Neked melyik vonzóbb: valakinek a gépezetében „biztonságos” fogaskerékként működni vagy a saját malmodban „kockáztatós” szabadúszóként őrölni? A lényeg, hogy ne érezzük, hogy eltékozoljuk a tehetségünket, és nem teszünk semmit annak az ügynek az érdekében, amely megdobogtatja a szívünket.
Ha buzog benned a tettvágy, hogy kibontakoztasd a tehetséged, de közben meg van kötve a kezed, akkor érdemes felülvizsgálnod a helyzetet. Tudsz ezzel mit kezdeni vagy újra kell gondolnod a céljaidat, esetleg átértékelni a saját magaddal kötött kompromisszumokat? Ami anno jó döntés volt, vajon még ma is megállja a helyét? Minden pillanat alkalmas rá, hogy újragondold…
Bele merjek vágni?
Igen, joggal kérdezheted ezt. Erre nincs konkrét válasz, hiszen mindenki csak a saját helyzetéből tud kiindulni, senki nem tudja megmondani, hogy neked vajon beválik-e. Annyit biztos, hogy a kockázatvállalás tele van hibalehetőséggel és fájdalommal. Az újrakezdés és átszokás nyűgével. De tudod mi fájdalmasabb sokszor ennél? Seth Godin azt mondja,
a fogaskerék fájdalma az, amikor érezzük, hogyan tékozoljuk el a tehetségünket és válik kicsit kiszámíthatatlanná vagy irányíthatatlanná a jövőnk.
Ráadásul nem is a mi befolyásunk alatt. Ez sokkal kellemetlenebb, mint a kockázattal járó félelem. Persze, ha el akarjuk kerülni a fájdalmat, akkor keressünk olyan munkát, amely lecsendesít és eltompít. Ringathatjuk magunkat a biztonság hamis illúziójába, amelyet egy jó vagy nem is annyira jó állás ígér, miközben mást sem csinálunk, mint mások parancsainak engedelmeskedünk. De ha igazán alkotó emberek vagyunk, akkor a kockázattól való félelmet, amelyet el akartunk kerülni, hamarosan felváltja egy egészen másfajta kín. Ez a fogaskerék fájdalma.”
Kicsit erős, de
engem ez a fogaskerekes rossz érzés indított el anno egy másik úton,
amely a Maslow szerinti önmegvalósításhoz vezet. És valóban. Kicsit hepehupás, tele van ködös és kockázatos lépésekkel, valamint a rengeteg új ismerettel járó bizonytalanságérzettel… de ez az ÉN utam, az ÉN felelősségem, az ÉN játékszabályaim. Már fiatalabb koromban is nehezem viseltem mások (konszenzusmentes) szabályait, amelyekre nem volt ráhatásom. Éppen ezért szerettem sok mindent másként csinálni, csakazértis megmutatni, hogy van másik út, másféle látásmód, amely nem jobb vagy rosszabb, csak más. Tudom, volt dac bőven, de hívhatjuk elvnek is. 🙂
Szabadúszás vagy alkalmazotti lét?
Már közel másfél éve szabadúszóként egyre távolibb a viszonyom a mókuskerékkel, és minden nehézsége ellenére egyre vonzóbb a jelenlegi karrier-életmódom. És persze tanulságos, tele új ismeretekkel, lehetőségekkel, szakmai kihívásokkal, kapcsolatokkal és biztató visszajelzésekkel, hogy jobb ez így.
Ráadásul a szabadúszó életforma egyre népszerűbb alternatíva a munkaerőpiacon.
A szabadúszók – divatos szóval iPro-k, vagyis independent professional-ek – többsége saját elhatározásból válik függetlenné, a szabadság és a rugalmasság vonzerejének engedve. /piacesprofit.hu
A Freelancers Union (FU) 2016-os riportja szerint a szabadúszók sokkal motiváltabbaknak érzik magukat az alkalmazottként dolgozóknál és sokkal pozitívabban nyilatkoznak a munkájukról. Ráadásul minden rizikó ellenére biztosabbnak érzik az anyagi helyzetüket. A potenciális munkavállalók egyre nagyobb része nem akar ismét vagy eleve alkalmazott lenni, így a cégeknek fel kell készülni, hogy a munkákat szabadúszók bevonásával is meg tudják oldani.
Az Európai Független Szakemberek Fóruma (EFIP) 2017-es statisztikái szerint a szabadúszók adják Európa munkaerejének leggyorsabban növekvő szegmensét. 2004 és 2013 között a számuk 45 százalékkal gyarapodott – Hollandiában 93, Lengyelországban 88, Franciaországban 85 százalékkal –, összesen 8,9 millióan vannak az Európai Unióban. Persze ez a folyamat Amerikában sokkal gyorsabban zajlik, mit nálunk, a Freelancing in America 2019-es felmérése szerint a munkaerőpiac 35%-át már a freelancer-ek teszik ki (a Z generáció több mint fele, az Y generáció 40%-a), vagyis minden harmadik ember szabadúszóként dolgozik, és pár éven belül a teljes munkavállalói populáció közül többségében lesznek a szabadúszók.
Íme egy 2019-es infografika, amelyet (és az elmúlt 5 év adatait is) megnézhetsz bővebben ide kattintva.
Van választásod!
Nem azt szeretném mondani, hogy a munkahelyi gépezetek rosszak, vagy nem lehet alkalmazotti hozzáállás szerint élni az életet. Nagyon is lehet, hiszen számos klassz cég, csapat létezik és szuper, ha egy támogató vállalati kultúra vesz körül. De csak akkor, amennyiben számodra megfelel, mert megkötötted a magad kompromisszumait. Ám egy idő után érdemes felülvizsgálni ezeket, hogy még mindig érvényben vannak-e vagy van-e egy másik út, amelyen el szeretnél indulni.
Van választásunk. A választás, hogy összekötő kapocs legyünk (aki nélkül az emberek nem tudnak élni), vagy fogaskerék (aki azt csinálja, amit mondanak neki). A választás, hogy alkotunk (a saját utunkat egyengetjük, a saját szabályaink szerint, az összes következményt vállalva) vagy csak a munkánkat végezzük (a hatalmat és a felelősséget valaki másra hárítva). A jó hír az, hogy ez a mi választásunk, nem valaki másé. (Seth Godin)
A lényeg, hogy ha már nem érzed azt a tettvágyat vagy elhivatottságot a munkahelyeden, vagy az életed bármely területén, akkor vizsgáld felül a kompromisszumokat, amelyeket korábban kötöttél az adott helyzetben, mert lehet, hogy már érvényüket vesztették. Vagy köss újakat, vagy ne köss tovább már semmit, mert lehet érdemes bíznod magadban és új cél után nézni. Ahol kibontakozhat a tehetséged.
Ha viszont minden a helyén van és ki tudsz teljesedni akár a munkahelyeden, akár a szabadidődben és rendben vannak a kompromisszumaid, akkor szuper, pont jó helyen vagy. 😉
Szabadúszó, egyéni vállalkozó, független szakember vagy?
Akkor készülj a megmérettetésre! 🙂
Leadfotó: freelancinghacks.com
