Boldogság a hétköznapokban, avagy így legyél jelen 2018-ban a saját életedben. Indul a #52hét52kihívás!

Szerző: Szlafkai Éva
Boldogság a hétköznapokban, avagy így legyél jelen 2018-ban a saját életedben. Indul a #52hét52kihívás! | 52het52kihivas_365letszikra_1200x800px

Vajon az életünk mennyi része veszik el úgy, hogy nem is vagyunk jelen? Vajon hogyan lehetne a frusztráló és rohanó hétköznapokba visszacsempészni valamit, amelytől sokkal elégedettebben, kreatívabban, nyitottabban, boldogabban tudjuk élni az életünket? A rutincselekvésekre is szükségünk van, de ne hagyjuk, hogy azok domináljanak, vegyük át minél többször az irányítást! Próbáljunk ki új dolgokat, szélesítsük a látókörünket, éljük meg másként a hétköznapjainkat! Erről szól a 2018-as kihívásom: #52hét52kihívás

Sokszor előfordul, hogy A-ból B-be autózva automatikusan jutunk el az úti célunkhoz, az utazás részleteit pedig szinte alig tudjuk felidézni. Mi vezettünk, forgattuk a kormányt, nyomtuk a féket és a gázt, de olyan, mintha valaki más cselekedett volna. Pedig mi voltunk, csak éppen robotpilóta üzemmódban. Igazság szerint ez a jelenség nem csak autóvezetés közben történik meg, hanem életünk bármely részén, bármely mozzanatában előfordul velünk.

Vegyük hát kézbe az irányítást amikor csak tudjuk, nehogy így elveszítsük életünk utazásának nagy részét.

Ne csak automatikusan reagáljunk a világra, hanem hangolódjunk rá és tudatos válaszokat adjunk. Ha ezt megértjük és alkalmazzuk, kibővülnek a lehetőségeink, rugalmasabbá válik a szemléletmódunk és képessé válunk pozitívan értékelni a helyzetünket. Nem feltétlen a mindfulnessről beszélek, annál komplexebb és játékosabb dologra gondolok.

Chris Baréz-Brown Most élj! című könyve elgondolkodtatott. A dizájnos és kreatív, játékos formába csomagolt magvas tartalom az egy évig tartó olvasós kihívás után egy következő izgalmas kihívásra inspirált…

Kíváncsi vagy?

Lépjünk át a rutin üzemmódból tudatos állapotba!

Képtelenek lennénk tudatosan foglalkozni életünk minden egyes pillanatával, ezért az ősi agyunk kitalálta magának ezt a tudattalanul működő robotpilóta üzemmódot, amelyet korábbi tapasztalataink, szokásaink, döntéseink alapján működtet. Úgy gondolja, hogy minden hasonló hétköznapi helyzetben, ha van már hasonló cselekvési minta, akkor az mindig jó lesz nekünk. Lásd a vezetési példát. Így egyébként energiát spórol nekünk, nem kell annyit gondolkodni.

A félelem érzetünk is a több ezer éve kialakult túlélési ösztönünk miatt van (üss vagy fuss reakció), de ma már nem igazán van rá szükségünk, ám beleivódott a DNS-ünkbe, egyéniségünk részévé vált. A robotpilóta énünk nem kérdőjelezi meg a félelem reakcióinkat, ilyenkor az ösztönember diktál. Amikor észleljük, hogy felmegy a pulzus, kitágul a pupilla, hevesebben ver a szív, izzadunk, telepumpálódik a szervezetünk adrenalinnal, akkor álljunk meg, mielőtt cselekszünk! Gondoljuk át, hogy ez valós félelem-e illetve mit is találunk annyira félelmetesnek az adott szituációban!

Lépjünk át a tudatos állapotba robotpilóta (rutin) üzemmódból!

Hogy miért? Mert amikor tudatosan átgondolunk valamit, amikor figyelünk a testünk jelzéseire, az érzelmeinkre, amikor nem hagyjuk, hogy automatikusan történjenek velünk a dolgok és a rutinüzemmód diktáljon, akkor a mi kezünkben van a döntés, hogy mi legyen a következő lépés. Mi határozhatjuk meg, hogy miként alakuljon a hozzáállásunk, a reakciónk, vagyis ezáltal a napunk… az életünk.

Ez az egész folyamat egy felszabadultabb, derűsebb, lazább, boldogabb élet lehetőségéhez vezet!

Robotpilóta énünk szereti a megszokást és utálja az újdonságot

Amikor robotpilóta üzemmódban létezünk, akkor a szokások rabságában tengődünk. Nem gondolkodunk, hogy mi lenne a helyes döntés, mit cselekedjünk, hogy jó legyen nekünk, csak cselekszünk, vagyis inkább csak úgy történik velünk az élet. Ebben az állapotban nem kérdőjelezzük meg a dolgokat, engedelmeskedünk, hiszen az ösztönember mivoltunk biztonságba szeretne minket tartani. Megszállottan óvakodik minden újtól és változástól, illetve bármitől, amely kihívást jelenthet számára. Az biztonságos neki, ami eddig működött.

Az ösztönember énünk azt szeretné, ha a dolgok nem változnának. Ám ebben a felgyorsult világban ez a hozzáállás felejtős. Minden rohamtempóban változik, és nagyon észnél kellene lennünk, hogy alkalmazkodni tudjunk a folyamatosan változó körülményekhez. Ha lépést tartunk, elégedetten élhetünk, de ha nem, akkor frusztráltak leszünk…

Szóval ideje minél többször átváltani tudatos működésbe és jelen lenni. Mindig valahol vagyunk és legtöbbször nem a jelenben, hanem a múltban vagy a jövőben: rágódunk a korábbi történéseken, tervezzük a jövő évet, hibáztatjuk a múltbéli szerelmeinket, célokat állítunk fel a munkahelyünkön stb. Pedig az életünk MOST zajlik, nem a múltban, vagy a jövőben.

Ilyen a robotpilótába kapcsolt rutin énünk:

  • Húzósnak látszó feladatok helyett/közben kikapcsolódásként pörgeted a Facebookot.
  • Ha fáradt vagy, beversz egy kis nasit, ahelyett, hogy sétálnál a friss levegőn.
  • Az esti beszélgetés helyett kapcsolgatod a TV-t.
  • Mindig csak ígéred, de sosem viszed a kutyát egy nagy kirándulásra, csak a ház körüli szokásos pisi-kakira.
  • Este hazaérve bőséges vacsorával kárpótolod magad a rohanós munkanapért.
  • Közös játék helyett tabletet adsz a gyerek kezébe.
  • A szüleid meglátogatása helyett elintézed egy gyors telefonnal a dugóban.
  • A baráti találkozó helyett megteszi egy Messenger üzenet.

Amikor töprengünk, belemerülve dolgozunk, lefoglaljuk magunkat különféle dolgokkal, ábrándozunk, adagoljuk magunknak a digitális eszközök, a social média, a TV vagy a hírek tartalmait és közben helyet adunk a sokszor felnagyított félelemnek, akkor rutin szerint, ösztönösen élünk. Lehet, hogy a tudatalattink hatékony, csakhogy ez egyáltalán nem tesz bennünket boldoggá.

52het52kihivas_robotpilota_1200x800px

A tudatos énünk tud minket boldoggá tenni

Vannak olyan pillanatok, amikor rájövünk, hogy milyen csodás az élet. Biztosan ismered ezt az érzést, amikor szinte szárnyal a lelked és nem kell hozzá nagy dolog. Nálam a természetben való futás flow élménye – amelyet egy ideig most hanyagoltam – adja leginkább ezt a boldog, “minden egyben” elégedettség érzetet. De általában mindenkinél más pillanatok okoznak ilyen érzést: séta egy verőfényes napon, hallgatod a kedvenc zenédet, átöleled a szerettedet, összenevettek a barátoddal, homlokon csókol apukád/anyukád, kirándultok a családdal, nyílik a féltve gondozott virágod, rengeteg madár eszik a téli etetődből stb. Idézed fel a saját hasonló boldog pillanataidat!

Én a nyaralásokba igyekszem egy csomó “tudatos könyvjelzőt” beletenni, vagyis bizonyos pillanatokra tudatosan felhívni a figyelmem, hogy most ez jó, ezt most éljem át, és érdekes módon pontosan fel tudom idézni az összes ilyen pillanatot.

Tényleg megmaradnak, és bármikor rájuk gondolok, elégedettséggel, nosztalgiával töltenek el és fel tudom idézni a körülményeket: a színeket, érzéseket, ruhákat, hőmérsékletet, helyszínt stb. Mert ÁTéltem, nem TÚLéltem. OTT voltam, nem átmeneteltem rajta.

Szóval. Ne csak automatikusan reagáljunk a világra, hanem legyünk jelen. Ilyenkor az elménk megnyugszik, fókuszálttá válik, és egy kicsit hátrébb tudjuk tolni az egónkat, hiszen a világ tőlünk többről szól.

Ez a fajta szemléletváltás képessé tesz bennünket arra, hogy megszabaduljunk a kicsinyes rögeszméinktől, és az igazán fontos dolgokra koncentrálhatunk. Ilyenkor tudatossá válunk, alkotunk, szeretünk, élünk, összhangba kerülünk a körülöttünk lévő világgal és úgy érezzük, hogy minden egyszerűbbé válik.

A frusztráló és rohanó hétköznapokba vissza tudunk csempészni valamit, amelytől sokkal elégedettebben, boldogabban tudjuk élni az életünket. A rutincselekvésekre is szükségünk van, de ne hagyjuk, hogy az domináljon, vegyük át minél többször mi az irányítást.

Minden héten más feladat, avagy #52het52kihivas

Ahogy mondtam, a robotpilóta üzemmódban általában a jól bevált opciókat választjuk, nem vagyunk nyitottak az új dolgokra, szárnyát szegjük a kíváncsiságunknak, amely a kreatív energia alapanyaga. Ne hagyjuk, hogy az életünk nagy részét szokások rabságában töltsük, lépjünk a tettek mezejére és szélesítsük a látókörünk, próbáljunk ki érdekes, klassz új dolgokat.

Nem kell egyből egy kalandtúrára vagy nyitott házasságra gondolni, csupán olyan hétköznapi dolgok újraértelmezésére, amely nyitottabbá tehet, kiszakíthat néha a rutinból, a megszokottól eltérő élményekre invitál, és ezáltal vidámabbá, kreatívabbá teheti a napjaidat és végső soron boldogabbá az életedet.

Megéri kipróbálni, nem?

2018. január 01-től minden héten írok egy cikket, hogy mi lesz az adott heti kihívás. A cikkekben kitérek a feladatra, a tudományos háttérre illetve igyekszem inspiráló érdekességeket is felvonultatni, és amikor letelt a hét, akkor kiegészítem a konklúziómmal. Bármikor csatlakozhatsz, akár van könyved, akár nincs, akár kipróbálnád te is a kihívásokat, akár csak kíváncsi vagy, másoknak mi volt a tapasztalata. Itt találod a cikkeket!

Hétfőig titkos

Minden hétfőn 06:00-kor érkezik a heti kihívásfeladat, addig titokban van, mivel kell szembenéznetek!  Az adott heti tapasztalatok/képek/érzések/gondolatok pedig jöhetnek a csoport falára folyamatosan, de minden vasárnap lesz egy összegző poszt is, ahol megbeszéljük. Hajrá!!

Most élj! HVG könyvek - legyél jelenMost élj! HVG könyvek - legyél jelenMost élj! HVG könyvek - legyél jelenMost élj! HVG könyvek - legyél jelen

Milyen feladatok várnak a heti kihívásokban?

A könyvben összesen 60 feladat van, szóval bőven tudok csemegézni az 52 hét alatt illetve én is fogok kitalálni saját kreatív feladatokat. Az, hogy épp mi lesz az adott heti kihívás, mindig vasárnaponként dől el. Nem brutálisan komoly feladatként fogom fel ezt az egészet, hanem kihívást jelentő, ámde könnyed szórakozásként, amely során új dolgokat tapasztalhatok meg a hétköznapokban.

Például 1 hétig: nem nézek tv-t, valami teljesen szokatlant csinálok, önismereti utazást tartok, naplót vezetek, digitális detoxon esek át (ettől mondjuk kicsit tartok), mások bőrébe bújok, limitálom a kiadásaimat, lelassulok, eltévedek, keresek napi +1 órát, igent mondok, sokat nevetek, másként járom a természetet, akkor eszem, amikor éhes leszek, táncolok, gyakorlom a hálát, megkeresem a szenvedélyem és még egy csomó izgalmas dolgot teszek. És mindezt megosztom veled is.

Remélem Te is velem tartasz!

Milyen változásra számíthatsz?

Mindannyian különbözően látjuk a világot, más az ízlésünk, különböznek az igényeink, az értelmezésünk, a meggyőződésink, a tapasztalataink, szóval mind egyediek vagyunk. Éppen ezért a különféle élmények is különféle módon hatnak ránk, vagyis ami az egyikünknél bevált, a másik számára hasztalan. Viszont éppen ez az izgalmas benne és ez formálja egy közösségi kihívássá az egészet. Amit én megélek, lehet, te másként éled meg, ezért nagyon számítok rá, hogy a challenge cikkek alatt, illetve a szinrák FB oldalám megosztod az élményeidet, hogy minél színesebb képet kapjunk erről a kihívásról.

Tehát hogy milyen változásra számíthatsz? Remélem minél pozitívabbra, de ez majd 2018 során fokozatosan derül ki. A mód, ahogyan hozzáállsz a gyakorlatok teljesítéséhez, meghatározza, hogy mennyit nyersz majd belőlük. Ha ráhangolódsz, nyitottan és kíváncsisággal fogadod őket, akkor rendkívüli eredményekre számíthatsz.

Abban biztos vagyok, hogy a kihívások segítségével mindenképpen formálódni fog a szemléleted, amely a 365letszikra magazinblog egyik fontos célkitűzése, ars poetikája is. További cikkek a témában itt és itt olvashatóak.

Csatlakozz!

Tarts velem! A kihívásokat a SZIKRAKIHÍVÁSOK menüpontban találod minden vasárnap este. Ezen kívül létrehoztam egy FB csoportot is, ahol megoszthatjuk egymással az élményeinket, tapasztalatainkat! Próbálj ki új dolgokat, szélesítsd a látókörödet, éld meg másként a hétköznapjaidat 2018-ban! Csatlakozz, ha hajt a kíváncsiság!

Oszd meg másokkal is a hírt! Hívd fel az ismerőseid figyelmét is erre a szemléletformáló kihívásra! 😉


TÉGED IS HAJT A KÍVÁNCSI TUDÁSVÁGY? KÖVESD A SZIKRÁKAT A TÖBB EZER KÍVÁNCSI, SZIPORKÁZÓ OLVASÓVAL EGYÜTT: SZIKRAMAIL, FACEBOOK, INSTAGRAM.

Ezeket olvastad már?