Mikor kreatív a korán kelő pacsirta és a későn fekvő bagoly? Teszt!

Szerző: Szlafkai Éva

Bizonyos időpontokban kreatívabbak, gyorsabbak, hatékonyabbak vagyunk, máskor pedig tompábbak és lassúbbak. Hogy mikor, az a kronotípusunktól erősen függ, vagyis attól, hogy inkább későn fekvő bagoly típusúak vagyunk vagy korán kelő pacsirta… esetleg egy harmadik madár. Teszteld le, te melyikbe tartozol, és hozd ezzel szinkronba a feladataid időzítését, hogy kimaxolhasd a saját ritmusod hullámhegyeit és völgyeit.

Ha most eszedbe jut három ismerősöd, az egyik közülük biztosan teljesen máskor hatékony, mint ti hárman. Esetleg ő akkor van elemében, amikor te már lefekvéshez készülődsz, és ő már elkészült a legfontosabb feladataival, amikor te még az első kávédat szürcsölöd. Mi okozza az eltérő ritmust és hogyan tudnánk meglovagolni a saját hullámainkat, hogy mindig annak megfelelően teljesítsünk, ahogy a biológiai ritmusunk megkívánja? A válasz a kronotípusunkban keresendő.

Pacsirta és bagoly – avagy személyiségünk madarai

Van az úgynevezett cirkadián ritmusunk, vagyis a biológiai óránk, amely működésének megfelelően az ember bizonyos tevékenységeit hajlamos rendszeres időpontokban végezni. Ennek a vizsgálatával foglalkozó résztudomány neve a kronobiológia, és innen ered a kronotípus elnevezés, amely az egyén preferenciáját jelenti, hogy mikorra szereti időzíteni az alvását és az ébrenléti aktivitását. Mindezt madárnyelven tudjuk könnyedén beazonosítani az embereknél, így született a pacsirta és a bagoly elnevezés a két véglettípusra.

Pacsirta

Vannak a korai pacsirták, vagyis a reggeli kronotípusú emberek, akik korán kelnek, nagyon aktívak reggel, fizikai és szellemi teljesítőképességük ilyenkor a legnagyobb, ám késő délutántól már nem igazán hatékonyak. Ha a népszerű Big Five személyiségvonásokat nézzük – amit ebben a cikkben te is letesztelhetsz -, a pacsirták inkább introvertáltak, barátságosak, érzelmileg stabilabbak, kitartóak, lelkiismeretesek, vidámak.

Bagoly

Ezzel szemben vannak a késői baglyok, akik nehezen kelnek fel reggel, délelőtt még nem igazán aktívak, hosszabb a délelőtti magukra találásuk, ők inkább délután kezdenek aktívak lenni, és a teljesítményük este a legmagasabb, így későn fekszenek le. A Big Five szerint nyitottabbak és extrovertáltabbak a pacsirtáknál, jóval élménykeresőbbek, impulzívabbak, élménykeresők. Kiváló a munkamemóriájuk és kreatívabbak pacsirta társaiknál.

pacsirta és bagoly
Pacsirta és bagoly

Ha megnézzük a híres emberek napi rutinjait, láthatjuk, hogy más-más időpontban voltak alkotókedvükben, máskor pihentek, vagy épp koncentráltak fontos feladatokra. Balzac például hajnalban és délelőtt volt kreatív lendületben, ám Mozart naponta többször is, kis szakaszokban. Kafka csak éjszaka, míg Kant csak kora reggel 1 órát. Edisont sem igazán lehetetett megtalálni a laborjában délelőtt, éjfél körül viszont annál inkább.

Minden embernek más a maga rutinja, amikor hatékonyan tud működni, ezért is olyan rossz a “kilenctőlötig” munkaidő. Korán sem biztos, hogy akkor vagyunk a legproduktívabbak. A vállalati, oktatási, hivatali szférát az emberek 75-80%-ra szabták akik pacsirták vagy a harmadik típusba tartoznak, szegény baglyok megszívták… kivéve, ha nem szabadúszók.

Ilyen egy napunk: felívelés-hullámvölgy-hullámhegy

Rengeteg tanulmány, kutatás arra a következtetésre jutott, hogy mindannyian három szakaszt élünk át egy nap: egy felfelé ívelőt, egy hanyatlót és ismét egy emelkedőt. A pacsirták és a harmadik madarak ebben a sorrendben, a baglyok pedig fordított sorrendben.

Mikor kreatív a korán kelő pacsirta és a későn fekvő bagoly?
Mindannyian három szakaszt élünk át egy nap

Én mindig azt gondoltam magamról, hogy bagoly vagyok. Sokszor dolgozom 22:00 körülig vagy tovább, és reggel nehezen tudok felkelni 08:00 előtt, valamint elég hosszú a reggeli ráhangolódásom. 10:00 előtt ritkán vágok bele nagyobb volumenű munkákba – bár az utóbbi hetekben igyekszem 23:00-ig ágyba kerülni és 7:00-kor kelni, egész jól megy. Viszont a fontosabb döntést igénylő teendőket mindig délelőtt végzem el, az alkotómunka délutánra, estére tevődik, és ahogy a lenti táblázatot nézem, ez pont egybevág a cirkadián ritmusommal. Aham! Felismerés. 🙂 Daniel H. Pink Mikor című könyvét olvasva jöttem rá, hogy nem is bagoly vagyok, hanem egy harmadik madár. Mindjárt elmesélem, illetve te is meg tudod állapítani majd a saját kronotípusodat, de előtte még egy kis infó.

A kronotípusunkat 50%-ban a genetikai örökségünk határozza meg, 50%-ban pedig szociális környezet.

Tehát pacsirtának vagy bagolynak főleg születünk, nem azzá válunk. De itt van még néhány érdekes adat:

  • Ősszel és télen születettek nagyobb eséllyel pacsirták, a tavaszi-nyáriak között pedig több a bagoly típus
  • A kisgyerekek általában pacsirták, aztán kamaszkorban átlényegülnek baglyokká, és 20 éves koruk körül visszapacsirtásodnak.
  • A férfiak inkább baglyok, a nők inkább pacsirták.
  • A népesség kb. 20%-a bagoly és kb. 14%-a pacsirta.

A legtöbb ember kortól, nemtől függetlenül nem kifejezett pacsirta vagy bagoly, sokkal inkább egy harmadik madár! 🙂 Sőt, nemrég olvastam, hogy két további típust is meghatároztak orosz és belga neurobiológusok^ – a sziesztázó és a délutáni típusú embert.

Sok ember korán kelő pacsirta vagy a későn fekvő bagoly
A népesség nagy százaléka pacsirta vagy a harmadik madár

Teszteld, te melyik madár vagy!

Till Roenneberg kronobiológus egy egyszerű módszert ajánl a kronotípusunk meghatározására. Gondolj egy szombati napra, vagy egy olyan napra, amikor nem kell időre kelned. Ezt a napot alapul véve válaszold meg az alábbi három kérdést!

  1. Általában hány órakor alszol el?
  2. Általában hány órakor kelsz?
  3. Mi a két időpont közötti félidő – tehát az alvás középideje? Keresd ki az alábbi diagramból! (Például ha 23:00-kor alszunk el és 07:00-kor kelünk, akkor a középidő hajnal 04:00-re esik, így láthatjuk, hogy a harmadik madár típusba tartozunk.)
pacsirta és bagoly
Forrás link

Ahogy láthatod, a népesség kb. 14%-a pacsirta, 21%-a bagoly, és 65%-a a harmadik típusba tartozik. Te?

Hogyan találjuk meg típusunknak és a feladatoknak megfelelő ideális időpontokat?

Típus-feladat-idő módszernek nevezi Daniel H. Pink ezt a technikát a Mikor című könyvében, amely lényegében arról szól, hogy hozzuk szinkronba a cirkadián ritmusunkkal az elvégzendő feladatainkat és azok időpontjait.

Mit kell tennünk? Ezt a 3 lépést!

  1. Először azonosítsuk be a kronotípusunkat (lásd fent)!
  2. Határozzuk meg, milyen feladatok várnak ránk adott napon!
  3. Tekintsük át az alábbi táblázatot, hogy megtaláljuk a feladatok elvégzéséhez ideális időpontot!
PacsirtaHarmadik madárBagoly
Analitikus feladatokreggelreggel, délelőttkéső délután, este
Kreatív feladatokkéső délután, estekéső délután, estedélelőtt
Jó benyomás keltésedélelőttdélelőttdélelőtt
Döntéshozatalreggelreggel vagy délelőttkéső délután, este

Te mit szűrsz le mindebből? Mikor érdemes a koncentrálást igénylő feladataiddal foglalkozni, és mikor vagy kreatívabb elemedben, mikorra időzíts egy megbeszélést vagy épp egy döntéshelyzetet?

Szinkronhatás

Érdemes a saját cirkadián ritmusunkhoz és a feladatok jellegéhez időzíteni a teendőinket, amennyiben hatással vagyunk rá. Az a jó, ha össze tudjuk hangolni, szinkronba tudjuk hozni ezt a három jellemzőt: típus, feladat, idő. Ezt nevezik „szinkronhatásnak”.

Szinkronhatás
Törekedjünk a szinkronra minden szakaszban – felívelés, völgy, hegy

Az előbbiekben megismertük, hogy három szakasz váltakozik a napunkban, vagyis van egy felívelés, amit egy hullámvölgy követ, majd egy hullámhegy zár. Ha van befolyásunk a napirendünkre, törekedjünk a szinkronitásra, vagyis ha ébernek kell lennünk egy feladathoz, akkor azt igazítsuk a hullámhegyünkhöz, amikor kevesebb koncentráció szükséges, azt a felívelő szakaszhoz.

Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a cikkből, akkor a kronotípusod meghatározásán kívül ez legyen: ne pazarold favágó munkára a legtermékenyebb óráidat!

De mit csináljunk a hullámvölgyben? Kicsit lazítsunk… vagyis inkubáljunk.

Mit kezdjünk a hullámvölggyel? Legyünk kreatívak!

Akkor vagyunk igazán kreatívak, amikor kevésbé vagyunk koncentráltak, hiszen, ha elkalandozunk, hamarabb észreveszünk bizonyos összefüggéseket, mintha feszülten figyelünk. Emlékszel a kreativitás folyamatának öt állomására? Az inkubáció szakaszáról van szó, ami után az AHA-élmény következik. Ezt „inspirációs paradoxonnak” is szokták nevezni:

Az innováció és a kreativitás akkor erősödik, amikor nem vagyunk csúcsformában, legalábbis a cirkadián ritmusunk szerint.

Daniel H Pink – Mikor c. könyv

Gondoltad volna? 🙂 Szóval, amikor legközelebb ötletelni szeretnél, vagy egy problémához más úton közelíteni, olyankorra időzítsd, amikor a nap során a hullámvölgy környékén van és nem kell koncentrálni, esetleg pihensz, sétálsz a szabadban, utazol egy járművön vagy egy pohár borral a kezedben csevegsz a barátaiddal.

Képek forrás behance

Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.

Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból.  evaszlafkai.hu

Ezeket olvastad már?