Kíváncsi vagy néhány kreatív stratégia működésének agyi hátterére, és arra, hogyan építheted be a módszereket a mindennapjaidba? A kreativitás fejlesztésének néhány izgalmas szeletét ismerheted meg a cikkből, miközben megérted a cselekedeteid mögötti mozgatórugókat, a stratégiák működésének agyi hátterét.
Készen állsz?
Hekkelés indul!
A kreativitás meghekkelése
Ezzel a figyelemfelhívó kifejezéssel és a hozzá tartozó módszerekkel Steven Kotler A lehetetlen művészete c. könyvében találkoztam, és habár korábban is ismertem és használtam a leírtakat, mégsem fűztem még össze őket egy cikkben. Nah, majd most!
A meghekkelés alatt azt értjük, hogy
annak a megértésén dolgozunk, hogyan állíthatjuk a neurobiológiánkat a szolgálatunkba, hogy értünk, és ne pedig ellenünk dolgozzon.
Biztos vagyok benne, hogy mindegyik stratégia ismerős lesz, mégis, talán ebből a nézőpontból még nem néztél rájuk. Kíváncsi vagyok, te melyeket építetted már be az életedbe illetve bátran egészítsd is ki a számodra bevált módszerrel.
1. Törekedj a jókedvre!
Ez lenne az egyik stratégia? Igen! Amilyen egyértelmű, annyira fontos a kreativitáshoz. Elmesélem, miért. A jó hangulat a kreativitás fokozásának kiindulópontja – a figyelmi és a szaliencia agyi hálózatban is szerepet játszó ACC aktivitását előzi meg. Az ACC (anterior cingularis kéreg) felelős azért, hogy az agyunk észrevegyen nem odaillő dolgokat, ezáltal segítse a mintafelismerést és létrehozza az AHA-élményt.
Amikor jó hangulatunk van, az agyunk fogékonyabb a szokatlan ötletekre, ihletre, az AHA-élményre, a divergens gondolkodás kerül előtérbe, vagyis velejéig benne van a kreatív folyamatban. Viszont az ellenkezője is igaz. Ha rossz kedvünk van, akkor inkább az analitikus, konvergens gondolkodás lesz fókuszban, tehát az összkép helyett inkább a részletekre fókuszálunk, a bevált lehetőségek mellett döntünk, a szokott dolgokat vesszük inkább észre az új lehetőségek helyett.
Elmesélek egy érdekes kísérletet*, amikor Mark Beeman (North Western Egyetem agykutatója)és John Kounious (Drexel Egyetem pszichológusa) távoli asszociációs feladatokat adott a kísérlet résztvevőinek, miközben EEG és fMRI segítségével figyelték az agyi tevékenységeiket. Az volt a feladat, hogy három random szóhoz egy negyedik, összekötő szót kellett találniuk (pl.: arany/ország/ szósz, a kapcsolat pedig az alma szó volt). Voltak, akik logikusan oldották meg, például ABC sorrendben mondtak szavakat és odapróbálgatták, másoknak csak úgy hirtelen beugrott a megoldás, megint mások mindkét stratégiát alkalmazták. Azoknál, akiknek hirtelen ugrott be a megoldás mintegy AHA-élményként, észrevették, hogy fokozódott az ACC (anterior cingularis kéreg) aktivitásuk. Ugyebár ez az a terület, amely észleli a szokatlan, egymásnak ellentmondó ingereket.
Oké, de vajon mi aktivizálja az ACC-t? Hát bizony a jókedv. Amikor jó hangulatban vagyunk, az ACC fogékonyabb a szokatlan gondolatokra, ötletekre.
Hogyan gyakorolhatod?
- Az alvás, a hála, a testmozgás és a mindfulness négyesével, lásd boldogság cikk.
- Baráti találkozók
- Szórakoztató műsorok nézése
- Társasjátékozás
- Baráti iszogatás – erről még lesz szó
- A kedvenc elfoglaltságod végzése
- stb.
Neked mitől van jókedved? És milyen gyakran gyakorlod?
2. Tágítsd a látóhatárodat!
Többféleképpen érthetjük a látókör tágítását.
Az egyik a jobb és bal agyféltekés tevékenységekben keresendő, ugyanis a bal agyfélteke centrikus tevékenységek részletekre való fókuszálásra késztetnek, addig a jobb agyféltekések átfogó szemléletre. Azt fontos leszögezni, hogy a két agyfélteke együttműködik, amikor kreativitásról van szó, az aktivitási arányokban térnek csak el. Szóval a bal a fákat látja, a jobb pedig az erdőt. Nehéz időszakban a részletekre összpontosítunk, ha jókedvünk van, akkor kitágul a látóhatár, erről már olvashattál a Boldogság valaha ismert négy legjobb gyakorlata cikkben.
A másik megközelítés pedig a térrel van összefüggésben. A világos, nyitott, tágas, magas belmagasságú terek jó hatással vannak a kreativitásra, ellenben a zárt, szűk, sötét, alacsony belmagasságú helyekkel.
A nagyobb távlatok is szélesítik a látásmódot. Amikor szó szerint messzire, nagy távolságba tekintünk, átvitt értelemben is szélesre tárul előttünk a világ. Ezért jó, ha az íróasztalunk az ablak előtt van, illetve ezért szuper a természetben való séta, kikapcsolódás. Utóbbi inkubációs időnek is minősül, és mint ilyen, aktivitásra fogja az ACC-t, amitől klassz ötleteink lesznek, sőt, a kedvünk is jobb lesz, amitől még aktívabb lesz az ACC és még inkább átélhetünk AHA-pillanatokat.
Képzeld el, hogy a Utah Egyetem 2012-es vizsgálatából kiderül, hogy a természetben, magányosan eltöltött négy nap után 50%-kal jobban teljesítünk kreativitásteszteken. Oké, normál körülmények között ki a fene menne ki a természetbe napokra egyedül Bear Grylls-től eltekintve? De a lényeget értjük, a természet és az egyedüllét kreatívabbá tesz, és mindkét tényről olvashattál az Élj kreatívan! könyvben is. Te hogyan csempészed be ezt az infót a mindennapjaidba?
Hogyan gyakorolhatod?
- Menj gyakran ki a szabadba: sétálni, kirándulni, sportolni, fotózni
- Kreativitást serkentően alakítsd ki a home office-odat
- Tervezz hosszú távra
- Sinrin joku
- Told az íróasztalodat az ablak elé (feltéve, ha az ablak nem egy tűzfalra néz… akkor told vissza)
- Végezz olyan tevékenységeket, amelyben a jobb agyféltekének is nagy szerepe van, pl. olvasás (ez egyszerre koncentrálás, de fejleszti a fantáziát is), játék, festés, rajzolás, DIY hobbi, zenehallgatás.
- Utazz, legyen szó akár hosszabb és messzibb utazásról vagy csak egy rövidebb autóútról
- Menjünk ki az irodádból néha a szabadba
- stb.
Te mivel bővítenéd a sort?
3. Keress énidőt!
Ne csak keress, hanem iktass is be. Manapság sok magazin foglalkozik az énidő fontosságával, kicsit el is csépelték, de mit nem, nézzük csak meg a kreativitás szavunkat… Szóval keressünk a napunkban olyan időt, amit lehetőleg egyedül tölthetünk egy számunkra kikapcsoló tevékenységgel, amikor nincsen lelkiismeretfurdalásunk, hogy más, hasznosabb dolgoktól vesszük el az időt.
Lehet, hogy ez azt jelenti, hogy 06:00 helyett 05:00-kor kelsz. Nem hangzik valami jól?
Az viszont nagyon gyümölcsöző a kreativitásodra és a hatékonyságodra nézve, ha ebben az ajándék 1 órában olyasmivel foglalkozol, amitől végre TÖLTŐDSZ, ami jólesik, ami előbbre visz a céljaidhoz vagy éppen sosincs rá időd.
Legyen szó könyvolvasásáról, a cikked írásáról, a regényed szerkesztéséről, vagy éppen arról, hogy végre rendbe teszed a weboldaladat, de beiktathatsz ide jógát, meditációt, wellness zuhanyt, sminkelős videók nézését, önfejlesztő online kurzusok végzését, gyerekjáték horgolást, ikebana készítést, bármit, ami fontos neked, ami tölt és máskor mégis hajlamos vagy elhanyagolni.
Biztos vagyok benne, hogy már be is helyettesítetted, hogy te mit iktatnál be ebbe az ajándék 1 órába!
Ilyenkor nyílik alkalmunk az álmodozásra, pszichológiai eltávolodásra a napi dolgoktól, ebben az állapotban aktivizálódik a nyugalmi hálózat, amire már te is tudod, hogy szükség van, hogy a tudatalattink összefüggésekre bukkanjon. Az eltávolodás fontos inkubációs idő is, akár így is tekinthetsz mostantól az énidőre. Fontos ahhoz, hogy más megközelítésből láss rá a dolgokra, jobb megoldásokra juss, észrevegyél alternatív lehetőségeket, tehát fontos muníció a kreativitásodhoz.
Hogyan gyakorolhatod?
- Előbb már jó pár dolgot felsoroltam, most rajtad a sor. A lényeg, hogy tölts értékes időt egyedül és foglalkozz közben olyan dologgal, ami feltölt.
4. Tegyél szokatlan dolgokat!
A rutin gondolkodás ösvényeit elhagyva izgalmas, ismeretlen terepre érkezünk, amely csemegét tartogat az agyunknak. Az újdonság varázsa szokatlan ingerekkel bővíti a kincsestáradat, amiből majd a kapcsolatképző rendszered szuper ötleteket ismerhet fel. Egy brainstorming alkalmával a szokatlan ötleteket vegyük előre, mert azok azt üzenik az agynak, hogy tágultak a keretek, gondolkodhatunk a dobozon kívül.
Egy baráti iszogatás is segíti a szokatlan ingerek felfedezését – lásd a kocsma az egyik legnépszerűbb inkubációs helyszín -, mivel az alkohol csökkenti a koncentrációt és kiszélesíti a látóhatárt, azt az utasítást küldi az ACC-nek, hogy kevésbé kézenfekvő ötletek után kutasson. Ezáltal jóval nagyobb merítésből dolgozhat a mintafelismerő rendszerünk. Spicces állapotban – tehát nem gatya részegen – játékosabbak, kockázatvállalóbbak leszünk, amely tulajdonságok a kreatív emberekre jellemzőek. Nem azt mondom, hogy minden nap igyuk magunkat kreatívra, de néha egy baráti összejövetelen való iszogatás, vagy 1-2 ihlető pohár bor elkortyolása serkentőleg hathat a kreativitásunkra.
A játékos kedvünket egy játék is előcsalogathatja és máris helyben vagyunk, nem kell (túl gyakran) a pohár aljára úszni egy kis kreativitásért. Sőt, a kreatív élet csupa játék. Tegyük a játékot, játékosságot, játékos szemléletet az életünk részéve, hogy kreatív impulzusokban gazdag életet élhessünk, pont, mint gyermekkorunkban.
Te milyen számodra szokatlan, új dolgot próbálsz ki legközelebb?
…
A teljes cikket tananyaggá átdolgozva a Szikra Hub tudásanyagai között találod.
Csatlakozz a Szikra Hub-hoz, és fejlődj kreatívan Te is ezen az ÖNISMERETI JÁTSZÓTÉREN! A klub célja, hogy rendhagyóan megközelített témákkal és folyamatosan bővülő tudástárral segítse az önfejlesztésedet számos területen, miközben a POWER SKILL-jeidet is fejleszted. Mentoranyagok, tervezők, kihívások, könyvek tudásanyagai és mindez kreatív köntösben. Kíváncsi vagy? Nézz körül a www.szikrahub.hu oldalon!
* Kouniuos, John – Beeman, Mark: The Eureka Factor: Aha Moments, Creative Insight and the Brain. New York, Windmill Books (2015), hivatkozza Kotler, Steven: The Art of Creativity (A lehetetlen művészete, Bp, HVG Könyvek, 2021)
Csatlakozz most a Szikra Hub-hoz, amely egy kreatív fókuszú tudástár, és fejlődj több mint 300 inspiráló tudásanyagból. Irány a szikrahub.hu! További lehetőségek: SZIKRAMAIL, ONLINE KURZUSOK.
Kreatív szemléletmód a fókuszban – előadások, kurzusok, céges tréningek változatos témákban, rendhagyó nézőpontokból. evaszlafkai.hu
