A boldogság titka az abból fakadó vágyunk, hogy mi irányítsuk és jobbá tegyük a saját életünket. Egy ilyen élet termékeny, kreatív, produktív, változik, fejlődik, és többet merítünk belőle, mint áldozunk rá. A kreatív gondolkodás végső soron egy fajta problémamegoldó gondolkodás. Más szemléletmódot kíván, amelyet elsajátítva elégedettebb, sikeresebb életet élhetünk, folyamatosan fejlődhetünk, jobb teljesítményt nyújthatunk, tanulhatunk a hibáinkból és érhetjük el a céljainkat. Én kreatív szemléletnek hívom.
A kreativitás nem egyfajta belénk kódolt adottság. A kreatív teljesítményhez szükséges készségek kellő munkával, elkötelezettséggel, nyitottsággal és kíváncsisággal fejleszthetőek. A kulcs mindehhez a fejlődő szemléletmód, hiszen aki így tekint az életre, átveheti az irányítást az események felett, kibontakoztathatja lehetőségeit – és hosszabb távon is sikeres maradhat. Ez a fajta “dobozból kitekintő” gondolkodásmód az élet minden területén inspirál, segít rácsodálkozni a világra, tudatosabb döntéseket hozni, merni szabadnak lenni, folyamatosan tanulni, fejlődni és mindig kíváncsinak maradni.
Én a kreatív gondolkodáshoz, szemlélethez számos területet kapcsolok, úgy mint a problémamegoldás, kíváncsiság, hatás, alkotás, játék, motiváció, kommunikáció és fejlődő szemléletmód. Meg is nézzük őket.
Kreativitás és sztereotípiák
A kreativitás szót agyon koptatta már a média és a reklámügynökségek, szóval érthető az ellenérzés. Mégis boldog-boldogtalan használja. Joggal, mivel ez egy elég bő fogalom. A témakör számos szakértőt foglalkoztat(ott) Csíkszentmihályitól kezdve Edward de Bono-n és Michael Michalko-n át Sir Ken Robinson-ig vagy Teresa Amabile-ig és annyi bizonyos, hogy a kreativitás egyfajta mentális energia. Ez az energia kitörhet művészi kvalitásokban és hétköznapi szinten is, de ami közös, hogy végső soron
a kreatív gondolkodás, kreatív szemlélet egyszerűen csak más szemmel a világ.
Ki lehet kreatív?
Mivel a kreativitás szót sok mindenre használjuk, ezért nem árt különbséget tenni a főbb fogalmak között, így a könnyebbség kedvéért osszuk három felé a kreatív embereket.
- INSPIRÁLÓ emberek, akik érdekesek, másokra inspirálólag hatnak, széleslátókörűek, tájékozottak, fejlődő szemléletmód jellemzi őket, de nem alkotnak maradandót.
- ALKOTÓ emberek, akik újszerűen fogják fel a világot, eredetien gondolkodnak, mindig valamin törik a fejüket, mernek új dolgokba fogni, kíváncsiak, szabadon értelmeznek és alkotnak.
- KREATÍV GÉNIUSZOK, akik megváltoztatták a kultúránkat (pl.: Einstein. Picasso, Leonardo).
Az első tanulható, a második fejleszthető, a harmadikra pedig születni kell.
Ahogy a fenti leírásból láthattad, nem csak az az ember kreatív, aki a szó hétköznapi értelmében alkot, és mindig tele van jó ötletekkel, érdekes megoldásokkal, hanem bárki, akinek a gondolatai hatással vannak másokra. A kreatív gondolkodással az INSPIRÁLÓ és ALKOTÓ emberek szemléletmódját érdemes tanulmányozni, és elsajátítani belőle számunkra hasznos dolgokat. Az első és legfontosabb, hogy a rájuk jellemző szemléletmód és az általuk használt kreatív eszköztár tanulható, elsajátítható, fejleszthető és egy érdekesebb életet ígér. Miért is ne használjuk a saját életünk átformálásához, jobbá tételére? Ezt a témát boncolgatom a most készülő ebookomban, amely a szikrákhoz hasonlóan érdekes lesz, nem megszokott, gondolatébresztő, edukatív és iszonyat kreatív. 🙂
Miért a 21. század kulcskészsége a kreativitás?
Soha nem volt még ennyire szükség a kreatív problémamegoldó gondolkodásra, a rugalmasságra, a folyamatos tanulásra és arra, hogy kritikusan, kérdésekkel telve álljunk az élethez. Túl sok az inger körülöttünk és a mi kezünkben kell maradnia az irányításnak, hogy élni tudjunk ebben a folyamatosan és írtó gyorsan, exponenciálisan változó környezetben. Anno évtizedeket kellett várni valami kicsit új dolog születésére, ma pedig egy nap alatt is világmegváltó újítások teremnek akár tizenévesek kezei között.
Megváltozott a világ, de nem úgy, mint eddig. Sokkal durvábban. Ehhez pedig kreatív energiával feltankolva tudunk alkalmazkodni és a gyerekeinket is erre tanítani, hogy megfelelően tudjanak helytállni azzal a gyors tempóval, amelyre mi sem vagyunk felkészülve.
Kalandvágyó vagy? Akkor mélyedj el a témában!
És végre most nézzük a kreatív gondolkodás összetevőit.
A kreatív gondolkodás 8 esszenciája
Úgy gondolom, hogy a kreatív gondolkodás kalapja alá sok téma befér, főként ez a 8 dolog, amely mentén egy klassz képünk lesz a fogalomról és térképünk is az életünk jobbá tételéhez.
Nézzük, miként szabadíthatjuk fel az életünkben, hétköznapjainkban a kreatív, alkotó energiát!
Problémamegoldás
Minden dolog egy problémával kezdődött. Minden. A telefon, amelyen ezt olvasod, a szék, amelyen ülsz, a táska, amely a válladon van, az autó, amelyben ülsz. Kényelmesen akartak az emberek kapcsolatot tartani, nem volt kényelmes mindig állni és kövön ülni, kellett valami eszköz a sok holminak, hogy ne kelljen kézben fogni és gyorsabban szerettek volna az emberek eljutni A-ból B-be.
A kreativitás alapkifejezése, hogy létrehozni valamit, ami addig még nem volt, vagy megváltoztatni azt, ami van. És mindehhez egy probléma kellett. Így születtek meg problémamegoldó módszerek (brainstorming, mindmap…), illetve egyre trendibb a design gondolkodás. A kreatív (problémamegoldó) folyamatnak egyébként szakirodalma van, mondjuk Csíkszentmihályi Mihály tollából, amelyet itt olvashatsz.
A kreatív problémamegoldás az, amikor tudatosan elkerüljük a jól bejáratott gondolkodási főútvonalat, miközben az ötlethez vezető utat nem ismerjük. (Kaszás György)
Szemléletmód
Szeretnéd átvenni az irányítást az életed felett, kibontakoztatni a lehetőségeidet, tanulni a kudarcokból és hosszú távon is sikeres lenni? Akkor ideje más szemmel tekinteni a világra! Nevezzük fejlődő szemléletnek, ahogy többek között Carol S. Dweck pszichológiaprofesszor hívja, kutatja, tanítja. A fejlődő szemléletmód fontosságáról itt olvashattál és tesztelhettél.
Ha fejlődő szemlélettel tekintünk magunkra és a világra, az olyan tudásvágyra és kitartásra sarkall bennünket, amelynek köszönhetően az élet minden területén sikeresebbek lehetünk.
Számomra a kreatív gondolkodás a másfajta szemléletmódban gyökerezik. Abban, ahogy a világra egy érdekesebb szemüvegen át tekintünk és benne elégedettebben élünk. Nem azért, mert olyan remekek a körülmények vagy mert nem akarom meglátni a rosszat. Azért, mert ahogy látom, abban felismerem a saját felelősségemet, lehetőségeimet, tanulnivalómat és ennek megfelelően cselekszem, élek. Egy színesebb kincsesládából válogatok ugyanazon javakból és lehetőségekből. Annyi a különbség, hogy én úgy vélem, folyamatosan tanulok és nem a velem született képességeim határoznak meg, hanem hiszem, hogy folyamatosan fejlődhetek és bármit elérhetek, amiért szorgalmasan és kitartóan teszek.
Kíváncsiság
A tudásvágy nagyon fontos összetevője a szenvedéllyel és lelkesedéssel végzett önmotivált munkának, tanulásnak. Valamint ugyanilyen fontos az életünk változatos megélésében, a lehetőségeink kiaknázásában. A lifelonglearning kultusz virágkorát éli és arra is tanít, hogy ne csak a cél lebegjen a szemünk előtt, hanem élvezzük az odajutás folyamatát. Ide sorolnám még az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia témakörét is, amelyre sajnos az oktatási rendszerünk egyáltalán nem helyez hangsúlyt – sérelmezi Vekerdy Tamás is -, így felnőttként kell alaposabban beleásnunk magunkat a témába.
Az EQ hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszkezelési módszereinkre, (ön)motivációs képességünkre és az élet számos színterén produkált eredményességünkre is (pl.: munka, tanulás, párkapcsolat). Fontosabb mérőszám a sikerességnek, mint az IQ, hiszen attól, hogy valakinek jó a lexikális tudása és jól eligazodik a matematikában, közel sem biztos, hogy a való élet napi útvesztőiben is . Itt bővebben olvashatsz róla és tesztelheted is az EQ szinetedet.
Alkotás
Inspiráció és ötletek. Valaminek a létrehozása. Vagy magért a cselekvésért végzünk alkotói tevékenységet (flow) vagy nyomot szeretnénk hagyni a világban. És akárhogy is vesszük, az alkotás, alkotó energia a kreativitás alapja.
Hatás
Milyen korlátaink vannak, mitől félünk, milyen hatással vagyunk másokra, mások milyen hatással vannak ránk és milyen módszereink vannak ennek befolyásolására? Ez egy iszonyat izgalmas témakör, rengeteg cikk, könyv, előadás foglalkozik vele, volt részem több tucatban mindegyikből, így van egy viszonylag komplex rálátásom a témára. Azért tartom fontosnak a kreatív gondolkodás témaköréhez is sorolni, mert alapvetően befolyásolja a világról alkotott képünket, szemléletünket és persze a világ rólunk alkotott képét. A határ mindig a fejedben van, nem a rendszerben.
A határhoz kapcsolódóan több kísérlet bizonyítja, hogy biológiai funkciónk a meggyőződéseink rabjává válás. Mint az embernél, úgy az állatvilágban is. Egy kísérletet végzett el a Woods Hole Oceanográfiai Intézet.
Adott egy akvárium, benne egy utólag berakott üvegfal, amely ketté osztja az akváriumot. Egyik felében egy harcias barrakuda, a másik oldalon pedig az ő csemege hala egy pérhal. A barrakuda egyből bekebelezné a kajahalat, de fájdalmasan beleütközik az üveg válaszfalba. Majd ismét. És még egy párszor. Rájön, hogy ez nem járható út, hiszen a pérhal egyenlő a fájdalommal és nem fogja többé üldözni a pérhalat. Később kivették az üvegfalat és hiába férhetett így már hozzá a korábban vágyott zsákmányához a ragadozó hal, ő már csak a saját akváriumrészében maradt. A saját “börtönében”. A barrakuda kényelmesen eluszikál a hátralévő idejében, pedig uszonynyújtásnyira van a Kánaán csemege. De a barrakuda ismeri a korlátait és nem fog túllépni rajtuk.
Nagyon sok érdekes cikk van a szikrán meggyőzés és befolyásolás témában.
Játék
A régi pedagógusok tudták, hogy nem kell leterhelni a gyerekeket mindenféle plusz feladatokkal, hiszen ők a játékból tanulnak.
Már több cikkben is írtam a (mi poroszos) oktatási rendszerünk kudarcáról és hogy ismeretdobozokat gyártunk, és szépen lassan kiöljük a gyerekekből a kreativitást, a kíváncsiságot. Mire a gyerekek végeznek az iskolával (egyetemmel) a kreativitásuk 90%-át elveszítik. Ez döbbenet. Miért akarjuk a bal agyféltekét túlhasználni a jobb kárára és magolással lexikális tudást nyomni a fejükbe, amikor a játék révén meg is szerethetnék a tanulást és felelős, az életben boldogulni tudó, önmotivált felnőttekké válnának?
A szabad játék arra tanítja a gyerekeket, hogy ne szorongjanak. Kulcsszerepe van a stressz legyőzésének megtanulásában.
A dánok pontosan tudják, hogy milyen fontos a játék és óriási hangsúlyt fektetnek az olyan módszerekre illetve szemléletre, amely a a gyerekek (és felnőttek) stresszmentes életét hívatott elősegíteni. A játék rezilienciára, azaz rugalmas alkalmazkodóképességre tanít és ahogy a linkelt cikkből is kiderül, a reziliencia egy nagyon fontos kulcsa a sikernek.
Motiváció
Motivációról Daniel H. Pinktől hallhatunk nagyon magvas gondolatokat, hiszen ő az, aki a Motiváció 3.0 című könyvében egy más szemléletmódra buzdít. Szerinte a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka – mind a munkában, az iskolában, mind pedig a magánéletben – az a mélyen gyökerező emberi szükséglet, hogy mi irányítsuk a saját életünket, új dolgokat tanuljunk, alkossunk, és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat. Íme egy cikk a témában.
A motiválást illetően vannak belső ösztönzők és a külső ösztönzők, de van egy harmadik tényező, amelyet a harwardi Teresa Ambile professzorasszony kutatásainak köszönhetően nemrég sorolnak csak ide, ez pedig a kreativitás belső motivációja.
A belső motiváció ösztönző hatással van a kreativitásra, viszont a külső, irányító jellegű motiváció gátolja azt.
A rutinszerű munka esetében jól beválik a magasabb fizetésért hatékonyabb munkát elv, viszont a jobb agyféltekés, a modern gazdaságok alapjául szolgáló munkák esetén az utóbbi motiváció csökkenti a teljesítményt, szűkíti a látókört és ezt rengeteg kutatást támasztja alá. Például ebben a cikkben egy klassz kísérletet olvashatsz, hogy miként mutattak rá óvodások a vállalati ösztönzési rendszer hibáira.
Az IKEA-effektust ismerve jobban élvezzük és szívesebben használjuk azokat a dolgokat, amelyet magunknak kell elkészíteni, amihez kellő saját energia befektetés kell. Erre Dan Ariely jött rá, akik azt vizsgálja, mi ösztönöz bennünket munkára.
Kommunikáció
Manapság nagyon meg kell küzdenünk a figyelemért, sokszor csak 1-3 másodpercünk van rá, éppen ezért nem árt fejlesztenünk magunkban a módszereket. Ilyen a storytelling, vagyis a történetmesélés ereje, amelynek neurobiológiai alapjai is vannak.
A történeteknek óriási ereje van és itt az idő, hogy tudatosan használjuk mind az üzleti életben, mind a hétköznapok során, hogy emlékezetesen tudjuk megosztani az üzenetünket.
A történetmesélésről már itt a blogon is megtudhattál egy csomó mindent, legyen szó Carmine Gallo inspirálta cikkről, amely a storytelling 12 aranyszabályát mutatja meg, netán Richard Branson különc módszereiről, vagy hogy miként lehetsz nagy hatással másokra, hogyan tudsz 8 másodperc alatt figyelmet felkelteni és így tovább. Viszont a legnagyobb történetmesélők a TED-es előadók, akik igencsak inspirálóan tudnak hatni másokra a sztorijaikkal. Érdemes tanulnunk tőlük. Most is egy TED szemináriumra és workshopra megyek, és természetesen beszámolok nektek róla.
Ám nem csak a beszédünkkel, hanem testbeszédünkkel is kommunikálunk. Nézd meg, hogyan tehetsz másokra fantasztikus első benyomást!
Mint láthattad a kreativitás és a kreatív gondolkodás témaköre nagyon szerteágazó és nagyon aktuális, merülj el benne jobban, ha a 21. században helyt szeretnél állni. Ha érdekelnek még cikkek, íme 13 dolog, amit a kreatív gondolkodásról érdemes tudnod.
Leadfotó: Gratisography
