Mindenkinek vannak problémái, de sokan úgy érzik, hogy őket túl sok dolog nyomasztja, nekik rosszabb, kevésbé jött be az élet, több gondjuk, aggodalmuk van. A gondokat senki sem ússza meg, de kifejleszthetünk olyan mentális módszereket, látásmódot, amellyel csökkenthetjük a túlzott aggódást!
Mindennek az alapja a kognitív viselkedésterápia. Hallottál már róla? A lényege, hogy segít megfigyelni az automatikus gondolatai mintázatokat, berögződéseket, amelyek felnagyítják a problémát, ám ezzel a módszerrel nem csak megfigyelheted, hanem át is írhatod őket. Mindennek a veleje a tíz kognitív torzítás, amelyek miatt a helyzet a valóságnál sokkal reménytelenebbnek tűnik. Adj magadnak most pár percet és gondold át, rád melyik jellemző az alábbi tíz gondolkodási mintából, ezáltal közelebb kerülhetsz a nyugodtabb és reálisabb problémamegoldáshoz.
Rád melyik kognitív torzítás jellemző?
Válaszd ki, értsd meg és tanuld meg másként értelmezni, átírni a fejedben ezeket a tipikus helyzeteket.
Mindegyik tényezőnél határozd meg, hogy te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha? Sikeres felfedezőutat!
1. Mindent vagy semmit gondolkodás
Ha valamit elrontasz, hibázol, akkor nem úgy gondolod, hogy ebből mennyi mindent tanulhatsz és milyen sikeresen épülhetsz. Nem. Te azt gondolod, hogy ha elrontasz valamit, akkor alkalmatlan vagy, sőt, tök hülye is. Vajon miért félünk a hibázástól, miközben a fejlődésünk része?
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
2. Mentális szűrő
A körülötted zajló világ történéseiből simán kiszűröd a téged bántó részleteket. Inkább olyan részletekre fókuszálsz, amelyek rosszul esnek, és nem a semleges vagy a pozitív apróságokat veszed észre. Ez a negatív részlet aztán számos dolgot meghatároz a napjaidban.
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
3. Túláltalánosítás
Ha valami történik veled, akkor azt nem önmagában nézed, hanem hajlamos vagy általánosítani és a veled történt rossz dolgok sorozatának részeként tekinteni. Tipikus gondolat: „Már megint velem történik?!” vagy „Hát igen, ez az én formám!”.
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
4. Túl gyors következtetések
Sokszor azt feltételezed, hogy mások rosszat gondolnak rólad, vagy pusztán meggyőzöd magad, hogy rossz dolog fog történni.
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
5. Felnagyítás és minimalizálás
Simán elbagatellizálod a veled történt jó dolgok jelentőségét, nem hiszed el a dicséreteket, és ráadásul eltúlzod, felnagyítod a rossz dolgok jelentőségét. „Áh, dehogy áll jól ez a ruha, túl nagy benne a fenekem!”
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
6. Érzelmi alapú érvelés
Nem az objektív dolgokra figyelsz, hanem csak az érzelmi reakcióid határozzák meg a napodat. Attól lesz valami igaz, hogy te annak érzed, függetlenül a tényektől. Ha rossz kedved van, az egész világ szar.
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
7. „Kellene” állítások
Gyakran használod a kellene, muszáj, kötelező szavakat, mert elvárásokkal és kötelezettséggel terheled magad. Ha pedig ezeknek nem tudsz megfelelni, bűntudatod támad. Hagyd a fenébe ezeket a kellene mondatokat!
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
8. Címkézés
Érzelmi alapon teszel mindenféle kijelentéseket. Például ha valaki megbántott, akkor „ő egy idióta!” Ideje kitakarítani a „címke” padlást, hogy beleférjen a világ!
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
9. Megszemélyesítés
Valami rossz dolog történt. Aham. Akkor az minden bizonnyal a te hibád. Ja nem? De, akkor is!
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
10. A pozitív tapasztalatok kizárása
Amikor valami jó dolog történik, amikor mások megdicsérnek, amikor jól sülnek el a dolgok, amikor végre valamit jól csinálsz, akkor figyelmen kívül hagyod. Magyarázatot találsz rá és úgy döntesz, hogy ez a dolog egyáltalán nem számít.
Te milyen gyakran vagy hajlamos így gondolkodni: gyakran, néha, ritkán vagy soha?
Ehhez hasonló klassz gyakorlatokat a Tudd meg, ki vagy! című könyvben is találsz!
Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.
Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból. evaszlafkai.hu
