A történeteknek óriási ereje van és itt az idő, hogy tudatosan használjuk mind az üzleti életben, mind a hétköznapok során, hogy emlékezetesen tudjuk megosztani az üzenetünket. Egyedi tartalom, szerethető márka, bizalmi kapcsolat, kétirányú kommunikáció, hatékony közösségépítés és közvetett vásárlás generálás. Csak néhány fontos kulcsgondolat a tartalommarketinggel kapcsolatban, de még fontosabb az az adat, hogy 60%-kal nagyobb a növekedés azon vállalatok esetében, akik a történetmesélés köré szervezik a vállalati kommunikációjukat.
Nézzünk, mit meséltek ma a szakértők a storytellingről a 4. Tartalommarketing konferencián.
Olvasóból vásárló – történetmesélés és közösségépítés a márkák mögött
Ezzel az alcímmel kecsegtetett a mai konferencia és a kapott tudásanyag meg is felelt a várakozásoknak. Volt youtube, online és offline sztorizás, SEO, social kommunikáció, e-mail marketing, újságírás, tartalomgenerálás és minden, ami belefér a tartalommarketing eszköztárába. Néhány dolgot kiemelek nektek most ebben a cikkben.
A történetekbe érzelem kell és csattanó
Vészits Andrea forgatókönyvíró és író követte dédapja, Móra Ferenc történetmesélő vérvonalát. A mese békés eszközökkel harcol a rossz dolgok ellen a világban, ezért szeretett bele Andrea (is) a storytellingbe már gyermekkorában. Azt mondja, hogy a jó történet népmesei alapelvekre épül, vagyis van egy főhős, aki akadályokon megy keresztül, míg eléri a sikert, viszont a 21. században rengeteg szabályt megszegnek a történetmesélésben. Többek között az elvárásokat. Az elvárások megsértésének alapelve arról szól, hogy mást tesznek, mint amit elvárnak tőlük az adott szituációkban. De így lehet igazán felkelteni a figyelmet és kitűnni a tömegből. Ugyebár ilyen Seth Godin, Richard Branson munkássága és bizony Bill Gatesnek is voltak már meredek húzásai egy-egy előadáson.
Viszont ami a jó történetekhez elengedhetetlen, az a csattanó, amely különféle érzelmeket hív életre bennünk:
- Mindig van egy esély érzés (lásd alul), ami után úgy érezzük, hogy szeretnénk jóvátenni a mulasztásinkat.
- Pozitív üzenet, hogy ne ítéljünk felszínesen (katt a példáért).
- Szubjektív szemszög, amelybe bele tudjuk képzelni magunkat (példa)
Az elsőre be is illesztek ide egy példát, amely egy magányos bácsiról szól, aki különc módját választotta a családja figyelmének a felkeltésére… igen, bizony, zsepi is kell hozzá. 🙂
A storytelling brandet és elköteleződést épít
Papp Gábor (The Pitch) mesélt arról, hogy mi a történetmesélés szerepe a 21. században illetve milyen típusai vannak. Többek között szólhat arról, hogy én ki vagyok, illetve egy mögöttes sztoriról, hogy miért csinálom (pl. backpacker blog), egy vízióról, hogy milyen magasabb rendű célom van, illetve lehet oktató szerepe, netán lehet magában a folyamatban rejlő pozitív üzenete (pl. életmód blogok) vagy lehet a célja az előítéletek és a félelem ledöntése.
Hogyan olvasunk a neten? Sehogy. Szkennelünk!
Ez többektől elhangzott, ami azért nagyon fontos, mert ismernünk kell, a célcsoportunk velünk való kapcsolatát. Ha már megvan az elköteleződés, akkor adhatunk mélyebb tartalmakat, viszont amíg nincs, addig koncentráljunk az ütős leadfotóra, a figyelemfelkeltő első bekezdésre, az érdekes és látványos kiemelésekre. Ezzel fogjuk pozitívan befolyásolni az olvasónk szkennelését és esetleg megállítani azt bizonyos részeknél, vagy új tartalomfogyasztásra rábírni.
Rácz Johanna, hvg.hu
1 milliárd ember nem tévedhet, a Youtube a 21. század „tévészenzációja”
Mára a Youtube fontosabb csatorna, mint a TV. A fiatalok többsége például nem is néz TV-t s már az óriásköltők is más platformok felé fordulnak a nagy lóvékkal. Nem véletlenül volt több Youtube-os szakember a konferencián, hiszen ez egy iszonyat fontos csatorna. Napi szinten 1 milliárd embert ér el. Napi szinten 1 000 000 000 embert. Több számmal nem is akarlak untatni (van egy csomó infógrafika a neten), viszont azt fontos tudni, hogy amíg a 20. században a sztárok filmszínészek, énekesek és befolyásos közéleti személyiségek voltak, addig a 21. században a Youtuberek, vloggerek.
A vloggerek a sztárok
A TOP 10 leghíresebb sztár között az első helyeken ilyen emberek vannak. Ők elsősorban a 10-29-es korosztály esetében véleményvezérek, viszont itt nagyon durván – derült ki Baittrok Borbála (Gemius) előadásából. A magyar fiatalok úgy tekintenek a vloggerekre (videós bloggerek), mintha az a legjobb barátjuk lenne, vagyis plátói barátság alakul ki a tartalom előállító és a fogyasztó között. A fiatalok nagyon befolyásolhatóak a kedvenc vloggerük által, nem véletlen szerződik velük sok nagy márka, akik fiatalokat akarnak elérni a termékeikkel. Itt találsz tematikus statisztikát és itt nézheted meg a top 10 magyar vloggert.
Farkas Dániel, Starnetwork
Egyébként ilyen Youtube-os véleményvezér Csorba Anita is, akivel itt olvashatod el az interjút.
Az egyik legklasszabb előadás Kovács Pétertől, a Google szakemberétől hangzott el, aki tippeket adott, hogyan lehet hatékony, hatásos és eredeti videós tartalmakat létrehozni és miként tervezzük meg azokat. Többek között beszélt a szórakoztatás és az inspirálás fontosságáról és hogy miként ébresszünk kíváncsiságot (ugye érzed ezt a két fontos kulcsszót: inspirálás, kíváncsiság). Érdemes mondjuk a videó első 5 másodpercére egy erős összefoglaló kezdést betenni, hogy felkeltsük a tartalom iránt a figyelmet.
Fontos az eredetiség, amelyet úgy lehet a legkíméletlenebbül tesztelni, hogy adjuk oda az ötletünket, vagy a már félkész anyagot egy bunkó és őszinte barátnak, hogy kritizálja.
Tegyük fel neki a kérdéseket: megosztaná, hozzáférhető, megtalálható, interaktív stb.? Ez azért fontos, mert mi, akik szerelmesek vagyunk a projektünkbe, nem fogjuk igazán objektíven látni és mielőtt több pénzt ölnénk bele, vagy búslakodnánk a sikertelensége miatt, inkább előzzük meg. Valamint először mindig a hero tartalmat találjuk ki és időzítsük (amely mondjuk 3 havonta egy nagy videó), majd e köré építsük fel a hub tartalmat (pl. így készült, interjúk, kisfilmek, backstage infók stb.) és bizonyos időközönként csöpögtessük, valamint ennél jóval gyakrabban mehetnek az egyéb ehhez kapcsolódó tartalmak.
Kovács Péter, Google
A hosszú, szokatlan hasonlatokat tartalmazó hatásvadász címek a tuti befutók
Rácz Johanna a hvg.hu rovatvezetője a címadás fontosságáról mesélt és nagyon hasznos infók hangzottak el. Csak vázlatpontokban, hogy a lényeget kapd, ha te is állítasz elő tartalmat:
- legyen a címben állítmány
- a számokat számmal írjuk ki
- A „10 dolog, amit..”megoldást eléggé elkoptatták már, de aktuális témánál még mindig jól működik
- felkiáltójelet inkább ne, kérdőjel jöhet, de legyen válasz is
- az „ígyezés” működik (Itt, Íme, Így…)
- jól működnek a körülírások vagy az eposzi jelzők a címben
- a hosszú (akár 2-3 soros) címek fénykorát éljük, nagyon jó kattintást hoznak
- szerző nélküli idézetek, amikor kiragadjuk a tartalomból
- szokatlan hasonlatok, metaforák használata szuper jó
- fontosak a látványelemek és azok kihangsúlyozás a címben (grafikon, infógrafika, képsorozat stb.)
Semmiképpen se káromkodjunk, ne hazudjunk, ne hallgassunk el dolgokat, ne édelegjünk (cuki, gazdi stb.) és hagyjuk a közhelyszerű zsurnalizmusokat (pl. górcső alá vettük és társai)
Úgy gondolom elég mélyet merített a konferencia a történetmesélés témaköréből és számos szakértő járult hozzá, hogy hasznos infókkal távozzunk az eseményről. Illetve amit még fontos megemlítenem, hogy a jó tartalom nem fog magától minden érdeklődő számára megjelenni, bizony zsebbe kell nyúlni és sok csatornát kell integráltan használni, konzekvensen kell kommunikálni, valamint oda kell figyelni a SEO-ra. És még így, minden igyekezetünk ellenére sincs titkos receptje annak, hogy melyik tartalom lesz viral, amely majd vírus módjára terjedni kezd „csak úgy, magától.” De ettől izgalmas ez a szakma.
Valamint ezt a témát nem lehet eléggé kivesézni…
Storytelling fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni
A történetmesélésről már itt a blogon is megtudhattál egy csomó mindent, legyen szó Carmine Gallo inspirálta cikkről, amely a storytelling 12 aranyszabályát mutatja meg, netán Richard Branson különc módszereiről, vagy hogy miként lehetsz nagy hatással másokra, hogyan tudsz 8 másodperc alatt figyelmet felkelteni és így tovább. Viszont a legnagyobb történetmesélők a TED-es előadók, akik igencsak inspirálóan tudnak hatni másokra a sztorijaikkal. Most is épp egy ilyen könyvet olvasok és tervezem, hogy a 365letszikrán összegyűjtök egy csomó sztorit, amit több helyen hallottam, vagy könyvből olvastam és amelyből Te is csemegézhetsz, ha be akarod vetni mondjuk egy prezentáció vagy bármilyen meggyőzést igénylő szituáció során.
Nem életem fotója, de már ciki volt annyit szelfizni, hogy megtaláljam a jó fényviszonyokat a teremben 😀
Meséljünk!
Mert a történeteknek óriási ereje van és elérkezett az idő, hogy tudatosan használjuk mind az üzleti életben, mind a hétköznapok során, hogy hatással legyünk másokra és emlékezetesen tudjuk megosztani az üzenetünket.
Ha be szeretnénk férkőzni az emberek agyába, és szívébe, meséljünk nekik. – mondja Carmine Gallo
MRI vizsgálatok kimutatták, hogy a történetek stimulálják és lekötik az emberi agyat. Így segítenek az előadóknak kapcsolatot teremteni a közönséggel, vagy a tartalommarketingesnek a fogyasztóval. A történetek gondolatokat és érzelmeket keltenek az olvasó/hallgató fejében, magyaráznak, szemléltetnek, egyéni tanulságokat hordoznak.
Keressük meg azt a sztorit – legyen személyes, márkáról szóló vagy valaki más története – amelyet be tudunk építeni a kommunikációnkba, hiszen az emberek inspirációra vágynak. Ragadjuk hát meg a figyelmüket, a szívüket történetekkel, hogy minél jobban emlékezzenek ránk és üzenetünkre, hiszen egy sztoriból származó érzelmi kötődés sokkal tovább megmarad, mint egy adathalmaz.
