő akadályokat, drámát sem. Az emberek ezáltal tudnak azonosulni a történettel, hogy megismerik a nehézségeket is, hiszen velük is megesnek küzdelmes dolgok. Az inspiráló történetmesélők soha nem hallgatják el drámájuk gyötrelmes részeit, hiszen ez egy lehetőség a fejlődésre és így teremtenek emocionális kapcsolatot a közönséggel.

A történetek, amelyek megesnek velünk tesznek azzá, akik ma vagyunk.

Mindenképpen meg kell ismerned Tony Robbins történetét akár ebből a cikkből, akár a könyvből. Ő a világ egyik legnépszerűbb motivációs előadója, és mély szegénységből jött. Azt mondja, hogy a legtöbb sikeres ember mögött sok küzdelem, fájdalmas év van és abból tudnak erőt meríteni illetve mások inspiráló történeteiből, akik hasonlókon átmentek. A sorscsapások bölcsebbé tesznek és sok hétköznapi helyzetben elönti az embert a biztonságérzet, hogy innentől bármit képes túlélni és nem aggódni felesleges dolgok miatt, hanem élvezni a jelent, az életet és értékelni minden apró dolgot.

Nézz szembe a múltaddal, tanulj a hibáidból és oszd meg a tanulságot másokkal, ezáltal válhatsz Te is briliáns történetmesélővé és mások inspirálójává.

once

Egyszer volt, hol nem volt…

4. Népmesei hármas

Minden történetben fontos a hármas tagolás. Legyen szó a bevezetés, tárgyalás, befejezés triászi egységéről, a történetfelépítés három fontos lépcsőjéről vagy a küzdelem, konfliktus (gonosz), megoldás (hős) hollywoodi hármasáról.

Te is képes vagy három lépésben összerakni egy értékes(íthető) történetet:

  1. Keltsd fel a figyelmet egy meglepő problémával
  2. Találj ki egy történetet a konfliktus köré, amely végül megoldódik. Már kész is a közönség érzelmi kötődése.
  3. Végül lelkesítsd a hallgatóságot cselevésre.

5. 35% adat, 65% történet

Ez a megfelelő arány, ha hatékonyan szeretnél beszélni/eladni/előadni. Ha túl sok a szám, a tény, az elvont adat, aminek semmi köze a hétköznapi ember életéhez, akkor sokkal nehezebben tudod bevonni őket. Szóval inkább sztorizz, hogy létrejöjjön a kapcsolat és utána jöhet a tanítás, vagyis a száraz, ám annál fontosabb részek.

6. Máshogy, mint mások

Tegyél valami szokatlant, meglepőt, pozitívan sokkolót, amit nem várnak. Ezáltal garantáltan emlékezetes marad a történeted.

7. Szakzsargon mellőzve

Persze, homogén társaságban jöhet a közös nyelv, de ott is mértékkel. Minden más esetben mérsékeld a használatát, ha meg szeretnéd győzni valamiről a közönségedet. A személyes történetek és analógiák segítenek megérteni olyan dolgokat, amelyekről a közönség, vagy az átlagember keveset tud. Ne legyen kényelmesebb szakzsargon mögé bújva okosabbnak látszani, mint érthetően fogalmazni.

Egy jó történet emlékezetesebben, érdekesebben segít elmagyarázni egy gondolatot, mint a száraz szakszöveg.

8. Elő a humorral!

Az igazán jó történetmesélők humort csempésznek a történetbe. Nem csak azért, hogy ellazuljon a közönség, vagy emlékezetes legyen a sztori, hanem az azt követő figyelemért. A nevetés elülése után – miután így a figyelmet már felkeltette-, előkészítik a talajt a termékükről, vagy ötletükről szóló kulcstörténetnek. Szóval a humoral megágyaznak a fősztorinak.

Muszáj szórakoztatni és felkelteni a figyelmet, mert abból egyre kevesebb van manapság. Egy átlagos felnőtt koncentrálóképessége 12 percről (1998) 5 percre csökkent (2008) és a kutatás óta talán még kevesebb.

sirkenrobinson

Sir Ken Robinson “stand up comedy” szerű előadása a TED-en

Minden idők egyik legnépszerűbb és leghumorosabb TED előadása Sir Ken Robinson nevéhez kapcsolóik, akit II. Erzsébet lovaggá ütött a kreativitás területén elért eredményeiért.  Egyébként megtalálod az előadását egy korábbi szikracikkben ide kattintva.

9. Röviden és egyszerűen

Bevallom, a rövidítést, tömörséget nekem is tanulnom kell…azt hiszem ez látszik a cikk hosszán is! 🙂 Ígérem, igyekszem!

Mondd úgy, ahogy érted, és értsd úgy, ahogy mondod, és mindezt a lehető legkevesebb , jól megválogatott szóval.

Richard Branson okos felvetése a fenti mondat, aki még azt mondta, hogy amit nem lehet összefoglalni egy boríték hátoldalán, az mehet a kukába. Nem véletlen a tömörség iránti kiállása, hiszen ő maga diszlexiás, mint ahogy egyébként Thomas Edison, Walt Disney vagy Albert Einsten is volt.  Továbbá a méltán népszerű látnok, Steve Jobs is megmondta, hogy egyszerűt alkotni nehezebb, mint bonyolultat, de megéri a munka.

A bonyodalmakat leegyszerűsítő történetmesélők tömören és szabatosan fogalmaznak – írja Carmine Gallo. Ráadásul addig gyakorolnak, amíg 1 perc alatt is hatásosan elő tudják adni a sztorit. Erre számos példát olvashatunk a könyvben.

Amint folytatódnak a heti kihívásaim, már tudom, mi lesz a következő challenge… 🙂

10.  Három kulcsszó

Az előző gondolathoz és a népmesei hármashoz nyúlok vissza ezzel a szabállyal, de inkább új lépcsőbe tettem, mert szerintem nagyon fontos segítség. A hármas kulcsszó lényege, hogy a fő mondanivalódat 3 vezérgondolatba sűrítsd, és mielőtt kibontanád, sorold fel. Ez a hármas szabály több dolgot is megold egyszerre: ad egy sablont a sztorinkhoz és leegyszerűsíti a történetünket a hallgatók számára.

Apropó, láttad az átformált szlogenünket? 🙂 Kíváncsian, szabadon, kreatívan

11. Szöveg helyett képek (vagy videók)

A prezentációs diákat ne szövegekkel pakold tele, hanem képekkel és narráld alá a történeteidet. Sokkal több és jobb eredményt érsz el vele. Érdekesebb lesz, emlékezetesebb és jobban bevonod a közönséget.

Ha csak hallunk egy információt, akkor kb. 10%-ra fogunk emlékezni. Ha halljuk és képet is látunk hozzá, akkor 65%-ban képesek vagyunk megjegyezni a tartalmát. Képek és szavak kombinációjával sokkal könnyebb tanulni, mintha csak szavakat látunk.

12. Negatívból pozitív

Agyunknak alapfeltevése, hogy ha rossz történik, akkor átváltoztatja jóvá, hogy a végén mi magunk “hősök” legyünk a saját életünkben. Minta a saját szövegíróink lennénk. Szükségünk van arra, hogy lássuk, ha valami rossz történik, akkor utána abból tanulunk, fejlődünk, változunk, többek leszünk. Emiatt szeretjük mások sikersztorijait is hallgatni. Így inspirálódunk és mi is így inspirálhatunk másokat.

Ehhez (és az alább látható képhez) van egy nagyon jó kis cikk, vagyis egy TED előadás, amit egy fantasztikus mesélő ad elő. Szívből ajánlom! Mind az előadásmódból való tanulásért, mind a benne lévő sztorikért.

repedes

A motiváló történetmesélők nehézségekről és leküzdhetetlen akadályok legyőzéséről sztoriznak, megosztják a történeteiket, amelyek erőssé tették őket. A feszültség és a győzelem fontos része a történetnek és felébresztik az emberekben a reményt, hogyha másoknak sikerült, akkor nekik is sikerülhet.

És ami még fontos: gyakorlás

Az 10000 órás szabály szerint, kb. tízezer órányi gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki tökéletesre csiszoljon bármit, legyen az a sport, kémia, művészet, zene, vagy az orvoslás területén. Ez ugyanúgy érvényes a strorytellingre is. Ám ha nem is 10000 órát gyakorolsz, akkor is ragadj meg minden lehetőséget, hogy tovább csiszolj a történetmesélési gyakorlatodon. Fejleszd magad és annyiszor mesélj, ahányszor és akiknek csak tudsz. Minél többet gyakorolsz, annál magabiztosabb előadói, történetmesélői készséget, szakértelmet sajátítasz el. 🙂

És ez mind csak a jéghegy teteje, a könyv ennél jóval több érdekességet és hasznos információt tartogat, hogy nagyszerű történetmesélővé válhass. 😉

Leadfotó: elearningindustry.com

[sgmb id=”2″]


TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER KÍVÁNCSI, SZIPORKÁZÓ OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAIL, FACEBOOK, INSTAGRAM.

Ezeket olvastad már?