Mit jelent számunkra a siker? És mit jelent a kudarc? Mindkettő fontos és egymásba kapcsolódó kérdés, hiszen az, hogy miképp állunk a siker és a kudarc fogalmához, nagyban befolyásolja a teljesítményünket és elégedettségünket. Minden a szemléletmódunktól függ, illetve csemegézhetünk sikeres emberek eszköztárából is.
Ha iránytűre van szükségünk a sikerhez, Richard St. John sikerszakértő segíthet benne. Szerinte a sikeres emberek nyolc vezérelve[1] az életben a következő: szenvedély, szorgalom, gyakorlás, összpontosítás, kihívások, mások szolgálata, kíváncsiság, kitartás.
1. Irányítson a szenvedélyünk!
Ha kellően élvezzük a folyamatot, akkor a végeredmény illetve a pénz másodlagos. Azért tegyünk meg dolgokat, mert fontosnak tartjuk, ne a jutalomért. A lelkesedés óriási motiváló erő.
2. Legyünk szorgalmasak, és élvezzük!
Dolgozzunk keményen, de örömmel, ne hagyjuk, hogy lankadjon a munkakedv. Érdemes beiktatni a folyamatba énidőket, pihenőket, alkotóidőt, sportolást, amivel energiát nyerünk, és amit vissza tudunk importálni a munkába. Így javítva a teljesítményünket és a munkakedvünket is. Csíkszentmihályi is kellő motivációs energiát lát a flowban.
3. Fejlesszük szakértelmünket!
Folyamatosan gyakoroljunk, fejlesszük a készségeinket, képességeinket, amíg úgy nem érezzük, hogy kellő rálátásunk van egy területre. És ahogy az olasz közmondás tartja, „Impara l’arte e mettila da parte”, vagyis „Tanuld meg a mesterséget, és tedd félre!” Csíkszentmihályi Mihály azt mondja ennek kapcsán, hogy
Senki sem lehet kreatív anélkül, hogy ne tanulná meg, amit mások tudnak; ezután azonban nem lehet kreatív anélkül, hogy ne lenne elégedetlen e tudással, és ne utasítaná el (vagy egy részét) egy jobb megoldás kedvéért.
Csíkszentmihályi Mihály
Ismered Malcolm Gladwell 10.000 órás elméletét? Könyvében azt mondja, hogy 10.000 óra gyakorlással bármiben profik lehetünk. Bármiben. De ha profik nem is akarunk lenni, ennél jóval kevesebb gyakorlással is el tudunk sajátítani bármit, legyen szó a szakértelmünk egyes részterületeiben való elmélyedéséről vagy egy új szakma kitanulásáról. A lényeg a rendszeres gyakorlást!
4. Összpontosítsunk!
Fordítsunk a munkánkra kellő figyelmet, ne hagyjuk elkalandozni a gondolatainkat, merüljünk el a tevékenységben. Persze a mérték itt is fontos, ne essünk a ló másik oldalára, vagyis ahhoz, hogy megfelelően tudjunk összpontosítani, szükség van beiktatott szünetekre is, ahol pihen az elménk.
5. Állítsuk magunkat kihívások elé!
Ne toporogjunk egy helyben és ne is vánszorogjunk előre, merjünk nagyobb lépéseket is megtenni. Ahhoz, hogy előrébb jussunk, meg kell erőltetni magunkat, szembe kell néznünk kihívásokkal. Ne hagyjuk, hogy a kétségeink visszahúzzanak. Ha a félelem felütné a fejét érdemes arra gondolnunk, hogy micsoda izgalmas tapasztalás lesz az út, függetlenül a célba éréstől, vagyis az eredménytől.
6. Igyekezzünk másokat szolgálni!
Ne csak azért csináljunk valamit, mert az nekünk örömet okoz, mert minket boldoggá tesz, hanem azért (is), mert mások számára értéket jelent. Mások szolgálata mindig sokkal kellemesebb érzéssel fog minket eltölteni, mint önmagunk dicsősége, ráadásul a szolgálat pozitív hatása visszaszáll ránk.
7. Legyünk kíváncsiak!
Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Maradjunk mindig olyan kíváncsiak, mint az életre tágra nyílt szemekkel rácsodálkozó gyermekek. Legyünk érdeklődőek, kérdezzünk folyamatosan, akarjuk felfedezni a világot, benne pedig a lehetőségeinket, tágítva ezáltal a határainkat.
8. Legyünk kitartóak!
Nem megy mindig minden simán, az élet inkább murvás szerpentin, mint szálegyenes aszfaltút, ráadásul számtalan akadály szegélyezi. Ahogy ez az egész alfejezet mutatja, a hibák az utunk részei, és megválogathatjuk, miként tekintünk rá: tanulási folyamatként vagy minket hátráltató tényezőként. Ha fejlődő szemlélettel tekintünk a világra, akkor nem fog eltántorítani bennünket semmi a céljainktól, nem félünk a kudarcoktól, a hibázástól, mert tudjuk, hogy mindezektől egyre jobbak, tapasztaltabbak leszünk, és színesedik a személyiségünk. Az elutasítás, a kudarc, a kritika az útitársaink, akik jönnek velünk, és egyre jobbá, erősebbé, rezisztensebbé tesznek bennünket. Nem keményebbé, hanem ellenállóbbá. Olyan emberekké, akiket nem lehúz, hanem ösztönöz a kudarc, akik nem megállnak, hanem rugalmasan alkalmazkodnak és helyt állnak bármilyen helyzetben, pláne a változásdömping 21. században.
És egy a ráadás:
Formáljuk meg belső monológunkat!
Erika Andersen szakértő azt javasolja, hogy dolgozzunk a belső monológunkon, amely meghatározza, hogy reagálunk a kihívásokra, vagyis arra, miként értelmezzük a sikert és a kudarcot.
A következőképpen megfogalmazott belső monológok hátráltatnak bennünket: „Én már ehhez túl öreg vagyok.”, „Nem vagyok ebben igazán jó.”, „Hülyének néznek, ha elrontom.”, „Túl sok munkával, problémával jár, inkább meg sem próbálom.” „Nekem erre nincs időm.” Ezeket inkább támogató belső monológokra cseréljük, mint például „Számtalan tapasztalatból tudok meríteni.”, Még nem az igazi, de csak belejövök hamarosan!”, „Mindegy is, mi sül ki belőle, izgalmas lehetőség.”, „Vajon mi lesz, ha sikerül, amit elterveztem?”.
A sikernek tehát ilyen egyszerű receptje van? Nem, viszont minden attól függ, milyen a szemléletmódunk és mi magunk mit nevezünk sikernek. Érdemes meghatározunk a saját sikerdefiníciónkat, és közben idézzünk fel ennek megfelelő szituációkat… talán sikeresebbek vagyunk, mint gondolnánk. 🙂
Leadfotó: dribbble
[1] Siker – A teljesítmény pszichológiája c. könyv (HVG Kiadó Zrt., 2018)
[2] Malcolm Gladwell Kivételesek c. könyv (HVG Kiadó Zrt. 2009)
Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.
Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból. evaszlafkai.hu