Mi a közös egy „robotlányban”, egy építészben, aki átevezte az Atlanti-óceánt és egy gimnazistában, aki biotechnológiával foglalkozik? Mindannyian ismerik a változás és változtatás rögös útját, és másokat is arra motiválnak, hogy merjenek elindulni rajta. November 19-én volt a hetedik TEDxYouth@Budapest konferencia, ahol ismét az ország leginspirálóbb fiataljait ismerhette meg a közönség.
Tavaly az élet logikáját keresték, az idei TEDxYouth@Budapest konferencia mottója pedig „Válts, változz, változtass”, amire felfűzve 24 előadó osztotta meg tapasztalatait, elképzeléseit a MOM Kulturális Központban. Miért félünk a változástól, mit várunk tőle? Hogyan mennek szembe a megszokott gyakorlattal mások?
Mi az a TEDxYouth?
A TEDxYouth előadássorozat világszerte ismert TED kezdeményezésből jött létre. A TED egy globális közösség, melynek tagjai hisznek az ötletek erejében, és abban, hogy ötletekkel az emberek viselkedésén, de akár a világon is változtathatunk. Témák és előadók sokszínűsége jellemzi a TEDxYouth konferenciákat, akikben a közös tulajdonság, hogy mindannyian 30 év alatt vannak, és mondanivalójuk van a világ számára.
Légy Te magad a változás!
A tematikáról rögtön eszembe jutott egy mondás.
Egy dolog állandó az életben és az a változás.
Soha ezelőtt nem volt még ekkora relevanciája ennek a mondatnak, hiszen ha belegondolsz, folyamatosan változik minden körülöttünk. Technológiai-, gasztro-, spirituális- és mindenféle forradalmak zajlanak, ami egyik nap még így volt, másnap másként lesz. A változás sebessége pedig folyamatosan gyorsul. Nekünk pedig érdemes alkalmazkodnunk ehhez a sokszínű és kiismerhetetlen tempóhoz. Hiszen nemcsak a világ változik, hanem benne mi magunk is. Akár elfogadjuk, akár nem.
Te szembe mersz nézni a saját változás iránti vágyaiddal?
- Elégedett vagy a munkáddal?
- Ugyanazokkal a barátokkal érzed jól magad, mint anno?
- Még mindig megfelel számodra az évek óta tartó párkapcsolatod?
- Bele mersz vágni az ötleteid megvalósításába?
- El mered hagyni (néha) a komfortzónádat?
- Miért akarunk mást, máshogy, mással?
- Láttad már mi van a dobozon kívül?
Tele vagyunk kérdésekkel és kétségekkel a változásról, így nagyon klassz és naprakész témába nyúltak bele a szervezők, vagyis a HVG-sek, valamint jó néhány tréner és coach. Nézzük, kik azok a fiatalok, akik másokat változásra inspirálnak a saját példáikon keresztül és mit mesélnek nekünk a leghétköznapibb, mégis legismeretlenebb dologról, a változásról.
A kreativitás az, amikor megengedjük magunknak, hogy hibákat kövessünk el. A művészet annak a kiválasztása, hogy melyiket fejlesszük tovább.
Ezzel a Scott Adams idézettel nyitott a tájékoztatófüzet és engem mindennel le lehet venni a lábamról, ami a kreativitás témakörét boncolgatja. Elég sok előadásban visszaköszönt a téma, hogy ki hogyan éli meg a saját kreativitását, mennyire mer változtatni illetve szembenézni a kihívásaival.
A konferenciát 3 fő etapra osztották, így én is ezek mentén haladok. És bár a kezdő szekcióról lemaradtam (Singularity University), a lényeg nem maradt ki. 😉
Rendszerhiba, avagy félünk a változástól, mert minket is változtat
Váltakoztak az érdekes témát feldolgozók illetve a témát érdekesen feldolgozó előadók. Lauter Adrienn például a változás pszichológiájába engedett igen kreatív betekintést, amikor előjött a macaron készítésének szemléletes hasonlatával. A habverő a változás folyamata, a készülő trugyi pedig a káosz, az elveszettség időszaka, amikor megkérdőjelezünk mindet. Majd a kisült macaron még törékeny, sérülékeny, éppen csak stabilizálódtak az új szokások, de ha megtöltjük a sütiket, már készen is van. Beépültek az új dolgok, a változás lezajlott az EQ, kreativitás, és az improvizációs készség segítségével.
Félelem helyett a jelenben lenni
Viszneki Vivien lelépett a gazdasági pályáról, hogy szabadúszó festő legyen. Ő ebben tudja igazán kifejezni magát és amit a saját példájából tanított, hogy akkor is lépni kell, ha félünk. És ő nagyon félt. De most már tudja, hogy mi kell a leküzdéséhez.
A változáshoz a félelmeinken túl kell lépni és ez csak itt és most, a jelenben lehet.
Lantos Lili pedig még csak 17 éves, de már biotechnológiával foglalkozik és a projektmunkáját az őssejtekből írja. Ismétlem: 17 éves, biotechnológia, őssejtek, projektmunka. Én az ő korában nem is ismertem ezeket a szavakat… Jah és a gimnázium mellett még pszichológiát tanul, valamint nemrég külföldön járt egy több hetes biotechnológiai kurzuson. Hozzáteszem, nagyon érdekfeszítő volt az előadása, érthető és élvezhető. Fiatalok, halljátok ezt? 🙂 Tiétek a világ, merjétek felfedezni minél hamarabb!
Pálóczi Bence a genderkérdést vette elő, méghozzá a mesékben. Nem gondoltam volna, hogy a Disney dialógusok 74%-át férfi, 13%-át pedig nő mondja, valamint a mesék 69%-a pasi szereplő és 31%-a nő. Van még mit javítani az arányokon tehát nem csak a cégeknél és a politikai életben, de a mesékben is.
Keresd a lehetőségeket, amikor a fiatalokon segíthetsz!
A legklasszabb Barta Niki és Major Zoltán előadása volt, akik az Így dolgozunk mi alapítói/ szakemberei és a fiatalok fejlesztése a közös missziójuk. Abban hisznek, hogy értékteremtő közösségek létrehozásával, inspiráló történetek megosztásával segíthetik leginkább a fiatalabb generációt az önmegvalósításban. Az oktatási rendszert alulról kell megreformálni, mert felülről nem sikerül hatékonyan. Ők is példáloztak a szuper svéd oktatási rendszerrel, amiről már sokat hallottam, olvastam, illetve azt mondják, hogy sok esetben már nem az a szakmánk, amit az iskolapadban tanultunk, nem azzal foglalkozunk, ami a diplománkban szerepel. Ezzel (is) maximálisan egyetértek.
Én is mindig így gondoltam, hogy oké, van egy alap, de a többit magunk tesszük hozzá akár a tanulmányaink alatt, illetve majd a munka frontján. Mindig szerettem autodidakta módon tanulni, mert nem felelt meg, ahogy és amit a tanár mondott, az én számomra mások voltak a villanykapcsolók, és inkább használtam a saját logikám, hogy megértsem és szelektáljam a hallottakat. Úgyis az marad majd meg, ami érdekel. Hidd el! A lényeg, hogy fel is tudd dolgozni és használni az ismereteket.
A fiataloknak elképesztő innovációs képességük van, hagynunk kellene kibontakoztatni, hiszen ők fogják a jövőt formálni, amiben még soha ennyire nem volt szükség kreatív problémamegoldási módszerekre.
Ezt már én mondom, vagyis írom ebben a cikkben.
Élet féllábbal, vagyis Rékáé a leghatásosabb előadás
Lukoviczki Réka azt mondja, az élet ajándék. Ő már csak tudja, mert 21 évesen túlélt egy autóbaleset, ám az egyik lábát elvesztette. Az előadásában mesélt arról az útról, amely során megélte a változást, vagyis a traumától a harmóniáig és társadalmi szerepvállalásig a saját blogján keresztül. A kudarcok helyett a sikerekre kezdett összpontosítani, szemléletet váltott. Szimpatikus, hogy nem akarja szilikonburokba rejteni a lábát és elfedni a sérültségét, mert úgy érezi, hogy nem lenne önazonos, vállalni akarja magát. A színpadon is rövidnadrágban volt, az egyik lába pedig fémből csillogott. Ezért hívja magát robotlánynak. Most futni készül, mert az sem lehetetlen. Úgy véli, hogy a probléma nem csapás, amit le kell győzni, hanem azért van, hogy miközben elindulunk a megoldáshoz vezető úton, rájöjjünk a saját valónkra, értékeinkre.
A probléma nem csapás, amit le kell győzni, hanem azért van, hogy miközben elindulunk a megoldáshoz vezető úton, rájöjjünk a saját valónkra, értékeinkre.
A változáshoz egy dolog kell: bátorság
A bátor kiállás volt a 2. etap vezérgondolata, hiszen ez kell ahhoz, hogy szembemenjünk a megszokottal, kitekintsünk a dobozból. Látod, ez a fránya doboz egyre több helyen, helyzetben előjön. 🙂 Ha kiállunk a számunkra fontos értékek mellett, azzal másoknak is jó példát mutatunk. És itt jön elő a szabadság fontossága is!
Nagyon bejött Kovácsik Levente előadása, aki designirodát működtet, ám most egy kalandjáról mesélt, hogy 4 év szervezés és egy sikertelen kísérlet után után páros kajakkal miként szelték át az Atlanti-óceánt. Előadásában a cél felé vezető út tudatos megéléséről, valamint az elszigeteltség személyiségformáló hatásáról beszélt. Nagyon magával ragadó volt az élményanyag. És hogy mire jött rá az út során? Hogy a szeretetnek, az összetartozásnak van a legnagyobb hatása az életünkre. Én az alábbi gondolatot – amit egyébként a nagyszüleitől hallott – hoztam el magammal az előadásából:
Ne azt nézd milyen messze vagy még, hanem azt is, ahova már elértél.
Friedrich Fanni sminkes egy nagyon elgondolkodtató statisztikát tárt elénk: a magyar nők 0,7%-a találja csak magát szépnek. Ennek oka 97%-ban a közösségi média szerepében keresendő szerinte. Bizony, ez nagyon durva. Ilyen hatása van ránk a sok filterezett képnek, kirakata az életnek. Volt egy találó gondolata is, amelyben azt emeli ki, hogy a smink csak játék legyen, ne pedig mód, hogy eltakarjuk magunkat. Csajok, hallottátok! 😉
Megfojt az iroda? A válasz: szabadság, önszerveződés, átláthatóság
Pásztor Dávid designer legalábbis megelégelte a hagyományos és „fojtogató” irodai munkát és önszerveződő irodai modellt hozott létre. Előadásában arról beszélt, hogyan építettek fel társaival egy olyan céget, ahol mindenki szabadon alkothat, beleszólhat a döntésekbe és tulajdonrészt kap. Egy olyan stúdiómodellt hoztak létre, amely 3 pilléren nyugszik: szabadság, önszerveződés, átláthatóság. A szabadság azt jelenti, hogy mindenki maga hozhatja meg a döntéseket a szervezetben és szabad munkaidejük van. Az önszerveződés az, hogy mindenki beleszólhat a céget érintő kérdésekbe, a napi munkát érintő döntésekbe és ez egy olyan csapat, ahol mindenki törődik a másikkal. Az átláthatóságot pedig amerikai mintára vették át, hogy minden pénzügyi dolgot látni engednek (fizetések, nyereség, kiadások stb.), illetve a cég profitját év végén elosztják (bizonyos százalékok szerint), tehát mindenki egy kicsit tulajdonos is.
Ha ki kell engedni az irányítást a kezedből, az nagyon kemény, de megéri és ezen alapszik a 3 pillér – mondja Dávid. Szenvedélyes emberekkel csak úgy tudsz együtt dolgozni, ha szabad utat engedsz nekik és félreteszed az egódat.
Násztor Péter pedig két néptáncon és egy kalandos utazáson keresztül mesélte el, hogyan ugrott bele egy ismeretlen kultúrában úgy, hogy át tudta örökíteni a belső hajtóerejét. Hidat képezett a magyar és az argentin kultúra között. Hangulatos volt.
Hatással lenni a világra
A hatás-ellenhatás etapban Morandini Viktor előadásán sokat nevettünk, ami egy igazi stand-upnak is beillett illetve több előadás volt az étel/élet élvezetésről, vagyis két gasztrós hölgy is mesélt. Az egyik Czifrus Zsanett, a másik Sallay Fanni. Fanni egyébként a hihetetlen népszerűségnek örvendő Cake Shop alapítója, akinek iszonyatos változásokon, hegyeken és völgyeken keresztül vezetett az útja a jelenlegi sikerig. Családi problémák, cégindítások, leégett üzem, megtört kapcsolatok és iszonyatos lelki és fizikai munka szegélyezte az útját, de ő végig hű maradt a szenvedélyéhez, alkotott, azt csinálta, amiben hitt és tette mindezt mosolygó szívvel.
Sajnos az utolsó előadókról lemaradtam, köztük Persely Tomiról is, aki gimis osztálytársam volt, és nagyon szívesen megnéztem/hallgattam volna a sztoriját. Nah, majd videón megnézem 🙂
És most?
Ezzel a kérdéssel kezd a programfüzet, én pedig ezzel zárom. És most mi legyen? A kérdést nyugodtan rágd meg és találd meg rá a saját válaszod. Az enyém, hogy legyünk hatással az életünkre, mások életére és fogadjuk el a változást, mert a világunk része. Jobban tesszük, ha rugalmasan haladunk a hullámokkal és nem hullámtörőként statikusan hagyjuk, hogy az élet óceánja átzúduljon rajtunk és magával sodorjon. Jajj de költőire sikerült a mondat, de a lényeg valóban ez. 😀
Te mit gondolsz? Nyitott vagy a változásokra?
Ha érdeklődsz a TEDxYouth rendezvényei, munkássága iránt, keresd őket: tedxyouthatbudapest.com
Fotók: flickr.com/photos/tedxyouthbp
